ELEMZÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSRÓL KIVETÍTÉS A KÖLTSÉGVETÉSI EGYENLEG ÉS

1. ELEMZÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSRÓL KIVETÍTÉS A KÖLTSÉGVETÉSI EGYENLEG ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG ALAKULÁSÁRÓL (2012-2026) MNB Klub, 2012. május 15.

2. Az elemzés célja Célok • Az államadósság és az államháztartás helyzetének bemutatása az MNB és a KT rendszeres elemzéseinél hosszabb időtávon • Fokozatosan érvényesülő intézkedések teljes hatásának bemutatása • Viszonyítási alap annak megítéléséhez, hogy a következő év makrogazdasági folyamatai és jogalkotása a hosszú távú adósságpályát hogyan befolyásolja. Eszközök • Részletes államháztartási elemzés 2016-ig • A bruttó adósságpálya technikai kivetítése 2026-ig • Eredmények összevetése az alkotmányos és az Európai Uniós adósságszabályokkal • Érzékenységvizsgálatok a fontosabb feltételezésekre valamint a „fiskális rés” számszerűsítése Korlátok: • Nem előrejelzés, hanem technikai kivetítés • 2012. április 30-ig ismertté vált információkat vettük figyelembe

3. Fő üzenetek • Kivetítésünk eredményei szerint a 2011 végén 80 százalék feletti GDP-arányos államadósság 2026-ra 59,4 százalékra csökkenhet. • Az adósság így elérheti a maastrichti szerződés szerinti 60 százalékot, és eleget tesz az EU 1/20-os szabályának, de nagyobb, mint az Alaptörvény 50 százalékos célja. • Ennek eléréséhez tartósan magasabb növekedésre, vagy a befektetők bizalmát erősítő, alacsonyabb finanszírozási költséget biztosító lépésekre, vagy további fiskális egyenlegjavításra van szükség. • Az államháztartás elsődleges egyenlege 2016-tól trendszerűen javul és hosszú távon a GDP 2 százaléka körül stabilizálódik. • Ez az egyenleg ellensúlyozza a feltételezett 2,5 százalékos hosszú távú növekedési ütemet 0,8 százalékponttal meghaladó finanszírozási költség adósságnövelő hatását, azaz biztosítja az adósságráta csökkenését.

4. Fő üzenetek (folytatás) • Az egyenleg átmeneti visszaesését egyes bevételek kiesése (különadók, a félszuperbruttó és az EU források csökkenése) és új kiadások (így a pedagógus életpálya-modell) okozzák. • Középtávon viszont a nyugdíjrendszer reformjai nagymértékben javítják az egyenleget. • A Széll Kálmán Terv 2.0 intézkedései 2014-at követően évente 1,4 százalékkal javítják az államháztartás elsődleges egyenlegét, így kulcsfontosságúak az adósságráta csökkentése szempontjából. • A növekedés fél százalékos változása 3,4 százalékponttal, a finanszírozási költség 1 százalékpontos eltérése 3,9 százalékponttal térítheti el a 2026-as adósság GDP-arányos szintjét az alappályától. • Elemzésünk ún. technikai kivetítés, nem pedig előrejelzés. Ez azt jelenti, hogy nem a legvalószínűbb, hanem a változatlan gazdaság- és szakpolitikák feltételezése mellett várhatóan megvalósuló hiány- és adósságpályát mutatja be.

5. Áttekintés • Az államadósság jelenlegi szintje és kialakulásának okai • Az államháztartás középtávú pozíciója (2012-2016) • Adósságkivetítés (2012-26) • Elsődleges egyenleg • Kamategyenleg • Eredmények – adósságpálya • Érzékenységvizsgálat és kiigazítási igény

6. 1. Az adósság jelenlegi szintje és kialakulásának okai

7. Bruttó államadósság, 1996 - 2011

8. A válság előtt az adósságrátát a hiány emelte,a dinamikus komponens csökkentette, 2008-tól a hatás fordított…

9. …pedig az adósság átlagos finanszírozási költségetrendszerűen csökkent az elmúlt 10 évben

