IMIP tájékoztató

1. IMIP tájékoztató 1. A minőségirányítási folyamat 2. A kérdőívek fejlesztése 3. Pedagógus teljesítményértékelés (szempontrendszer, eljárásrend) 4. Tapasztalatok, problémák

2. IMIP-tapasztalatok • korábbi IMIP-kérdőívek (2000?) • prb: érdektelenség (szkepticizmus)  visszajelzési lassúság, változás hiánya • ugyanakkor: érdeklődés • döntéshozás  adatok, tények  statisztika  felmérés • Jelenlegi helyzet: mindenkit személyesen (névre szólóan, elkerülhetetlenül) érint

3. Törvényi háttér IMIP kiegészítés: teljesítményértékelési szempontrendszer (határidő 07.03.31.) cél: • a munka minőségének javítása • intézményi önértékelés • [sejtés:] új jövedelem-összetevők bevezetése  közalkalmazotti bértábla megszűnése (?) – mértéke, feltételrendszere nem ismert • bevezetés: a 2008/2009-es tanév első napja Mj: tervezhetőség – kiszámíthatatlanság

4. IMIP-módosítás eddigi lépései • IMIP: 2004. május 14. (31 oldal) • 07.febr.21. H.V.: tájékoztató (ütemezés, forma, kérdőív-tervezetek (3-féle) ismertetése; MÉ munkacsoport megbízása; véleményezési határidő • véleményezés, módosítás-kiegészítés, tantestületi elfogadás • 07.ápr. 4. IMIP-kiegészítés benyújtása – elfogadásaMj: mit tartalmaz és mit nem? • 07.máj.16. H.V.: szempontrendszer, eljárásrend a pedagógusok teljesítményértékeléséhez (07.okt.10. ennek módosítása) • 07. okt-nov: próbamérés (pedagógus, szülő, diák)

5. A kérdőívek fejlesztése • 07.febr.23. H.V.  ig.h., mk.v., szülők, diákok, MCs munkacsoport • 07.márc.10. MCs (átdolgozás: fejlesztési elvek, más intézmények eredményei) • diák, szülő hozzászólások 07.márc.27. ( tantestület (faliújság)) • pedagógus hozzászólások 07.ápr.13. (mk.v., NET) • 07. okt-nov.: próbamérés  ?

6. A kérdőívek célja Segédeszköz (kötelező; véleményező lehetőség) Hármas funkció: • intézményi önértékelés • minőségjavítás: iskolai klímateszt-jelleg (partnerközpontúság – diák, szülő, pedagógus – vezetés kapcsolata) • pedagógusok teljesítményértékelése Mj: – keverednek a feltáró (klimatikus) és minősítő (szummatív) elemek – skatulyázási-elv: a klímateszt pl. tovább bontható (lásd ebéd), de erre a célra külön forma kell

7. A kérdőívek típusai • Funkció (3) • Darabszám, típusok: • 1. Az iskolavezetés önértékelése • 2. Vezetői értékelés (pedagógusról) • 4. Pedagógus önértékelés • 5. A pedagógus értékelése az iskolavezetés munkájáról és a szervezet működéséről • 6. A szülők értékelése az iskoláról • 7. A diákok értékelése az iskoláról

8. Kérdőív-statisztika [4] • 1. (Iskolavezetés önértékelése): 4, 8, 7 Össz: 19 • 2. (Vezetői értékelés pedagógusról): 12, 5, 7, 4, 8, 8, 10 Össz: 54 • 4. (Pedagógus önértékelés): 12, 5, 7, 4, 8, 8, 10 Össz: 54 • 5. (Pedagógus értékelés az iskoláról (vezetés, szervezet)) 12, 7, 23, 11, 16 Össz: 69 • 6. (Szülői értékelés): 10, 15, 8, 10 Össz: 43 • 7. (Diákok értékelése) 12, 16, 11, 11 Össz: 50 • Össz: 289

9. Formai jellemzők Rövid, 1-2 oldal terjedelem • kitöltési utasítások a kérdőív elején • lap tetején: skála; def: jó - rossz (5  1); def. X • táblázat-jelleg, zárt végű állítások • mennyiségi ismérvek [cél: átlagolás] • nincs 5* (vagy 6) [ok: átlagolás] • nincs 0, helyette X [ok: átlagolás] Részegységek (legalább 3 elem) • önálló kiértékelhetőség • blokkvégi szummázó kérdések • könnyen módosítható, bővíthető

10. Milyen a jó kérdőív? – ellentétes szempontok • rövid kérdőív, tömör és precíz kérdésfeltevések • pontos, nem félreérthető kérdések • minden fontos részterületet érintsenek a kérdések • de ne legyen elaprózott a kérdőív • és ne legyen átfedés a kérdések között (MCs szerepe!) • minden kérdésben legyen világos, hogy mi a „jó” válasz (és hogy kinek a szempontjából „jó”) • nyílt végű – zárt végű kérdések egészséges aránya • könnyű kiértékelhetőség • az eredmény visszajelzése legyen gyors

