200 likes | 284 Views
Környezetgazdálkodás 1. ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE. A hulladékok mennyiségi változásának tendenciái. Magyarországon a kommunális és a termelési hulladék mennyiségének és összetételének változásai. A hulladékgazdálkodási törvény célkitűzései alapelvei.
E N D
ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE • A hulladékok mennyiségi változásának tendenciái. • Magyarországon a kommunális és a termelési hulladék mennyiségének és összetételének változásai. • A hulladékgazdálkodási törvény • célkitűzései • alapelvei.
ElőadásA hulladékok mennyiségi változásának tendenciái A keletkező települési hulladék mennyisége függ: • fogyasztási szokásainktól, • az életszínvonaltól, • életmódtól Függ még a település: • iparosodottságától • szolgáltató szektor méretétől
ElőadásA hulladékok mennyiségi változásának tendenciái Magyarországon átlagosan a lakossági háztartási hulladék • 1,2-1,4 m3/fő/év városokban • 0,9-1 m3/fő/év kisebb településeken Ezt 30-50%-kal növeli meg az együtt kezelhető, nem veszélyes-termelési-szolgáltatási tevékenység szilárd hulladéka
A települési szilárd hulladékok mennyisége évente 2-3%-kal nő Forrás: KSH,2005
A kommunális szilárd hulladék • A kommunális szilárd hulladék felhígul • A térfogatsűrűség csökkenése 0,2-0,25 t/m3 Változás eredményezői: • fűtési mód változás • csomagolóanyagok
A kommunális szilárd hulladék anyagcsoportonként Magyarországon • másodnyersanyagként potenciálisan hasznosítható alkotók részaránya • biológiailag bontható szervesanyag-tartalmú rész aránya • fűtőérték • veszélyes (külön kezelést igénylő) alkotók Forrás: KSH, 2005 adat alapján saját szerkesztés
A települési szilárd hulladék kezelési módjai Forrás: Buday-Sántha, 2006 Forrás: KSH, 2005 adat alapján saját szerkesztés
Folyékony települési hulladék Magyarországon Folyékony települési hulladék: a magyar lakosság 40,1%-nál keletkezik (2003-as KSH adat).
Ipari hulladék kb. 20-25 millió tonna 90%-a erőművi és kohászati salak, bányászati meddő és az ipari szennyvíz-, illetve vízkezelési iszap Mennyiségi csökkenés rendszerváltás utáni átalakulás: bányabezárások, lignites erőművek pl. fatüzelésűre átállása ipari termeléscsökkenés stb. technológiaváltás Nem veszélyes termelési hulladék • Ipari hulladék • 30%-át újrahasznosítják • 60%-át lerakják, tárolják[ • Mezőgazdaság, élelmiszeripar • 85%-a biomassza • energetikai hasznosítása
Veszélyes hulladék mennyisége (timföldgyártásból származó vörösiszap nélkül) Forrás: KSH, 2005
Veszélyes hulladék fajták A jelentősebb veszélyes hulladék-fajták mennyisége csökkenő sorrendben, 2003 Forrás: Környezetvédelmi Minisztérium, HAWIS-adatbázis in KSH, 2005
A hulladékgazdálkodási törvény célkitűzései • 2000. évi XLIII. törvény • minden tevékenységet úgy kell megtervezni, hogy az a környezetet a legkisebb mértékben érintse, illetve a környezet terhelése és igénybevétele csökkenjen, ne okozzon környezetveszélyeztetést, illetve környezetszennyezést, biztosítsa a hulladékképződés megelőzését, a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentését, a hulladék hasznosítását, környezetkímélő ártalmatlanítását.
A környezetkímélő hulladékgazdálkodás stratégiai eleme A hulladék keletkezésének megelőzése a keletkező hulladékok mennyiségének veszélyességének csökkentése 2. a keletkező hulladékok hasznosítása másodnyersanyagként energiahordozóként a nem hasznosítható hulladékok környezetvédelmi követelményeket kielégítő ártalmatlanítása a hulladékok által elszennyezett területek rehabilitációja A hulladékgazdálkodási törvény célkitűzései és alapelvei
A hulladékgazdálkodási törvény célkitűzései és alapelvei A célok elérése érdekében az alábbi elveket érvényesíti: • megelőzés • elővigyázatosság • gyártói felelősség • megosztott felelősség • elvárható felelős gondolkodás • elérhető legjobb eljárás • szennyező fizet • közelség • regionalitás • önellátás • fokozatosság • példamutatás • költséghatékonyság
Rendszer elemei a tv. mellett Végrehajtási jogszabályok Hulladékgazdálkodási tervek hierarchikus rendszere Környezettudat formálás Gazdasági eszközök Pénzügyi források A hulladékgazdálkodási tervek lehetnek Országos Regionális Helyi A hulladékgazdálkodási törvény célkitűzései és alapelvei
ELŐADÁS ÖSSZEFOGLALÁSA • Magyarországi helyzetkép a hulladék mennyiségi alakulásáról • A hulladékok mennyiségi változásának befolyásolói • A kommunális és a termelési hulladék mennyiségének és összetételének változásai. • A hulladékgazdálkodási törvény célkitűzései és alapelvei.
ELŐADÁS/GYAKORLAT ELLENÖRZŐ KÉRDÉSEI • Hogyan változott a hulladékok mennyisége? Hazai helyzetkép. • Milyen tényezők hatnak a hulladék összetételre? • Mi a hulladékgazdálkodási törvény célja és alapelve?
Felhasznált források Szakirodalom: • Árvai J. (1993): Hulladékgazdálkodás. Műszaki Könyvkiadó, Budapest. • Barótfi I. szerk. (2000): Környezettechnika. Mezőgazda Kiadó, Budapest. • Buday-Sántha A. (2006): Környezetgazdálkodás. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs. • Fodor I. (2001): Környezetvédelem és regionalitás Magyarországon. Dialóg Campus Kiadó. Budapest-Pécs. • Környezetvédelmi Lexikon (1993): Akadémia Kiadó, Budapest. • Köztisztasági Egyesülés munkacsoportja (2003): Hulladékgazdálkodási Szakmai Füzetek. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Hulladékgazdálkodási és Technológiai Főosztálya. Budapest. • KSH (2005): Környezetstatisztika Évkönyv 2003. Budapest. • Moser M., Pálmai Gy. (1992): A környezetvédelem alapjai. Tankönyvkiadó. • Nagy G. szerk. , Bulla M., Hornyák M., Vagdalt L. (2002): Hulladékgazdálkodás. Egyetemi jegyzet, Széchenyi István Egyetem, Győr. Egyéb források: • 2000. évi XLIII. Hulladékgazdálkodási törvény