MOZGÁSBA HOZNI EURÓPÁT, + ÚMFT, KÖZOP, EKFS

1. MOZGÁSBA HOZNI EURÓPÁT, + ÚMFT, KÖZOP, EKFS Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet http://www.vki.hu/~tfleisch/ tfleisch@vki.hu AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZLEKEDÉSPOLITIKÁJA Szolnoki Főiskola Felnőttképzési Központ Európai politikák Szolnok, 2007 november 24.

2. TARTSUK MOZGÁSBAN EURÓPÁT ! A 2001-es Fehér Könyv (Time to Decide) 2006. évi felülvizsgálata Elérhetősége: http://ec.europa.eu/transport/transport_policy_review/doc/com_2006_0314_transport_policy_review_hu.pdf

3. TARTSUK MOZGÁSBAN EURÓPÁT ! „Az európai közlekedéspolitikáról szóló Fehér Könyv felülvizsgálatával kapcsolatban 2006. június 22-én kiadott bizottsági közleményről a 2006. októberi 12-i Közlekedési Tanács politikai vitát folytatott le. A vita során megállapítást nyert, hogy a gazdasági, szociális és környezetvédelmi szempontból fenntartható mobilitás célkitűzése, az egyes tagállamok eltérő igényeit figyelembe vevő differenciált közlekedéspolitika szükségessége, a közlekedés káros környezeti hatásainak kiküszöbölése, az egyes közlekedési alágazatok erősségeire koncentráló, kiegyensúlyozott fejlesztés elve és a logisztika kulcsszerepe jelentheti a közlekedéspolitikában az irányvonalat.” (GKM honlap http://www.gkm.hu/feladataink/euintegracio/kozlekedes )

4. TARTSUK MOZGÁSBAN EURÓPÁT ! Míg a 2001-es közlekedéspolitika határozottan állást foglalt a közlekedési teljesítmények növekedésének megtörése, valamit a közúti forgalom növekedésének fékezése mellett, addig a felülvizsgálat erős ellentámadásnak tekinthető. „A mobilitásról le kell választani negatív mellékhatásait” ez már nem a forgalom növekedésének a fékezése, hanem éppen a biztosítása. „Optimalizálni kell az egyes közlekedési módokban rejlő lehetőségeket” ez pedig nem a közút visszafogása. „Egyre inkább mutatkoznak a súrlódás jelei a növekvő mobilitási igények kielégítését célzó erőfeszítések és a szigorú környezetvédelmi előírások között” – az ilyen mondat mintha a környezet-védelmi szigorúság visszavételének a szükségességét próbálná sugallni. Mindemellett e dokumentum is kimondja: „ahol csak lehet, de különösen a nagy távolságú közlekedésben, a városi területeken és a túlzsúfolt közlekedési folyosók mentén – el kell érni a környezetbarátabb közlekedési módokra való áttérést.”

5. TARTSUK MOZGÁSBAN EURÓPÁT ! Az elérendő célok érdekében prioritásokat kijelölő közlekedéspolitikával szemben túlsúlyba került a versenypiaci szempontok kizárólagossága („A belső piac hozzájárult a versenyképes nemzetközi közúti árufuvarozás kifejlődéséhez, és hasonló zajlik a vasútnál is.” „a szomszédságban fekvő partnerországokat érintő közlekedéspolitika ma arra helyezi a hangsúlyt, hogy ezekre az országokra fokozatosan kiterjessze a közlekedés belső piacát.”) A dokumentum ott jelöl meg optimalizálási célokat („az egyes közlekedési módokat is optimalizálni kell,” „az egyes közlekedési módok… …hatékony használata az erőforrások optimális és fenntartható igénybevételét eredményezi majd.”) ahol ahhoz nem kapcsolódnak ágazatpolitikai szintű feladatok, ugyanakkor a korábbi policy beavatkozásokat igénylő célkitűzéseket (shift the balance between modes) érvényteleníti.

6. ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV Elérhetősége: http://www.nfu.hu/download/1770/K%C3%96ZOP_070712_hu.pdf

7. ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV • ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakerete 2007–2013 Foglalkoztatás és növekedéshttp://www.nfu.hu/download/1770/K%C3%96ZOP_070712_hu.pdf • „Magyarország történelmi esély előtt áll. 2007 és 2013 között 22,4 milliárd eurós uniós támogatásban részesül, hogy felzárkózhasson a fejlett országokhoz.”

8. ÚMFT - KÖZOP mozgástér • Forrás: Lothar Zeller előadása, Makadám Akadémia 2007. okt. 10. http://kiksz.eu/index.php?option=com_content&task=view&id=1212&Itemid=91

9. ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV • Helyzetértékelés • 1. Gazdasági növekedésünk szerkezeti kockázatokkal párosul • 2. Magyarországon alacsony az aktivitás és stagnáló a foglalkoztatás • 3. Gazdasági szerkezetünkre a dualitás jellemző • 4. Közlekedési rendszerünk fejlesztésre szorul • 5. A piacgazdaságra való áttérésünk jelentős társadalmi áldozatokkal járt • 6. Jelentős környezeti értékekkel rendelkezünk, de a kockázatok is nagyok • 7. A területi különbségek növekednek • 8. Az állam szerepe újragondolásra szorul

10. ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV • Az átfogó célok • 1. A foglalkoztatásbővítéséért teendő lépések: • • a munkaerő-kínálat növelése: az egyén foglalkoztathatóságának javítása; • • a munkaerő-kereslet bővítése: munkahelyteremtés; • • a kereslet és a kínálat összhangját biztosító foglalkoztatási környezet kialakítása. • 2. A tartós növekedéselősegítéséért teendő lépések: • • a versenyképesség növelése; • • a gazdaság bázisának a szélesítése; • • az üzleti környezet fejlesztése, azon belül • o az elérhetőség javítása, • o a szabályozási környezet javítása, az állami szolgáltatások hatékonyságának növelése.

11. ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV • A horizontális politikák • A fejlesztési célok megvalósítása során kiemelt figyelmet kell fordítani két általános szempont érvényesülésére. Az ágazati és regionális programokat át kell hatnia: • • a környezeti, a makrogazdasági és a társadalmi fenntarthatóságelvének, valamint • • a területi és társadalmi kohézióerősítésének - beleértve a nők és férfiak egyenlőségének és a hátrányos helyzetűek esélyegyenlőségének és a megkülönböztetés tilalmának biztosítását.

12. ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV • Prioritások • A fenti célok eléréséhez hat területre összpontosítjuk a fejlesztési erőfeszítéseket. Ennek alapján prioritásaink a következők: • 1. gazdaságfejlesztés, • 2. közlekedésfejlesztés, • 3. társadalom megújulása, • 4. környezeti és energetikai fejlesztés, • 5. területfejlesztés, • 6. államreform.

13. ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV • 2. prioritás: A közlekedés fejlesztése • • Az ország nemzetközi elérhetőségének javítása, amelynek tervezett eszközei: (KözOP „az ország és a régióközpontok”) • a TEN-T hálózat Magyarországon áthaladó elemeinek gyorsforgalmi úthálózati fejlesztése; • a fő nemzetközi vasútvonalak korszerűsítése; a folyami infrastruktúra bővítése. • • A térségi elérhetőség javítása, amelynek tervezett eszközei: • A TEN gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésén túl szükséges a főúthálózat egyéb elemeinek fejlesztése; vasútfejlesztéssel harmonizáltan a közösségi közlekedés és az alternatív megoldások fejlesztése, regionális közlekedési szövetségek felállítása.

14. ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV • • Közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése, amelynek tervezett eszközei: a különböző közlekedési módok összekapcsolása, együttműködésének javítása (komodalitás) céljaival összhangban a vasúthálózat, kikötők, intermodális központok megközelíthetőségének javítása az odavezető vasúti, vízi és közúti kapcsolat fejlesztésével. • • A városi és agglomerációs közösségi közlekedés fejlesztése, amelynek tervezett eszközei: az elővárosi vasútvonalak fejlesztése és összekapcsolása a helyi tömegközlekedéssel; kerékpárutak építése; forgalomcsillapítás a belvárosokban. • Ezek a beavatkozások a Közlekedés operatív program, valamint a regionális operatív programok keretei között valósulhatnak meg.

15. ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV • „A közlekedési fejlesztések legfontosabb célja a versenyképességet és a kohéziót egyaránt szolgáló elérhetőség javítása, a természeti és települési környezet és a klíma védelmének figyelembe vételével. E cél összhangban van az Országgyűlés 19/2004. (III. 26.) határozatával a 2003-2015-ig szóló magyar közlekedéspolitikáról, és a vonatkozó európai stratégiákkal.” (ÚMFT p. 82.) • „Javítjuk az ország és a régiók nemzetközi elérhetőségét” (ÚMFT p. 84.)

16. ÚJ MAGYARORSZÁG FEJLESZTÉSI TERV • A jó elérhetőség (hatékonyságot biztosító optimális szerkezetű közlekedési hálózat, korszerű és biztonságos infrastruktúra, jó szolgáltatások) nélkülözhetetlen feltétele a tartós gazdasági növekedésnek. Meghatározó módon befolyásolja a magyar és az EU gazdaság szereplői számára a piacok megközelíthetőségét, új (keleti, közép-ázsiai és közel-keleti) piacok elérését. A logisztikai vállalkozások számára új fejlődési lehetőséget teremt a növekvő nemzetközi és hazai áruszállítás kiszolgálása révén.

17. KÖZOP – ÁGAZATI OPERATÍV PROGRAM Elérhetősége: http://www.nfu.hu/download/1770/K%C3%96ZOP_070712_hu.pdf

18. KÖZOP – ÁGAZATI OPERATÍV PROGRAM • KÖZLEKEDÉS OPERATÍV PROGRAM (KÖZOP) 2007. július Az operatív program hivatkozási (CCI) száma: 2007HU161PO007 http://www.nfu.hu/download/1770/K%C3%96ZOP_070712_hu.pdf

19. KÖZOP – ÁGAZATI OPERATÍV PROGRAM • (1) „A közlekedési fejlesztések átfogó célja az elérhetőség javítása a globális és regionális versenyképesség növelése valamint a társadalmi-gazdasági és a területi kohézió erősítése érdekében.” • (2) „A közösségi személyközlekedés fejlesztése” • Ad (1) átfogó célhoz az alábbi specifikus célokat határoztuk meg: • o Az ország jobb bekapcsolása az európai gazdasági vérkeringésbe, és a fejlődő piacok adta lehetőségek jobb kihasználása a közlekedési infrastruktúra fejlesztésével • o A régiók belső és egymás közötti elérhetőségének javítása a társadalmi és területi kohézió erősítése érdekében • o A közlekedési módok összekapcsolása, a gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése • Ad (2) o A közösségi közlekedés környezetbarát fejlesztése

20. KÖZOP – ÁGAZATI OPERATÍV PROGRAM • „…javítani kívánjuk a régiók alternatív megközelíthetőségét, a gazdasági, vállalkozói központok elérhetőségét azáltal, hogy lehetővé tesszük a különböző közlekedési módok összekapcsolódását.” (KOZOP p. 12/112 in: Elérhetőség, mint átfogó cél.) • „A térségi elérhetőség javítása, amelynek tervezett eszközei: A TEN gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésén túl szükséges a főúthálózat egyéb elemeinek fejlesztése; vasútfejlesztéssel harmonizáltan a közösségi közlekedés és az alternatív megoldások fejlesztése, regionális közlekedési szövetségek felállítása.” (ÚMFT p.6.) • „A közforgalmú közlekedés térvesztésének megállításához, a közösségi közlekedéssel történő utazási idők csökkentéséhez és a jobb szolgáltatási színvonal eléréséhez elengedhetetlen a közlekedési ágazatok (közút, vasút, egyéb) kínálatának összehangolása regionális/térségi szinten, ami a gazdaságos üzemeltetést és fenntarthatóságot is elősegíti.” (KOZOP p. 66/112 in Térségi elérhetőség javítása)

