180 likes | 322 Views
A bolygópályák kutatása. Nicolaus Cusanus (1401-1464) a világ határtalanságáról, a Föld nem középponti jellegéről, mozgásáról Nikolausz Kopernikusz (1473-1543) Az égi pályák körforgásairól (1543, betiltva 1616-ban) motivációi. a kopernikuszi rendszer. következmények
E N D
A bolygópályák kutatása • Nicolaus Cusanus (1401-1464)a világ határtalanságáról, a Föld nem középponti jellegéről, mozgásáról • Nikolausz Kopernikusz (1473-1543)Az égi pályák körforgásairól (1543, betiltva 1616-ban) • motivációi
következmények • a bolygók relatív távolsága
parallaxis • fázisok • problémák • a Föld mozgása • a rendszer bonyolultsága
Giordano Bruno (1548-1600) “Tanítom, hogy van egy végtelen világegyetem, a végtelen, isteni mindenhatóság műve, mert nem tar-tom méltónak az isteni jósághoz és mindenhatóság-hoz, hogy csak ezt az egy véges világot teremtette légyen, holott még számtalan mást is képes teremte-ni; azt mondom tehát, hogy számtalan világ van, ha-sonló e földhöz, melyet Püthagorasszal oly csillag-nak tekintek, amilyen a hold és a többi bolygó és más csillagok; mindezeket az égi testeket világok-nak tartom, számukat határtalannak, s együttvéve a végtelen térben egy végtelen egyetemes természetet, a végtelen világegyetemet alkotják, amely kettős ér-telemben végtelen: egyrészt a nagyság, másrészt a
világok száma szempontjából – s ezzel közvetve mindenesetre ellentmondtam a vallás tanításának.”“... az oszthatatlan nem különbözik az oszthatótól, a legegyszerűbb nem a végtelentől, a középpont nem a kerülettől. Minthogy tehát a végtelen mindaz, ami lehet, azért mozdulatlan; minthogy benne minden megkülönbözetlen, azért egy; s minthogy megvan benne mindaz a nagyság és tökéletesség, ami általá-ban lehetséges, azért a legnagyobb és legjobb mér-hetetlenség. Ha a pont nem különbözik a testtől, a középpont nem a kerülettől, a véges nem a végtelen-től, a legnagyobb nem a legkisebbtől, akkor bizo-nyossággal állíthatjuk, hogy a világegyetem csupa
középpont, vagy hogy a világegyetem középpontja mindenütt van, és hogy a kerület nincs valamelyik részen, amennyiben ez különböző a középponttól; a kerület inkább mindenütt van, de tőle különböző kö-zéppont nincs. Így hát nemcsak nem lehetetlen, de szükségképpeni, hogy a legjobb, a legnagyobb, a fölfoghatatlan minden, mindenütt és mindenben van, mert, mint egyszerű és oszthatatlan, minden, minde-nütt és mindenben lehet.” • következmények • máglya • a tudomány objektivitása
Galileo Galilei (1564-1642) • kopernikánus felfedezések a távcsővel (SidereusNuncius,1610) • az eszköz
a Vénusz fázisai • a Szaturnusz gyűrűje • a Nap foltjai • az állócsillagok pontszerűsége • a Tejút csillagokból áll • problémák • az észlelés nehézsége • a Föld mozgása
Johannes Kepler (1571-1630) • az égi harmónia
Astronomia Nova (1609) • Harmonice Mundi (1619) • Tabulae Rudolphinae (1627)