230 likes | 369 Views
Béreket terhelő adók és fekete / szürke foglalkoztatás Magyarországon. Elek P éte r Scharle Ágota Szabó Bálint Szabó Péter András Pénzügyminisztérium 2008. augusztus 29. Budapest. Tartalom. Munkát terhelő adók és foglalkoztatás Közgazdasági elmélet Magyarországi empíria
E N D
Béreket terhelő adók és fekete / szürke foglalkoztatás Magyarországon Elek Péter Scharle Ágota Szabó Bálint Szabó Péter András Pénzügyminisztérium 2008. augusztus 29. Budapest
Tartalom • Munkát terhelő adók és foglalkoztatás • Közgazdasági elmélet • Magyarországi empíria • Policy ajánlások • Fekete és szürke foglalkoztatás • Negatív és pozitív következmények • Feketemunka (nem bejelentett foglalkoztatás) • Szürkebérezés (aluljelentett bérek) • Következtetések
Bér (w) Kínálat (Ls) bérktség adó Kereslet (Ld) nettó bér Munkaerő (L) Béradók, munkakereslet és -kínálat • Munkakereslet: teljes bérköltség függvénye • Munkakínálat: nettó bér függvénye • Béradók csökkentik a munkakeresletet és munkakínálatot • Minél rugalmasabb a kereslet ill. a kínálat, annál kisebb a foglalkoztatás (adott adóék mellett) E E*
Béralku – a bérköltség komponensei • A („szuperbruttó”) bérköltség komponensei: • Bruttó bér • Nettó bér • SZJA és munkavállalói járulék • Munkaadói járulék (tételes EHÓ, %-os járulék) • Alku a bruttóról szól, de a felek döntése a teljes bérköltségen ill. a nettó béren alapul. • Középtávon: nincs jelentősége, ki fizeti az adót / járulékot (Nickell, 2004) • Rövidtávon: munkaadói járulék csökkentése közvetlenebbül csökkenti a teljes bérköltséget, és serkenti a munkakeresletet
Adóék Magyarországon • Munkát terhelő adók implicit adókulcsa több mint 5 %ponttal az EU-átlag felett • A minimálbér adóéke is magas • 2szeres minimálbér utáni szabály nélkül az adóék progresszív • Foglalkoztatás alacsony (7%ponttal az EU-átlag alatt)
Empíria: foglalkoztatási hatások Magyarországon • Munkakínálat bérrugalmassága alacsony (sőt akár negatív is lehet!) (Galasi, 2002) • Munkakereslet bérrugalmassága: • Az utóbbi években a fejlett piacgazdaságokra jellemző értékek (Kőrösi, 2005) • A képzetlenek iránti kereslet rugalmassága jóval erősebb a képzettek irántinál (-0,5 vs. -0,2) (Köllő, 2001) • A minimálbér-emelés erőteljesen csökkentette a képzetlen munkaerő foglalkoztatását • Az adók elsősorban a munkakereslet csökkentésén keresztül fejtik ki torzító hatásukat
Adók és gazdasági növekedés: általánosabb szempontok • Kérdés: adott költségvetési bevételt lehet-e a béradóknál kevésbé torzító adókkal beszedni? • Optimális adózás elméletek feltevésektől függően különböző eredményekre vezethetnek • Ramsey, Mirrlees, Atkinson-Stiglitz, Diamond, Valentinyi, Conesa stb. • Empirikusan, az adók sorrendje a növekedésre kifejtett hatásuk szempontjából (OECD, 2008): • társasági nyereségadók • munkát terhelő adók • fogyasztási adók • ingatlanadók
Policy ajánlások • IMF (2007), OECD (2007), IMF (2008, Lengyelo) • Munkát terhelő elvonások, elsősorban a munkaadói járulékok csökkentése • Képzetlenek iránti kereslet rugalmasabb → • a képzetlenek célzott járulékcsökkentésére lehet szükség (pl. tehó eltörlése) • nem érdemes a minimálbért emelni • A fekete / szürkegazdaság jelenléte megváltoztatja-e ezeket a következtetéseket?
Az adóeltitkolás • Csökkenti az adózás által okozott rést (E*-E) (lényegében a torzítás egy mérőszáma) • Megengedi olyan tevékenységek informális folytatását, amelyek a túlszabályozás és túladóztatás folytán legálisan nem kifizetődők • Ugyanakkor magas adókulcs szükséges a bevétel beszedéséhez (ördögi kör alakulhat ki) • Produktív helyett nem produktív innováció • Újraelosztás eltérítése
A bérekhez kapcsolódó adóeltitkolás fokozatai • Nem bejelentett munka (fekete foglalkoztatás) • Részben (szja vagy tb) bejelentett munka • Aluljelentett bér • Formálisan minimálbéres foglalkoztatás (szürke foglalkoztatás) • Minimálbér feletti, a valóságosnál kisebb bejelentett bér • Rendszeres munka alkalmi munkavállalói könyvvel • Színlelt szerződés • Színlelt részmunkaidős foglalkoztatás • + adóelkerülés: ebédjegy, osztalékként adózik stb.