11. Fejlesztési elvek Ellentétes szempontok  fejlesztési elvek Fontos: rövidség, tömörség, célirányosság • emberi tényezők – időigény, kapacitáshiány (szellemi-fizikai) – félreérthetőség csökkentése (eltérő gondolatkör) – kitöltési mítoszok (pl. válaszolás „kapásból”) • formai, tartalmi feszültség csökkentése • informatikai kezelhetőség • esztétikai elvek

12. Példa – eredeti kérdés Kellő mennyiségű és minőségű tanulmányi segítséget kap-e gyermeke, ha erre (pl. betegség, hosszabb távollét, egy-egy anyagrészben való bizonytalanság miatt) rászorul? (5: ha minden tanárától igen, 4: egy kivételével minden tanárától igen; 40; meg kívánom nevezni a tanárt….. 3: a legtöbb tanártól igen, 2: több tanártól nem, 1: a legtöbb tanártól nem; 0: nem jellemző/nem tudom/ nem akarok válaszolni)

13. Példa – módosítás után 5. Igen; (teljes mértékben) igaz. 4. Igen; általában igaz, de vannak még kisebb hiányosságok. 3. Igen; igaz, de vannak még nagyobb hiányosságok. 2. Részben igaz, de súlyos hiányosságok vannak, amiket okvetlenül javítani kell. 1. Nem igaz; tapasztalatom szerint az állítás nem felel meg a valóságnak. X. Nem tudok (nincs elég ismeretem) vagy nem akarok válaszolni a kérdésre. Szükség esetén gyermekem megfelelő mértékű emberi (nem tanulmányi jellegű) segítséget kap tanáraitól.

14. A tartalmi feszültség csökkentése • cél: kitöltési idő és energia csökkentése • minimalizálandó a menü-jellegű kérdés (egy- vagy több megadható válasz prb.) • állítások megfogalmazása kérdések helyett (lefedő és egymást nem átfedő válaszokkal) • lehetőleg egyirányú legyen a skála [átlagolás] • állandó (memorizálható) skála • konvergáló (monoton) kérdések • minimalizálandó az átdefiniált skála • Ezeknek ára van: univerzális és egyirányú skála  alkalmanként pontatlan fogalmazás

15. Tartalmi javaslatok • összemérhető (1) – (7) [cél: ütköztetés] • alkalmanként indirekt kérdezés, ellenőrzés • sportszerűségi elv (lehessen 5-öst kapni) • büszkeség-faktor (iskolai jellemzők) • trivialitás-faktor (az egyértelmű (pozitív) kérdések szükségessége) • cél: az iskola (ill. minden pedagógus) megmutathassa magát

16. Pedagógusok teljesítményértékelése • juttatási, bérezési elv ( igazgatói jogkör) • tantestület  az értékelés kerete (forma, szempontrendszer, súlyozás) • Értékelési egységek: – a pedagógus önértékelése (kérdőív) – mk.v., ig.h. értékelése (kérdőív) [korábban: „az adott pedagógusra vonatkozóan beazonosítható” elemek felhasználásával] – igazgatói értékelés (kérdőív) – megbeszélés [kimarad: „A diákok és szülők által adott intézményi értékelés esetlegesen, valamely tanár személyére vonatkozóan beazonosítható elemei”]

17. A mérés-értékelési folyamat (a technikai oldal) • Kérdőívek kitöltése (pedagógus, mk.v., ig.h., ig.) • Elektronikus rögzítés, tárolás – eredetik lefűzése; géprevitel: Excel-fájl – adatbiztonság, reprodukálhatóság, anonimitás – könnyebb kiértékelés, hibaforrások csökkentése • Kiértékelés  Excel-kódtábla – statisztikai analízis  névre szóló eredmények – súlyozás alapján számított pontszám • Megbeszélés, véleményezés

18. A mérés-értékelési folyamat(a tantestületi oldalról) • Mit tartalmaz a kötelező IMIP-módosítás, és mit nem?(általában: a szükséges minimumok, részletezések nélkül) – az értékelési folyamat és eljárásrend alapelvei, területei (kérdőívek) – az értékelés szempontrendszerének alapjai (súlyozás) Amiért itt ülünk: tantestületi konszenzus eredménye I. kérdőívek (forma, tartalom) * II. az értékelési szempontrendszer alkalmazása (súlyozás) * III. a számszerűsítés módja * IV. utólagos változtatás lehetősége (forma; vezetői fék)

19. II. A teljesítményértékelés szempontjai (súlyozás, 07.05.16) Kulcskompetenciák • a szakmai tudás szintje 20% • a szakmai tudás alkalmazásának képessége 20% • a szakmai tudás fejlesztésének képessége 10% • az értékátadás képessége 15% • megbízhatóság és felelősségvállalás 15% • a komplexitás kezelése 10% • a kommunikációs kapcsolatok kezelése 5% • adminisztráció, szabálykövetés5% • Mj: kiegészítve a vezetők értékelésével • Mj: kérdőív és szempontrendszer inkompatibilitása

