1 / 23

Peters- Waterman: A siker nyomában

Peters- Waterman: A siker nyomában. Készítette: Ladi Zsuzsanna. Sikeres amerikai vállalatok. Mi alapvetően a probléma? A vállalatok úgy gondolják, hogy egy új stratégia automatikusan a vállalati problémák megoldását jelenti.

darnell
Download Presentation

Peters- Waterman: A siker nyomában

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Peters- Waterman: A siker nyomában Készítette: Ladi Zsuzsanna

  2. Sikeres amerikai vállalatok • Mi alapvetően a probléma? • A vállalatok úgy gondolják, hogy egy új stratégia automatikusan a vállalati problémák megoldását jelenti. • 1977. McKinsey cégnél 2 belső munkacsoportot hoztak létre (stratégiai tervezéssel kapcsolatos koncepciók és a szervezeti hatékonyság vizsgálata miatt)

  3. A régi elméletekhez való visszatérés • Elton Mayo: a dolgozónak az fontos, hogy figyeljenek rá • Chester Bernard: a jó menedzser értékformáló, aki szem előtt tartja a szervezet informális társadalmi összetevőit • Max Weber: bürokratikus szervezet • Frederick Taylor: a hatékonyság növelése a felesleges mozdulatok kiiktatásával

  4. Az új kutatók eredményei • Karl Weick a szervezetek lassan tanulnak és alkalmazkodnak • James March szemetes kukában uralkodó zűrzavart szervezetelméleti szimbólumként használja • Andrew Pettigrew: a vállalatok akár 10 évig is képesek ragaszkodni a saját világáról alkotott, nyilvánvalóan téves elképzeléseihez

  5. Az amerikai menedzsment- módszerek bírálata 5 fő pontban • A business school-ok tönkreteszik az amerikai gazdaságot • Az ún. profi menedzserek nem rendelkeznek igazán széles látókörrel • A vállalatvezetők nem azonosulnak igazán vállalataik tevékenységével

  6. Az amerikai menedzsment- módszerek bírálata 5 fő pontban • Nem érdekli őket igazán munkatársaik személyes sorsa • A csúcsvezetők és stábjaik elszigetelődnek elemzéseik elefántcsonttornyába

  7. Hiányzó perspektíva • Frederick Herzberg: ‘Az igazgatók manapság nem szeretik terméküket. Szinte mentegetőznek miatta.’ • Sony elnökének bírálata: az amerikai vezetők túlságosan keveset törődnek a munkásaikkal

  8. Az elemzés elefántcsonttornyai • Ed Wrapp: ‘Sok vállalat túlzásba viszi. Fontosabb számukra a tervezés, mint az, hogy piacképes termékeket hozzanak ki.’ • Byrom: tervet elsősorban a szellemi éberség fenntartására kellene használni, igen ritkán valósul meg.

  9. Az elemzés elefántcsonttornyai 2. • A szűk racionalitás gyakran csap át tagadásba • A racionalitás mai változata nem értékeli a kísérletezést és elriaszt a hibák elkövetésétől • A kísérletezésellenes beállítottság óhatatlanul túlzott bonyolultsághoz és rugalmatlansághoz vezet

  10. Az elemzés elefántcsonttornyai 3. • A racionális megközelítés nem értékeli az informalitást • Nincs helye a belső versenynek • Az emberek alábecsülik az értéktudat jelentőségét

  11. Hibás hangsúlyok • A vállalatirányítási tevékenység 3 változó kölcsönhatásából épül fel • Útkeresésből (költő, művész) • Döntéshozatalból (elemzők, mérnökök, statisztikusok) • Végrehajtásból (pszichológus, tanár, japán menedzser)

  12. Egyszerűség és bonyolultság • KISS (Keep it simple, stupid!) • Ha nagy a vállalat mérete belép az információs túlterheltség (az ember rövid távú memóriája nem képes az információk jelentős részét feldolgozni) • Jó megoldás: Toyota 5 vállalatirányítási szintet épített ki

  13. Pozitív megerősítés • Skinner: ‘A büntetés egyáltalán nem téríti el az embert attól, hogy egy bizonyos módon viselkedjék. Az ember legfeljebb azt tanulja meg, hogyan kerülje el a büntetést • A pozitív megerősítés: megfelelő irányba terel, felismeréseket közvetít, erősíti az egyén önbecsülését.

  14. Pozitív megerősítés 2. (Zen) • Észrevétlenül a pozitív dolgokat helyezi előtérbe, ahelyett, hogy tiltaná a nemkívánatos dolgokat. • A pozitív megerősítés együtt halad a természetes folyamatokkal, nem pedig velük szemben • Jutalmazás gyakorisága

  15. Értelmes tevékenység és önkontroll • Csak az érheti el, hogy azonosuljanak a tetteikkel, akinek az apró dolgokban is sikerül rávenni az embereket arra, hogy az ő elképzelései szerint cselekedjenek (pl.: az ablakba a tábla elhelyezése) • A kiváló vállalatoknál világos a célrendszer pl.: HP-nál világos az innovativitás elvárásként

  16. Az emberek azonosulásával vissza lehet élni • Stanley Milgram: az emberi engedelmességgel kapcsolatos kísérletei (börtön, áram) • Következtetés: a jelenlegi emberi kultúra csaknem teljes egészében csődöt mond, amikor belső kontrollal kellene ellátni az embereket a tekintélyen alapuló cselekedetek ellen.

  17. A kutatás kiindulópontja • 75 vállalat, ebből 62 amerikai • Innovatív vállalat legyen (mindkét szempontból) emiatt kiesett 19 vállalat • 21vállatanál mélyinterjú, míg 22 vállalatnál kevésbé intenzív interjúzás • A 12 kérdőjeles vállalatnál is mélyinterjú készült

  18. A kutatás módszertana • A legkorszerűbb technológiákat képviselő vállalatok: pl.: HP, Digital Equipment • Fogyasztási cikkek előállítói: Proctor& Gamble, J&J • Szolgáltató vállalatok: McDonald’s, Disney • Általános ipari javakat előállító cégek: 3M, Dana • Fővállalkozó cégek: Fluor • A kitermelő iparral kapcsolatos feldolgozó tevékenységek vállalatai: pl.: Exxon, Arco

  19. Kutatás módszertana 2. A kiválóságot a pénzügyi adatoknak is alá kell támasztaniuk: • Kumulált vagyonnövekedés 1961 és 1980 között • Kumulált alaptőke-növekmény • A piaci érték és a KSZÉ átlagos aránya • Átlagos tőkearányos nyereség • A ST-hez viszonyított átlagos nyereségráta • Az árbevételhez viszonyított átlagos nyereségráta

  20. Az interjúk felépítése • Kutatások szerint 7 tényezőt kell figyelembe venni, és ezeket egymástól független változóként kell kezelni: struktúra, stratégia, rendszerek, képességek, stílus, munkaerő és értékrendszerek • McKinsey-féle 7S modell

  21. A cselekvés elsőbbsége Szoros kapcsolat a vevőkkel Önállóság és vállalkozó-szellem Élő értékrendszerek Az emberi tényezőre alapozott termelékenység Maradj a kaptafánál! Egyszerű forma, kisszámú központi stáb Szigorú és engedékeny vezetés Milyen tényezők határozzák meg a kiváló vállalatokat?

  22. Értékelés A nyolc ismertetőjegy közül nem mindegyik volt jelen vagy dominált egyforma erősséggel. De minden esetben fel lehetett ismerni a nyolc jegy hatását

  23. Köszönöm a figyelmet!

More Related