10. A magyar államadósság nemzetközi összevetésben

11. 2. Az államháztartás pozíciója (2012-16)

12. Az államháztartás középtávú pozíciója (2012-2016) Célok • A már meghozott intézkedések hatásának bemutatásán túl a célunk az, hogy minél pontosabban megragadjuk a hosszabb távú adósságkivetítés alapjául szolgáló fiskális pozíciót. • Azért is fontos ezt az időszakot részletesebben kidolgozni, mert • a már meghozott intézkedések döntő része ezen a horizonton érdemi fiskális impulzusokat okoz, amit a makrogazdasági előrejelzésben is figyelembe vettünk; • az intézkedések hatása ezen az időtávon már kifut/beépül, ezért 2016-után már változatlan költségvetési politikát feltételezünk.

13. Makrogazdasági feltételezések • A kibocsátási rés fokozatosan záródik - 2017-től a GDP a potenciális ütemmel nő. • Az SZKT 2.0 hatását a költségvetési egyenleg esetén figyelembe vettük, a makropálya azonban nem tartalmazza - a hosszú távú adósságpálya kivetítésre gyakorolt közvetett makrogazdasági hatás ugyanakkor vélhetően nem számottevő.

14. Külső tényezők és módszertani feltételezések Változatlan szakpolitikák (current policy) feltételezése • Hatályos jogszabályok • Nominálisan rögzített mértékek esetén múltban érvényesülő szabályzási trend vagy szakpolitikai célok EU-transzferek nem változnak jelentősen Kvázifiskális tevékenység eredményének ESA-hiányba történő beemelése • BKV, MÁV valós időben megjelenik a hiányban • Az eltérés már viszonylag alacsony (GDP 0,1 százalék) • Adósságátvállalás már nem befolyásolja a hiányt és a jövőbeli adósságdinamikát

15. Intézkedések: a már meghozott, a 2012-es hiányhoz képest addicionális hatással bíró intézkedések Hiánycsökkentő hatások: • 2013-ban bér és transzferkiadások nominális befagyasztása • Bérkompenzáció kiesése (2014-re) • Dohány - jövedéki adóemelés • Nyugdíj-intézkedések – jelentős hatás a teljes horizonton Hiánynövelő hatások: • Bankadó és ágazati különadó kiesése (2013-ra) • SZJA – fél-szuperbruttó kivezetése (2013-tól) • Magánnyugdíj rendszerből visszalépők (2013-ra) • Köznevelési törvény - pedagógus életpálya modell (2013-2018) • Bankszövetségi megállapodás - csökkenő mérték (2012-2016) • Új diákhitel konstrukció (2014-től)

16. Beruházások – az amortizáció pótlása folytatódó EU finanszírozással

17. A Széll Kálmán terv 2.0 becsült nettó hiányhatása (Milliárd forint) • Az intézkedések döntő részét figyelembe vettük • Az intézkedések által okozott közvetlen adókiesés mellett megbecsültük a beruházási/működtetési költségeket is • A makrogazdasági hatásokat (+/-) nem tudtuk figyelembe venni Forrás: MNB

18. Alappálya, 2012 – 2016, a GDP százalékában • SZKT 2.0 hatására hosszabb távon 1,4 százalékpontos egyenlegjavulás (2015-től) • Elsődleges egyenleg a horizont végére 2 százalék körül alakul • A hiány végig 3 százalék alatt marad.

19. 3. Középtávú adósságkivetítés (2026-ig)

20. Az államadósság előrejelzése Az elsődleges egyenleg és a „dinamikus komponens” PB Dinamikus komponens: R+RER-G PB PB0 PB PB1 • Kedvező: • Magasabb PB • Magasabb G • Alacsonyabb R • Alacsonyabb RER (reálfelértékelődés) Emelkedő adósság Csökkenő adósság • Az adósság technikai előrejelzésének tényezői • Reálgazdasági növekedés (G) • Elsődleges egyenleg (PB) • A fennálló adósságállomány átlagos reálkamata (R) • Reálárfolyam változása (RER) • Adósságstabilizáló elsődleges egyenleg : • Adott adósság és dinamikus komponens mellett az adósság szinten tartásához éppen elegendő elsődleges egyenleg < <

