1 / 50

Clement Adrienne BME

A Víz-Keretirányelv és a felszíni és felszín alatti vizek állapota. Clement Adrienne BME. 2000: EU Víz Keretirányelv (VKI) „Víz Keretirányelv” (2000/60/EK) 2000. december 22-én lépett hatályba az EU tagországaiban.

diamond
Download Presentation

Clement Adrienne BME

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. A Víz-Keretirányelvés a felszíni és felszín alatti vizek állapota Clement Adrienne BME

  2. 2000: EU Víz Keretirányelv (VKI) „Víz Keretirányelv” (2000/60/EK) 2000. december 22-én lépett hatályba az EU tagországaiban Az EU vízügyi politikájának célja a fenntartható vízhasználatok megvalósítása: A vizek jó állapotának elérése 2015-ig felszíni vizek: jó ökológiai állapot jó kémiai állapot felszín alatti vizek: jó mennyiségi állapot jó kémiai állapot Vízgazdálkodás: Emberi igények kielégítése VKI: emberi igények miatt a célokban eltérések lehetnek, de indokolni kell! (jó állapot → potenciál) Hosszútávon csak az egészséges ökoszisztémák biztosítják a fenntartható vízhasználatok kielégítését

  3. Mit jelent a „jó állapot”? Viszonyítási alap: zavartalan (antropogén hatásoktól mentes) állapot Víztípusok (tipológia) Típus-specifikus referencia viszonyok A biológiai, hidrológiai és a morfológiai jellemzők nem jeleznek emberi beavatkozást; a szennyező-anyagok koncentrációja megfelel a természetes háttérértékeknek, szintetikus anyagok nem mutathatók ki; a vízhez kötődő élőhelyek számára biztosított a megfelelő vízmennyiség.

  4. A VKI által meghatározott állapotjellemzők (felszíni víz)

  5. A víztestek Vízfolyások: > 10 km2-es vízgyűjtő - 25 típus 869 vízfolyás víztest (folyók, patakok, csatornák) 393 természetes, 476 erősen módosított, vagy mesterséges víztest. Állóvizek: > 50 hektár - 18 típus 296 állóvíz víztest (tavak, tározók, mentett oldali holtágak) 75 természetes, 221 erősen módosított, vagy mesterséges víztest. Felszín alatti vizek: 6 típus 185 felszín alatti víztest 22 sekély hegyvidéki, 55 sekély porózus, 23 hegyvidéki, 48 porózus, 29 karszt (14 db hideg karszt és 15 db termál karszt) 8 porózus termál

  6. A víztestek

  7. Környezeti célkitűzések meghatározása Víztestek állapotának meghatározása Társadalmi szempontok A problémák és okaik megállapítása Lehetséges intézkedések a problémák okainak megszűntetésére Természettudományos és műszaki szempontok Intézkedések programja Gazdasági szempontok Monitoring

  8. A VKI megvalósításának eszköze a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 2009. december 22-ig Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervet (VGT) kell készíteni Magyarország teljes területére • a VGT három ciklusa: 2015, 2021 és 2027 Jól megalapozott természeti, társadalmi és gazdasági indokokkal a 2015-ös határidő kitolható, a célkitűzések enyhébbek is lehetnek. • A 2015-ig megvalósítandó intézkedéseket 2012-ig be kell indítani • A VGT-nek tartalmaznia kell: • a vizek állapotának jellemzését (a szükséges monitoring programmal együtt); • a környezeti célkitűzéseket, illetve • a célkitűzések elérése érdekében tett és teendő intézkedéseket. Ha az állapot nem jó, az intézkedés kötelező!

  9. Duna vgy. Balaton Tisza vgy. Dráva vgy. Részvízgyűjtők Tervezési alegységek Magyarország Vízgyűjtő-gazdálkodási Terve (Duna vízgyűjtőkerület – ICPDR)

  10. Védett területek A Víz Keretirányelv értelmében védettnek számít minden olyan terület, illetve felszín alatti tér, melyet a felszíni és/vagy a felszín alatti vizek védelme érdekében, vagy a közvetlenül a víztől függő élőhelyek és fajok megőrzése céljából valamely jogszabály kijelöl. • Ivóvízkivételek védőterületei • Tápanyag- és nitrát-érzékeny területek • Természetes fürdőhelyek • Védett természeti területek • Őshonos halfajok életfeltételeit biztosító vizek

  11. Felszíni víztestek ökológiai állapota 869 vízfolyás víztest, Vizsgáltak 12%-a jó állapotú Vízfolyások 90%-ban hidro- morfológiai hatások 50%-ban vízminőség Állóvizek 213 állóvíz víztest, Minősítettek 48%-a kiváló-jó állapotú

  12. Felszíni víztestek ökológiai állapota: Értékelés vízminőségi alapján (szennyezések hatása)

  13. A nem jó vízminőségi állapot okai (szennyezések forrásai) • Kommunális és ipari szennyvízbevezetések • Bemosódás szántókról • Erózió (dombvidék) • Belvíz levezetés (síkvidék) • Alaphozam (nitrát) • Állattartótelepek, hulladéklerakók • Üledék, belső terhelés • Leeresztés tározókból, halastavakból

