230 likes | 298 Views
„El ne felejtkezzél azokról, a melyeket láttak a te szemeid!”. „Ismertesd meg azokat a te fiaiddal és fiaidnak fiaival!” (5Móz.4:9).
E N D
„El ne felejtkezzél azokról, a melyeket láttak a te szemeid!” „Ismertesd meg azokat a te fiaiddal és fiaidnak fiaival!” (5Móz.4:9)
„Nem kell félnünk a jövőtől, hacsak el nem feledkezünk az útról, amelyen az Úr vezetett bennünket, és tanításairól, amelyet múltunk történelmén keresztül kaptunk.”
AZ EGÉSZSÉGÜGYI REFORM Az egészségügyi üzenet alakulása
Egészségügyi állapotok a XIX. Század Amerikájában 1. „Sokan kerülték a zöldség- és gyümölcsfogyasztást, mert úgy gondolták, hogy az 1832-es pusztító kolerajárványt gyümölcs okozta. A gyümölcsfogyasztás szerintük különösen a gyermekekre van káros hatással.” 2. A tárolás és az elkészítés nem volt higénikus. 3. Fürdési szokások nem megfelelőek. 1872-ben E.G.White legalább heti kétszeri fürdést javasol. 4. Az árnyékszékből a massza a kútvízbe szivárgott. 5. A szemét jórészt a város utcáira került. 6. H.L.Menken a városokat a „tömör bűz” városaiként jellemezte, vidéken is majdnem minden otthont trágya és ganéj borított be. 7. Megrágott dohánylevelet köpködtek. (George R. Knight: Hogy el ne feledjük! 160-161.o.)
Járványok Tennesse állambeli Memphisben 1878-ban sárgalázban 38.500 főből 5.150 ember halt meg. New Orleansban 1853-ban 7.848, és 1878-ban 3.977-en vesztették életüket. A sárgalázat és más járványokat a rossz levegőnek tulajdonították, ezért nem szelőztettek. (uo. 161.o.)
„Egyes orvosok még az 1840-es években is abban a hitben véreztették betegeiket, hogy a túláradó életerő okozza a kórt. Az ópiumot, a kalomelt, a higanyt, az arzént és a sztrichnint az 1850-es években széles körben használták.” (C.Mervyn Maxvell: Mondd el a világnak 242.o.) „Miután a beleket hashajtóval kiürítették, folyamatos véreztetés következett. Fél vagy egy liternyi vért folyattak ki. Azt hitték a láz, hasmenés és hányás a gyógyulás jelei. Altatás nélkül végezték a beavatkozásokat. Uriah Smithnek a konyhaasztalon amputálták a lábát altatás nélkül. Higiénia hiánya miatt a fertőzésveszély nagy volt. (George R. Knight: Hogy el ne feledjük! 162.o.)
„Dr. Trall – aki oly bölcsen szólt a vízről és a helyes étrendről – teljesen megtiltotta a só ‘mérgező ásvány’ és a cukor ‘nem étel’ használatát.” (C.Mervyn Maxvell: Mondd el a világnak 245.o.)
Sylvester Graham 1837-ben egy cikket jelentetett meg az egészségügyi reform szükségességéről: (George R. Knight: Hogy el ne feledjük! 163.o.)
A zöldségek és a gyümölcsök legyenek a legfőbb ételek. • A kenyeret finomítatlan lisztből kell készíteni. • Vaj helyett használjunk tejszínt. • Az ételt jól meg kell rágni. • A húst és a halat jobb lenne elhagyni. • Kerüljük a zsíros, dús mártásokat és a fűszeres ízesítőszereket. • Tiltott mindenféle izgatószer fogyasztása. (tea, kávé, bor, dohány) • Részesítsük előnyben a tiszta lágy vizet italként.
9. A nap utolsó étkezése legyen könnyű. 10. Két étkezés között ne együnk. 11. Kerüljük a túlevést. 12. Gyógyszerfogyasztáskor ne igyunk alkoholt. 13. Mintegy 7 órát aludjunk szellőztetett helyen. 14. Kerüljük a szoros ruházatot. 15. Erősen javasolt naponta fürödni. 16. Szabad levegőn végzett testmozgás szükséges. 17. Csak 12-24 órája sütött kenyeret fogyasszunk. (George R. Knight: Hogy el ne feledjük! 163.o.)
J.H.Waggoner 1866-ban a következőket írta: „Nem állítjuk, hogy az egészségügyi reform általános elveinek úttörői vagyunk. A mozgalom alapjául szolgáló elvek nagy részét már kidolgozták a reformerek, az orvosok, és akik az élettani és higiéniai megfigyelésekről írtak, és így talán meg lehet őket találni szétszórva az országban. De azt állítjuk, hogy Isten választott módszere (E.G.W.) sokkal világosabban és erőteljesebben feltárta az üzenetet. (uo. 164.o.)