21. Makrogazdasági feltételezések Hozamok: • kiindulópont az inflációs jelentés endogén kamatpályája • prémium 2016-ig a hosszú távú egyensúlyi szintre csökken, majd stabilizálódik Reálárfolyam: • kezdeti ingadozás után a nominális árfolyam stabilizálódik • 1 százalékos inflációs differencia mellett tartós reálfelértékelődés

22. Az államadósság előrejelzése Az elsődleges egyenleg és a „dinamikus komponens” PB Dinamikus komponens: R+RER-G PB PB0 PB PB1 • Kedvező: • Magasabb PB • Magasabb G • Alacsonyabb R • Alacsonyabb RER (reálfelértékelődés) Emelkedő adósság Csökkenő adósság • Az adósság technikai előrejelzésének tényezői • Reálgazdasági növekedés (G) • Elsődleges egyenleg (PB) • A fennálló adósságállomány átlagos reálkamata (R) • Reálárfolyam változása (RER) • Adósságstabilizáló elsődleges egyenleg : • Adott adósság és dinamikus komponens mellett az adósság szinten tartásához éppen elegendő elsődleges egyenleg < <

23. Elsődleges egyenleg • 2016-ot követő 10 évben az elsődleges egyenleg trendszerűen javul • A Széll Kálmán terv 2.0-át figyelembe véve az elsődleges egyenleg a GDP 2 százalékára emelkedhet • Demográfiai hatásokat ezen a horizonton több, mint ellensúlyozza a nyugdíjrendszer reformja • nyugdíjkiadások 2012-26 között a GDP 2,4 a százalékpontjával mérséklődnek, ami nagyrészt az indexálási szabályokra vezethető vissza • 2026-után a demográfia érzékeny kiadások már ismét a hiány növekedése irányába hatnak

24. Elsődleges egyenleg és ESA-egyenleg, 2012 - 2026

25. Az államadósság előrejelzése Az elsődleges egyenleg és a „dinamikus komponens” PB Dinamikus komponens: R+RER-G PB PB0 PB PB1 • Kedvező: • Magasabb PB • Magasabb G • Alacsonyabb R • Alacsonyabb RER (reálfelértékelődés) Emelkedő adósság Csökkenő adósság • Az adósság technikai előrejelzésének tényezői • Reálgazdasági növekedés (G) • Elsődleges egyenleg (PB) • A fennálló adósságállomány átlagos reálkamata (R) • Reálárfolyam változása (RER) • Adósságstabilizáló elsődleges egyenleg : • Adott adósság és dinamikus komponens mellett az adósság szinten tartásához éppen elegendő elsődleges egyenleg < <

26. Hozamokra, finanszírozásra vonatkozó feltételezések • Kockázatmentes hozamok emelkednek • Kockázati felár számottevően csökken, de tartósan meghaladja a válság előtti szintet • Államháztartás finanszírozása • Devizabetétek leépülnek • EU/IMF hitelek lejárnak, piaci refinanszírozás • Forintkibocsátás részaránya folyamatosan emelkedik • A devizaarány 2026-ra 50 százalékról 33 százalékra csökken

27. Jelenlegi, historikus minimumáról növekedhet az adósság implicit kamata • Az emelkedő és a válság előttinél tartósan magasabb finanszírozási költség okai: • Jelenlegi szintben még alig érződik a válság hatása, mert nagy az EU/IMF hitelek súlya • Emelkedő kockázatmentes hozam • Bár csökkenő, de tartósan magasabb prémium szint • Forintfinanszírozás arányának növekedése

28. Az államadósság előrejelzése Az elsődleges egyenleg és a „dinamikus komponens” PB Dinamikus komponens: R+RER-G PB PB0 PB PB1 • Kedvező: • Magasabb PB • Magasabb G • Alacsonyabb R • Alacsonyabb RER (reálfelértékelődés) Emelkedő adósság Csökkenő adósság • Az adósság technikai előrejelzésének tényezői • Reálgazdasági növekedés (G) • Elsődleges egyenleg (PB) • A fennálló adósságállomány átlagos reálkamata (R) • Reálárfolyam változása (RER) • Adósságstabilizáló elsődleges egyenleg : • Adott adósság és dinamikus komponens mellett az adósság szinten tartásához éppen elegendő elsődleges egyenleg < <