  14. Szennyezések okai: Tápanyagterhelés megoszlása források szerint Szennyvízterhelés a nagy városokra koncentrálódik Dombvidék: terhelés 70%-ban diffúz Síkvidék: pontszerű – diffúz arány 50% - 50%

  15. Víztest-vízgyűjtőterületek minősítése biológiai aktivitásérték alapján

  16. Diffúz (nem pontszerű, területi) szennyezőforrások Szántók  felszíni lefolyás, erózió Tápanyag (foszfor, nitrát), növényvédőszerek bemosódása, hordalék terhelés

  17. USLE modellel számított talajveszteség térkép

  18. Potenciálisan erózió érzékeny szántók

  19. Belvíz veszélyeztetett területek erősen veszélyeztetett: 230 ezer ha szántó, közepesen: 860 ezer ha szántó Forrás: VKKI

  20. Vízfolyások – védőzónák hiánya, szűk hullámtér • A vízfolyások közvetlen közelében szántóföldek találhatók, ahonnan - védőzónák hiányában - a tápanyag-felesleg visszatartás nélkül közvetlenül a mederbe jut. • A szántóföldek közelsége és a védőzóna hiánya egyébként a gyomok terjedése szempontjából is kedvezőtlen. • Ez a helyzet a vízfolyásokat és állóvizeket övező növényzónák hiánya miatt hátrányos a jó ökológiai állapot, illetve potenciál elérése szempontjából is. • A probléma a természetes vízfolyásoknak (elsősorban dombvidéki és síkvidéki kisvízfolyásoknak) mintegy 50%-át érinti. • A vízfolyások gyakran túl szűk hullámtereinem teszik lehetővé a mederbe bejutó tápanyag visszatartását.

  21. A vizek jó ökológiai állapotának eléréséhez szükséges, földhasználat váltást igénylő intézkedések (művelési ág, művelési mód): • Erózióvédelem a dombvidéki szántókon • Belvíz visszatartás a rendszeresen elöntött területeken • Partmenti vízvédelmi területek (puffer zóna) a vízfolyások mellett

  22. Dombvidéki kis- és közepes vízfolyások (8-as és 9-es típusok) javasolt meder kialakítása

  23. Földhasználat váltás botanikai és tájökológiai szempontú értékelése Abiotikus környezet értékelése • átlagos tengerszint feletti magasság • átlagos éves csapadék • talajok • reliefenergia • átlagos talajértékszám A jelenlegi és a potenciális természetes növényzet (MÉTA adatbázis) • természetközeli növényzet területaránya • jellemző természetes élőhelyek és kiterjedésük • potenciális növényzet • parlagok borítása • özönnövények borítása Művelésiág-változtatási javaslatok • vizes élőhelyek kialakítása, fenntartása • gyepek kialakítása • fásítás Forrás: MTA ÖBKI

  24. Tájhasználat-váltás javaslatok Forrás: MTA ÖBKI

  25. Felszín alatti víztestek mennyiségi állapota A 185 felszín alatti víztest közül 23 (12%) nem jó állapotú, 28 db (15%) esetében pedig a vízmérleg pontatlansága miatt a jó állapotú besorolás nem egyértelmű.

  26. Felszín alatti víztestek kémiai állapota • 21% gyenge kémiai állapotú, ezek döntő része (23 db, 42%) sekély porózus vagy sekély hegyvidéki víztest (9 db, 36%). • A karszt víztestek közül 4 db. (30%) gyenge kémiai állapotú • A hegyvidéki és a porózus víztestek általában védettek, közülük csak három gyenge állapotú vízbázis veszélyeztetettsége miatt.

  27. 50 mg/l-nél nagyobb nitrát tartalmú kutak/források aránya

  28. Belterületi nitrát szennyezés • állattartás • kommunális szennyvíz derítés/elszivárogtatás • kiskerti növénytermelés A belterületeken belül a kiskertes típusú területek a leginkább szennyezettek, ahol háztáji állattartás és/vagy intenzív mező-gazdasági tevékenység folyik (sok esetben már csak folyt)

  29. VÍZ- GAZDÁLKODÁS KÖRNYEZET- GAZDÁLKODÁS VÍZMINŐSÉG-SZABÁLYOZÁS

  30. TEVÉKENYSÉG HASZNÁLAT EMISSZIÓ SZENNYEZÉS IGÉNY MINÔSÉG ROMLÁS SZABÁLYOZÁS MODELL

  31. SZABÁLYOZÁS MŰSZAKI: • EMISSZIÓ CSÖKKENTÉSE • VÍZMINŐSÉG JAVÍTÁSA JOGI • HATÓSÁGI ESZKÖZÖK GAZDASÁGI • GAZDASÁGI ÖSZTÖNZŐK • TÁMOGATÁSOK