21. KÖZOP Akcióterv 2007-08 • Forrás GKM http://www.gkm.hu/data/cms1383104/kozop_minden.pdf

22. EGYSÉGES KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA Elérhetősége (2007 július): http://195.228.157.155/data/cms1393023/ekfs_0907.pdf – de csak regisztrálás után

23. EGYSÉGES KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA • 0. Horizontálisan ható tényezők a közlekedésben • 0.1. Közlekedésbiztonsági helyzet.0.2. A környezet terhelhetősége0.3. A közlekedés energiafelhasználásának alakulása0.4. Intelligens technológiák, a telematika alkalmazása0.5. Hazai intézményi környezet • 1. A személyközlekedés fejlesztésének stratégiája • 2. Az áruszállítás fejlesztésének stratégiája • 3. A közlekedési infrastruktúrafejlesztés stratégiája • 3.1. Helyzetelemzés3.2. SWOT elemzés3.3. A SWOT elemzésből levezethető kulcsterületek3.4. A fejlesztés kihívásai és a megvalósítás eszközei.

24. EGYSÉGES KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA • A személyközlekedés fejlesztésének stratégiája • Küldetésünk olyan hatékony egyéni és közösségi közlekedés biztosítása, amely egyaránt szolgálja a biztonsági és környezetvédelmi elveket és a szabályozott verseny révén az utasok igényeinek színvonalas kielégítését. • I. Célunk a közösségi közlekedés arányának megőrzése az EU25 átlaga feletti szinten. Elő kívánjuk segíteni a személyközlekedési munka-megosztás optimalizálását. Az egyéni közlekedés részarányának növekedésével szemben a közösségi közlekedés csökkenő tendenciát mutat. • II. A közösségi közlekedési munkamegosztás kedvező arányának elérése mellett célunk az alágazatok hatékonyságának javítása. Mindezt a komodalitás, az önmagukban hatékonyan működtethető, különböző közlekedési módok szinergiája révén segíthetjük elő.

25. EGYSÉGES KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA • A személyközlekedés fejlesztésének stratégiája (folyt.) • III. Célunk a növekvő mobilitási igények kielégítése az egyéni és közösségi közlekedés közötti választás szabadsága, valamint a közösségi közlekedési lehetőségek elérhetősége biztosításával. Piac-barát módon a mobilitási esélyegyenlőség biztosítására törekszünk. • IV. A fenntartható mobilitás feltételeit a gazdasági, ökológiai és társadalmi fenntarthatóság figyelembe vételével kívánjuk biztosítani oly módon, hogy a hazai személyközlekedés versenyképességét – fokozódó mobilitási igény mellett – kedvezően befolyásolja. • V. Az EU közlekedésbiztonsági céljaival összhangban célunk 2020-ra – legalább 800 élet megmentésével – a közúti közlekedés halálos áldozatai számának tartós, évi 500 fő alá csökkentése. A hazai közúti közlekedésbiztonsági adatok nemzetközi összehasonlításban is rendkívül kedvezőtlenek. Az Unió 2010-re a 2001. évi értékek felére kívánja csökkenteni a közúti közlekedési balesetekben elhunytak számát.

26. MOZGÁSBA HOZNI EURÓPÁT, + ÚMFT, KÖZOP, EKFS KÖSZÖNÖM A FIGYELMET ! Fleischer Tamás MTA Világgazdasági Kutatóintézet tfleisch@vki.huhttp://www.vki.hu/~tfleisch/ AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZLEKEDÉSPOLITIKÁJA Szolnoki Főiskola Felnőttképzési Központ Európai politikák Szolnok, 2007 november 24.