20. III. Teljesítményértékelés– a számszerűsítés módja – kompetenciák: pontátlag (1 – 5)  % (0 – 100)  pontszám (0 – 20, 0 – 5 stb.)  összegzés – * átszámítási függvény + bónusz pontok (mk.v: 5, of: 10, szt: 5)  összpontszám (> 100 lehet)

21. IV. Változtatás Egyéni javaslat • előzetes javaslat  MCs • MCs véleményezi • MCs szűrési jogköre • végső javaslat (igen, nem, kompromisszum) Egyéni javaslatok összessége • módosítások dokumentálása • eredménye: kész kérdőív, ami „testület elé” bocsátható • mj: folyamatos fejlesztőmunka (prb: állandó szavazás) Jogorvoslat: egyéni javaslat  testület elé kerül Vezetői változtatás igénye – pl. KT

22. Szubjektivitás • kérdéskörök, konkrét kérdések (igazgatói váz)  juttatási elv • cél: becslési (hallomási) faktor csökkentése (elfogultság, ill. előítélet); ennek módja: – az állítások többsége tényekre (statisztikára) támaszkodjon – mennyiségi (számmal jellemezhető) ismérv legyen • * félreérthetőség (mint műfaji sajátosság) • ** félreérthetőség (mint tartalmi idegenség)

23. * - ** félreérthetőség • „Az iskolát a külső fórumokon megfelelően képviselem.” • „Biztosítja-e az iskola a tanulók magasabb iskolafokra történő bekerülésének feltételeit (felső tagozat, gimnázium) / magasabb iskolafokon történő helytállását (alsó tagozat)?” • „Csak utólag lehet megkérdezni, aminek nagy hátránya, hogy kimaradnak azok a volt fazekasos gyerekek, akik nem a Fazekasban tanulnak tovább, de más iskolákban kitűnően megállják a helyüket.”

24. Pedagógus önértékelés problémája • hitelesség? (szerénység; intézményen belüli és kívüli relativitás) • önértékelés és bérezés?  juttatási elv • hitelesség javítása: 1. X kód (kihagyás); 2. ütköztetés; 3. megbeszélés; 4. írásbeli vélemény (utolsó szó joga) • előny: iskolavezetés értékelésének ismerete • cél: minden pedagógus megmutathassa magát (hiányérzet  visszajelzés) • az önértékelés kötelezettség és lehetőség

25. Vezetői értékelés és hitelesség • (Honnan tudja a vezető, hogy …?) • (Milyen mélységben kell ismernie a vezetőnek, hogy ...? (ig.h.)) • (És akkor mi van, ha …?) • Mo.: mk.v., ig.h., ill. önértékelés ismerete • Mo: súlyozás

26. Szülői és tanulói kérdőívek hitelessége • reprezentatív minta nehézsége • névvel vagy név nélkül? (hitelességi problémák mindkét esetben) • szülők: diákszűrő a szülői értékelés előtt • tanulói komolytalanság, rosszindulat (anonimitás  megbízhatatlanság) • tanulói inkompetencia [ cél: kevéssé befolyásolja a pedagógusok teljesítményértékelését; „egyéni azonosítható elemek hiánya”] • Mennyire fajsúlyos a (gy, sz) vélemény?

27. Publikusság, anonimitás • Melyik kérdéscsoport eredménye, milyen szinten publikus? (pl.: próbamérés eredménye a NET-en) • szülők esetében: esetleg csoportos kitöltés, összegzés • diákok esetében: túl nagy a függő viszony • pedagógus-kérdőív: önértékelés névvel; a géprevitel és a kiértékelés munkafolyamata azonosíthat: 3 fő) – Mo: munkamennyiség; e. sorszám-kód jelige? (1-2 fő) – esetleg elektronikus kitöltés (Excel)? (1-2 fő) • anonimitás ellen szól: X kód; kevés munkakéz; bonyolultsági fok nő • névvel vagy név nélkül? (hitelességi problémák mindkét esetben) • kétoldali-többoldali titoktartás

28. Tapasztalatok • Kérdőívek: folyamatos visszajelzés (OK) – MCs: köszönet; igyekszünk figyelembe venni, s visszajelezni • Kérdőívek kitöltése: – diák, szülő: (OK) – pedagógusok: nagyfokú kollegalitás • Adatrögzítés, statisztika, kiértékelés: (OK) • Eredmények (07.12.14.): iskolavezetés, klimatikus kérdések (pedagógus, szülő, diák) • * Megbeszélések tapasztalatai

29. * Megbeszélések tapasztalatai – Problémák, felmerülő kérdések • hangulat, szituáció: munkaadó – kolléga; szakmai – intézményi sík stb. • résztvevők száma • előre ismert eredmény? • 1- vagy 2-differencia? • az utolsó szó joga (írásbeli véleményezés) • változtatási lehetőség? („rendkívüli eset”) • időfaktor prb. – státuszváltozás (of.); módosítás • időigény (szünet? délután?)