A disznóhúsevés kérdése „Néhány szombatünneplő „aggódik a disznóhúsevés miatt”. „Csak azért, hogy tudjad miként állunk ebben a kérdésben, elmondom neked, hogy éppen most vágtunk le egy 90 kilós disznót.” „meglátásotok a disznóhússal kapcsolatban nem okoz kárt, ha megtartjátok magatoknak, de a ti megítélésetekben és meglátásotokban ezt próbakővé tettétek… Ha az Úr azt kívánja népétől, hogy tartózkodjanak a disznóhústól, akkor meg fogja győzni őket ebben a kérdésben.” (uo. 165.o.)
Joseph Bates (1792-1872) „1821-ben abbahagyta a röviditalok fogyasztását 1822-ben a borról, 1823-ban a dohányról, 1824-ben mindenféle alkoholról, 1831-ben kávéról és teáról mondott le. „1843 februárjában elhatároztam, hogy nem eszem többé húst. Néhány hónappal azután abbahagytam a vaj, a zsír, a sajt, a pástétomok és a zsíros sütemények fogyasztását.” (uo. 166.o.)
„A látomás az alkoholos italok, a fűszerek és a nehéz édességek fogyasztása ellen szólt. A dohányt „a legalattomosabb és legrosszindulatubb méregnek” bélyegezte, a kávét és a teát pedig úgy jellemezte, hogy azok a „dohányzáséhoz hasonló” hatást okoznak, de csekélyebb mértékben. Egészségtelennek tűntette fel a túlevést, valamint az étkezések közötti és a lefekvés előtti csipegetést. A túlfeszített munka is nagyon káros dolognak minősült. Óva intett a „patikaszerek” arzén, sztrichnin, kalomel, stb. használatától.” (C.Mervyn Maxvell: Mondd el a világnak 244.o.)
„Láttam, hogy szent kötelességünk vigyázni egészségünkre, és felébreszteni másokban is ezt a kötelességérzést… Feladatunk, hogy felszólaljunk a mértéktelenség ellen - a munkában, az evésben, az ivásban és a gyógyszerhasználatban -, és azután mutassuk meg nekik Isten hatalmas gyógyszerét, a vizet, a tiszta lágy vizet a betegségekre az egészségéért, a tisztaságért és a kényelemért. (George R. Knight: Hogy el ne feledjük! 167.o.)
„Az egészségügyi reform nagyon közeli kapcsolatban van a harmadik angyal üzenetével, de nem maga az üzenet. A prédikátoraink tanítsák az egészségügyi reformot, de ne ezt tegyék vezető témává az üzeneten belül. Azok között a tárgyak között van a helye, amelyek felkészítenek az üzenet által bemutatandó eseményekre, és ezek között kiemelkedő hellyel rendelkezik. Minden reformot lelkesedéssel kell megragadnunk, de ne keltsünk olyan benyomást, hogy ingadozunk és hajlamosak vagyunk a fanatizmusra. (George R. Knight: Hogy el ne feledjük! 169.o.)
„A látomások „a harmadik angyal üzenetével azonos szintre helyezték” az egészséges életmódot, mint „olyan eszközt, melynek révén a gyenge nép erőssé válhat a győzelemre, és felkészülhet az elváltozásra.” (C.Mervyn Maxvell: Mondd el a világnak 246.o.) „Az 1901-es generálkonferenciai ülésen szorgalmazta, hogy „soha, de soha” ne válasszák külön egymástól az egészségügyi missziót és az evangélizációt.”(uo. 248.o.)
„Az egészségügyi reform nemcsak személyes ügy, hanem társadalmi és missziós jelentősége is van.” „1866 szept.5.-én nyitották meg az egészségügyi reformintézetet két orvossal, két fürdőfelügyelővel, egy képzetlen ápolóval, három-négy segítővel és egy pácienssel.” (George R. Knight: Hogy el ne feledjük! 173.o.)
John Harvey Kellogg (1852-1943) 12 gyermekes családban született. Apja lett adventista. 16 évesen a kiadó korrektora. 1872-ben Dr. Trall vízgyógyászati főiskoláján tanult. 75-ben szerzett orvosi diplomát. A Western Health Reform Institute főigazgatója. Számtalan műtétet végzett, új élelmiszereket talált fel. 1907-ben szakított az egyházzal. (C.Mervyn Maxvell: Mondd el a világnak 252-254.o.)
„Tiszta levegő, napfény, mértékletesség, pihenés, testedzés, megfelelő táplálkozás, a víz használata, Isten erejébe vetett hit – ezek az igazi gyógyszerek.” (E.G.White – A nagy orvos lábnyomán 79.o.) „Mi nem tudunk gyógyulást előidézni. Nem tudjuk a test beteg állapotát megváltoztatni. Viszont, mint egészségügyi misszionáriusoknak, Isten munkatársainak, az a feladatunk, hogy használjuk azokat a gyógymódokat, amelyeket Ő bocsátott a rendelkezésünkre. Azután pedig imádkozzunk, hogy Isten áldja meg ezeket az eszközöket. Hiszünk Istenben; egy olyan Istenben, aki hallja és megválaszolja az imádságot.” (E.G.White – Review and Herald, 1907)
„Megtört világban élünk és Isten azt akarja, hogy mindnyájunknak minden vonatkozásban teljes élete legyen.” (George R. Knight: Hogy el ne feledjük! 168.o.)