Feketemunka Magyarországon: becslési eljárás • Diszkrepancia módszerrel • Előzmények: Sík (1995), Ádám-Kutas (2004), Augusztinovics-Köllő (2007) • Fekete foglalkoztatás = KSH munkaerőfelmérés (MEF) szerinti foglalkoztatás - ONyF szerinti (bejelentett) foglalkoztatás • Adatforrások: • KSH MEF: • önbevallás alapján (ILO definíció) méri a foglalkoztatást • kb. 60 ezer egyén a mintában • ONyF: • aki nyugdíjjárulékot fizetett valamilyen munkavégzésre irányuló szerződés után • kb. 150 ezer 15-74 éves egyén a mintában • Mindkettő: • 2000-2004. évekre, panelben • kor, nem, foglalkozás, régió információk
Feketemunka: főbb eredmények (Elek-Scharle-Szabó-Szabó, 2008) • 2001-2004-ben stabilan 22% körül • férfiak aránya jóval magasabb • különösen 25-39 éves korcsoport • Közép-Magyarország és Észak-Alföld • építőipar, sofőrök, személyi szolgáltatások
Minbéresek vagy az alattiak száma (ONyF adatok, 2004): kb. 500 ezer (átlagos létszám) kb. 620 ezer (kumulált létszám) Mérési eltérések okai: Kumulált vs. átlagos adatok Éves szinten vs. havi szinten minimálbér alattiak Foglalkoztatottság definíciója Szürkebérezés Magyarországon:hányan vannak a minimálbéresek?
Szürkebérezés Magyarországon: hányan vannak a fiktív minimálbéresek? • Tonin (2007): fogyasztás és jövedelem adatok alapján következtet a szürkebérezés jelenlétére • Krekó és P. Kiss (2007): 5 fő feletti és 5 fő alatti vállalatok bérezésének összehasonlítása • Elek és Szabó (2008): béreloszlás szétválasztása csaló és nem csaló részre a 2003-as bértarifa felvétel alapján, egyéni jellemzőkkel • Megj.: 2006-2007-ben a pontosan minimálbéresek aránya jelentősen csökkent az ösztönzők változása miatt • Szakképzett bérminimum • Minimálbérnél kissé magasabb bér fizetése (rejtőzködés) • De a motivációk valószínűleg 2003 óta nem változtak lényegesen
Double hurdle becslés • Termelékenységi bér: • y = Xβ+u • Megfigyelt bér: • y*=y ha Xβ+u>0 és Z+v>0 • Előzetes transzformáció szükséges a bérek feltorlódása miatt • Modell ML-módszerrel becsülhető
Főbb eredmények (Elek-Szabó, 2008) • Aluljelentés valószínűsége nagyobb: • Szabadúszó, készpénzes fizetésű, kereskedelmi jellegű foglalkozásokban • Hazai tulajdonú cégeknél • Budapesten és községekben • Kisebb vállalatoknál • 2003-ban a minimálbéresen bejelentettek 50-60%-a aluljelentett, • de egy jelentős részük csak kis összeget kapott zsebbe • és az aluljelentő csoportok elég jól behatárolhatók
Becsült és bejelentett bér különbsége a minimálbéresekre • Prediktált bér mediánja a minimálbérnél kb. 50%-kal nagyobb • Korlátozott többletbevétel a szürkebérezés fehéredéséből • Köllő (2008) hasonló számításai alapján a GDP legfeljebb 1,3%-ának megfelelő többletbevétel várható, ha minden minimálbéres a valós bérén dolgozna • De: öt fő alattiak (Köllő, 2008 vs. Krekó és P. Kiss, 2007)?
Aluljelentés valószínűsége és prediktált bérkülönbség foglalkozási csoportonként
Következtetések • Feketemunka magas • tb egyensúly • igazságosság (részvétel a közteherviselésben) • időskori szegénység • munkabiztonság és jogvédelem • Fekete- és szürkebéresek aránylag jól körülhatárolhatók egyéni jellemzők alapján • Minimálbér (ill. bérköltségének) emelése nem hatékony fehérítő eszköz, kiárazhat alacsony termelékenységű munkát • + ktgvetésnek sem feltétlenül jó (Halpern et al., 2004) • Helyette ellenőrzés erősítése (OECD, 2007; Világbank, 2008)