  32. F SZABÁLYOZÁS ALAPEGYSÉGE: VÍZGYŰJTŐ

  33. Intézkedések a Víz Keretirányelv keretében Összestöbbi intézkedés koordinálása települési szennyvíz nitrátok IPPC & egyéb ipari kibocsátások vegyi anyagok (76/464) növényvédő- szerek biocidek lerakók szennyvíz- iszap ivóvíz fürdővíz

  34. Az EU Víz Keretirányelvének (VKI) átültetése magyar jogszabályokba Az VKI előírásait tartalmazó hazai rendeletek: A Kormány 221/2004. (VII.21.) Korm. rendelete a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól A Kormány 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelete a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól A Kormány 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelete a felszín alatti vizek védelméről

  35. A globalizáció meglepetései Éghajlatváltozás Savasodás Haváriák Eutrofizálódás Arvíz, vízhiány Nitrátosodás Toxikus szennyezők O2 háztartás Hőszennyez. Járványok VÍZMINŐSÉGI PROBLÉMÁK TRENDJE Lépték GLOBÁLIS KONTINENTÁLIS REGIONÁLIS JÖVŐ LOKÁLIS 1850 195019601970198019902000Év

  36. FÖBB VÍZMINŐSÉGI PROBLÉMÁK ÉS A MEGOLDÁST SEGÍTŐ ESZKÖZÖK FEJLŐDÉSE 1850 ANGOL WCNÖVEKVŐ VÍZFOGYASZTÁS  TÚLTERHELT EMÉSZTŐK  KOLERA, TÍFUSZ: VÍZZEL TERJEDŐ JÁRVÁNYOK (dr. Snow londoni orvos) 1900 CSATORNÁZÁS  SZENNYVIZEKET TISZTÍTÁS NÉLKÜL A FOLYÓKBA VEZETIK (SOK SZERVESANYAG)  OXIGÉN HÁZTARTÁSI PROBLÉMÁK (HALPUSZTULÁS) 1924 STREETER – PHELPS: ELSŐ VÍZMINŐSÉGI MODELL, KÖLTSÉG HASZON ELEMZÉSEN ALAPULÓ TERVEZÉS 1945 SZENNYVÍZTISZTÍTÁSI ISKOLÁK (BIOLÓGIAI, KÉMIAI)SZENNYVÍZTISZTÍTÁSELTERJEDÉSE A GYAKORLATBAN, “Sanitary Engineer”: vízellátás-csatornázás-közegészségügy 1960MEZŐGAZDASÁG (MŰTRÁGYÁK), TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZ  NÖVEKVŐ TÁPANYAGTERHELÉS (N, P)  EUTROFIZÁCIÓ 1970SZENNYVÍZTISZTÍTÁS: TÁPANYAGOK ELTÁVOLÍTÁSA IS! TERÜLETHASZNÁLAT SZABÁLYOZÁSA, TÁPANYAG GAZDÁLKODÁS (NEM PONTSZERŰ SZENNYEZÉS)

  37. 1960 FRISSSVÍZHŰTÉSŰ ERŐMŰVEK: HŐSZENNYEZÉS KISEBB HŐLÉPCSŐ, ELKEVEREDÉS BIZTOSÍTÁSA 1970 TOXIKUS SZENNYEZÉSEK, HAVÁRIÁK: OLAJ MIKROSZENNYEZŐK (KÖRNYEZETI KOCKÁZAT FELISMERÉSE) 1970 USA: CLEAN WATER ACT („TISZTA VÍZTÖRVÉNY”) ELSŐ JOGI SZABÁLYOZÁS 1980 SAVASODÁS,NITRÁTOSODÁS (NITRÁT – MÉRGEZŐ!) HATÁSOK TÖBB KÖZEGBEN  HATÁSVIZSGÁLAT (KHT) NEMZETKÖZI EGYEZMÉNYEK AZ EMISSZIÓ CSÖKKENTÉS ÉRDEKÉBEN 1990 ÉGHAJLATVÁLTOZÁS  INFORMATIKA, MÉRÉSTECHNIKA: GLOBÁLIS KLÍMAMODELLEK, BIZONYTALANSÁGOK 2000 VÍZ KERETIRÁNYELV: AZ EURÓPAI UNIÓ EGYSÉGES VÍZ POLITIKÁJA, ÁTFOGÓ VÍMINŐSÉGSZABÁLYOZÁSI CSELEKVÉSI PROGRAM

  38. Pontszerű Többnyire időben állandó Helye ismert, meghatározható Közvetlen kibocsátás a forrásokból Források: kommunális és ipari szennyvíz, állattartó telepek Tipikus szennyezőanyagok: szerves, tápanyag, baktériumok, szerves és szervetlen mikroszennyezők Diffúz Változó (függ a hidrológiai hatásoktól) Nagy területről, nem lokalizálható Közvetítő közeg útján éri el a szennyezés a vizeket Források: szántók, belterületek, légkör Tipikus szennyezőanyagok: tápanyagok, lebegőanyag, TPH, PAH, fémek, peszticidek Szennyezőforrások típusai

More Related