29. A dinamikus komponens és az adósságstabilizáló elsődleges egyenleg • A növekedés és a reálárfolyam változásával korrigált reálkamat különbözete határozza meg, hogy milyen elsődleges többlet szükséges az adósság csökkentéséhez • Középtávon r-g 1,1% • R-g korrigálva a reálfelértékelődés hatásával 0,8% stabilizálódik • Hosszútávon az adósságot stabilizáló elsődleges költségvetési többlet a GDP 0,5-0,7% • Ennél kedvezőbb egyenleg csökkenti az adósságot

30. EredményekESA-egyenleg az uniós kritériumok tükrében

31. EredményekAz adósságráta és alakulásának összetevői

32. EredményekAz adósságráta és az EU 1/20-os szabálya

33. Eredmények Érzékenységvizsgálat • Példák • Fiskális sokk (Pb) • beruházások szintje, finanszírozása • reformok visszafordulása • EU finanszírozás • Kamatsokk (r) • országkockázati prémium lassabb csökkenése • folytatódó szuverén válságok • Növekedési sokk (g) • intézkedések növekedés-fékező hatása • beruházási és hitelezése aktivitás

34. Eredmények Érzékenységvizsgálat

35. Fiskális rés adósságcél eléréséhez szükséges elsődleges egyenleg javulás • „Fiskális rés” - változatlan növekedési és kamatkörnyezet mellett mekkora egyenlegjavulás szükséges az adott adósságcél adott horizonton történő eléréséhez • Parciális hatásvizsgálat - minden más változatlansága mellett • Adósságcél: Alaptörvényben foglalt 50 százalék 2026-ban • A szükséges egyenlegjavulás mértéke az is időzítéstől függ - kivárásnak „ára” van

36. Fő üzenetek • Kivetítésünk eredményei szerint a 2011 végén 80 százalék feletti GDP-arányos államadósság 2026-ra 59,4 százalékra csökkenhet. • Az adósság így elérheti a maastrichti szerződés szerinti 60 százalékot, és eleget tesz az EU 1/20-os szabályának, de nagyobb, mint az Alaptörvény 50 százalékos célja. • Ennek eléréséhez tartósan magasabb növekedésre, vagy a befektetők bizalmát erősítő, alacsonyabb finanszírozási költséget biztosító lépésekre, vagy további fiskális egyenlegjavításra van szükség. • Az államháztartás elsődleges egyenlege 2016-tól trendszerűen javul és hosszú távon a GDP 2 százaléka körül stabilizálódik. • Ez az egyenleg ellensúlyozza a feltételezett 2,5 százalékos hosszú távú növekedési ütemet 0,8 százalékponttal meghaladó finanszírozási költség adósságnövelő hatását, azaz biztosítja az adósságráta csökkenését.

37. Fő üzenetek (folytatás) • Az egyenleg átmeneti visszaesését egyes bevételek kiesése (különadók, a félszuperbruttó és az EU források csökkenése) és új kiadások (így a pedagógus életpálya-modell) okozzák. • Középtávon viszont a nyugdíjrendszer reformjai nagymértékben javítják az egyenleget. • A Széll Kálmán Terv 2.0 intézkedései 2014-at követően évente 1,4 százalékkal javítják az államháztartás elsődleges egyenlegét, így kulcsfontosságúak az adósságráta csökkentése szempontjából. • A növekedés fél százalékos változása 3,4 százalékponttal, a finanszírozási költség 1 százalékpontos eltérése 3,9 százalékponttal térítheti el a 2026-as adósság GDP-arányos szintjét az alappályától. • Elemzésünk ún. technikai kivetítés, nem pedig előrejelzés. Ez azt jelenti, hogy nem a legvalószínűbb, hanem a változatlan gazdaság- és szakpolitikák feltételezése mellett várhatóan megvalósuló hiány- és adósságpályát mutatja be.

38. Köszönjük a figyelmet!