Az alkotmányos rendszer megszilárdításának kísérlete Franciaországban

1. Az alkotmányos rendszer megszilárdításának kísérlete Franciaországban Száray Miklós: Történelem III. (4. lecke)

2. A vidék forradalma: • A vidéki városok párizsi mintára új községtanácsot és polgármestert választanak; létrehozzák a nemzetőrséget. • A „Nagy Félelem”=spontán erőszakhullám, a parasztok sok helyütt uraik ellen fordulnak (1789. júl-aug.) • 1789. aug. 4.: a kiváltságosok lemondanak előjogaikról: • Közteherviselés (általános adózás) • Egyházi tized kárpótlás nélküli eltörlése. • Személyi jellegű szolgáltatások eltörlése • A földhasználathoz kapcsolódó paraszti terhek megválthatóvá tétele. • Emigráció: a régi rend hívei külföldre távoznak. A „régi rendszer” összeomlása

3. Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés fogalmazza meg, a felvilágosodás szellemében, az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat mintájára • A francia társadalom átalakításának elvi alapjait fogalmazza meg • Minden ember természetes (=veleszületett, elidegeníthetetlen) alapjogait tartalmazza • Szabadságjogok: személyes szabadság, szólás- és véleményszabadság, vallásszabadság) • Jog a tulajdon birtoklására, biztonságra, elnyomásnak való ellenállásra • A személy szabadsága nem abszolút és nem korlátlan: a többi ember szabadsága korlátozza, törvényekben lefektetett módon. • A törvények: • a közakarat kifejeződése, • mindenkire egyformán vonatkozik (=törvény előtti egyenlőség), • a törvényalkotásban minden állampolgár személyesen vagy képviselői útján részt vehet. • Az ártatlanság vélelme: amíg valaki bűnösségét nem bizonyítják, ártatlannak kell vélelmezni Az Emberi és polgári jogok nyilatkozata

4. Királypártiak (monarchisták) elképzelései: • abszolutizmus helyett megreformált királyi kormányzás • kétkamarás parlament • királyi vétójog (a király ezzel részesedne a törvényhozói hatalomban. Tkp. megosztott szuverenitás a nemzetgyűlés és a király között) • folytonosság: a meglevő intézmények reformja • Alkotmányos monarchisták elképzelései: • a szuverenitás egyedül a nemzetgyűlésé • a király a végrehajtó hatalmat gyakorolja, felelős a nemzetgyűlésnek Az új rendszer felépítése (alkotmányozás)

5. XVI. Lajos a ngy. döntéseinek jóváhagyását a vétójoghoz kötné. • Ellátási problémák: a termés betakarítása késik (ld. forrás, tkv. 28. o.) • arisztokraták emigrációja>növekvő munkanélküliség (kézművesek, szolgák) • pénzhiány: az adók beszedése nehézkes, nincs újabb államkölcsön • a király Versaillesba vezényli a flandriai ezredet • okt. 1. tisztek bankettje Versailles-ban • okt. 5. az asszonyok menete> 5-6 ezer párizsi nő kikényszeríti a király P-ba költözését (a Tuileriák – „tüjleriák” – palotába költözik az udvar) • a párizsi forradalmi tömeg: • önszerveződés (szekciók, ülésezés, bizottságok) • forradalmi népvezérek, demagógok, politikai klubok befolyása • igen jelentős politikai tényező A tömegek újabb fellépése

6. aug. (4.): az egyház lemond a tizedről • okt. (10.):Talleyrand javaslata az egyházi javak államosítására: • a birtokokat az állam kiárusítja (assignaták kibocsátása) • a papok állami alkalmazottak lesznek • Eleinte a forradalom nem vallás/egyházellenes, az egyház pedig nem változás-ellenes!!! • 280 papi küldött a 3. rend képviselői között • A szakadás oka: a papság világi alkotmánya (1790. VII. 12.): tkp. államegyházat hoz létre: • az egyházat a nemzetgyűlés alá rendelik • a korábbiak helyett a 83 megyének megfelelő püspökség • a szerzetesrendeket feloszlatják (~II. József...) • választott plébánosok és püspökök • kötelező hűségeskü az alkotmányra • csökkentett állami fizetés • sem a pápa, sem nemzeti zsinat nem fogadja el (a pápa elítéle!) • a király aláírja • tkp. egyházszakadás jön létre • a katolikus közvélemény elutasítja – a későbbi (1793-as) vendée-i („vandé-i”) polgárháború egyik oka a forradalom vallásellenessége A forradalom és az egyház

7. államforma: alkotmányos királyság • törvényhozó hatalom: • 2 évre választott törvényhozó nemzetgyűlés • cenzusos választójog • aktív választójog: 25 év feletti férfi, 3 napi munkabérnek megfelelő adót fizet • passzív választójog: vagyoni küszöbhöz kötött • elektori rendszer (megválasztott választók...) • a király szentesíti a törvényeket. Korlátozott – halasztó hatályú – vétójoga van (két ülésszak idejére) • képviselői mentelmi jog (a törvényhozásnak kell mérlegelni, hogy bíróság elé kerülhet-e) Franciao. 1791-es alkotmánya 1.

8. A végrehajtó hatalom: • a király által kinevezett, nemzetgyűlésnek felelősminiszterek • uralkodói rendelkezés csak miniszteri ellenjegyzéssel (jóváhagyással) érvényes • új közigazgatási rendszer: • 83 egységesen igazgatott megye (département) • Az igazságszolgáltatás: • választott esküdtbíróságok (esküdtszék: a tárgyalás – vád és védelem meghallgatása – után egységesen állást foglalnak) Franciao. 1791-es alkotmánya 2.

9. királypártiak (monarchisták) – a régi rend hívei, de rendi monarchiát szeretnének • alkotmányos monarchisták: angol típusú monarchiát, alkotmányt, a forradalom lezárását kívánják • jakobinusok • nevük a Szent Jakab-kolostorról • később kiválnak közülük a girondisták (főleg Gironde megye képviselői, mérsékelt köztársaság-pártiak) • radikalizálódnak (királyellenesek, köztársaságpártiak) • legjelentősebb alakjuk Maximilen Robespierre • sans-culotte-ok („rövidnadrág nélküliek”) – Párizs radikális forradalmi tömegei. Egyre nagyobb befolyásuk lesz – a nemzetgyűlés felett is. Politikai erők

10. XVI. Lajos: bizalmatlanság, félelem, bizonytalanság • a királyi család szökése 1791. június (20-21.) • a király megbüntetését követelő, köztársaságpárti tüntetés a Mars-mezőn, a nemzetőrség a tömegbe lő (1791. júl. 17.) • 1791. szept. (14.) a király esküt tesz az új alkotmányra • az Alkotmányozó Nemzetgyűlés feloszlik. Törvényhozó Nemzetgyűlés megválasztása. Az Alkotmányozó Ngy. tagjait nem lehet újraválasztani. Az alkotmányos monarchisták térvesztése