Fellebbezés, másodfokú, harmadfokú eljárás

1. Fellebbezés, másodfokú, harmadfokú eljárás Vázlat: A jogorvoslat elvi kérdései Fellebbezés az első fokú ítélet ellen A másodfokú eljárás főbb kérdései A felülbírálat terjedelme A megalapozatlanság és kiküszöbölése A súlyosítási tilalom Abszolút és relativ eljárási szabálysértések A másodfokú eljárás lefolyása, határozatok, jogorvoslat A harmadfokú eljárás A jogerő

2. A jogorvoslat fogalma • A jogorvoslatok fogalma tágabb értelemben használandó, mint a bírói döntés elleni kifogás bejelentése. • A jogorvoslati jogosultság, mint jog, a modern büntető eljárásjog alapelvei közé tartozik. • Mint fogalom olyan eljárási cselekmény amely korábbi hibás, vagy hiányos döntés felülvizsgálatát célozza. • Mint indítvány, olyan kérelem, amely ennek az eljárásnak és új döntésnek a kieszközlésére irányul.

3. Nagy Lajos: Fellebbezés a büntető perben KJK, Budapest, 1960 Elek Balázs: A jogerő a büntető eljárásban Debrecen, 2013 Az igényes szakirodalom szegényes

4. A jogorvoslati rendszerek jellemzői • a) megengedett-e egyáltalán a jogorvoslat, • b) hány fokú jogorvoslatra van lehetőség, • c) milyen személyi és tárgyi körre irányulhat a jogorvoslat, • d) kötve van-e a jogorvoslat elbírálója a fellebbezés irányához és köréhez (a felülbírálat terjedelme) • e) milyen a döntési jogköre a fellebbviteli bíróság(ok)nak, • f) érvényesül-e súlyosítási tilalom.

5. A magyar jogorvoslati rendszer • Hatályos jogunkban a jogorvoslat főszabályként széles alanyi és tárgyi körben megengedett, általában egyfokú, kivételesen mind a nyomozásban, mind a bírósági eljárásban kétfokú, általában - a relatív súlyosításitilalomtól eltekintve - nem köti meg a felülbíráló fórum kezét. Alapos törvényi feltételekkel körülírva, egyaránt érvényesül a kasszáció (megsemmisítés és új eljárásra utalás) és areformáció (megváltoztatás).

6. A fellebbezésre jogosultak

7. A másodfokú eljárás főbb kérdései • Elsőként az tisztázandó, hogy a másodfokú bíróság - bármely okból benyújtott fellebbezés esetén - milyen személyi és tárgyi körben vizsgálja felül a korábbi döntést. (Hogyan alakul a revízió terjedelme). A másodfokú eljárást megindító fellebbezésre három okból kerülhet sor: a korábbi döntést hozó bíróság ténybeli tévedése (error in facti),jogi tévedése (error in iure), és eljárásjogi hibája (error in procedendo) állítása miatt. Előfordul, hogy a fellebbezés többféle okra is hivatkozik. • Először a tényálláshoz kötöttség elvéből kiindulva , a ténybeli tévedés (a megalapozatlanság) formáit és kiküszöbölésük módját vesszük szemügyre. • Ezután a jogi tévedés (a minősítés és a büntetés) korrigálásának lehetőségeit elemezzük. A korrekció egyetlen korlátja itt a súlyosítási tilalom • Végül az eljárási hibák helyre hozásának lehetőségeit és határait tekintjük át.

8. A felülbírálat terjedelme • Főszabály: a másodfokú bíróság a fellebbezéssel megtámadott ítéletet az azt megelőző bírósági eljárással együtt teljes egészében felülbírálja, tekintet nélkül arra, hogy ki, milyen okból fellebbezett (Be. 348. § (1) bek.) • Kivételek a) személyi – csak a fellebbezéssel érintett vádlott cselekményeit (e kivétel alól is van kivétel) b) tárgyi – ba) a felmentő rendelkezések közül csak a fellebbezésel érintett rendelkezést, bb) járulékos kérdést (pl. a bűnügyi költséget) érintő fellebbezés esetén csak azt vizsgálják felül

9. A megalapozatlanság fogalma • A megalapozatlanság mindig tényállási hiba. • Esetei (351. § (2) bek.): - felderítetlen tényállás, - egyáltalán nincs tényállás, vagy az hiányos, - a tényállás iratellenes, - a tényállás helytelen következtetésen alapul.

10. A megalapozatlanság kiküszöbölése

11. Súlyosítási tilalom • Be. 354. §-a alapján az első fokú bíróság által felmentett vádlott bűnösségét megállapítani, a vádlott büntetését (és a büntetés helyett alkalmazott intézkedést) súlyosítani csak akkor lehet, ha terhére fellebbezést jelentettek be. • A vádlott terhére bejelentett fellebbezésnek azt kell tekinteni, amely - bűnösségének megállapítására, - cselekményének súlyosabb minősítésére, - büntetésének súlyosítására, - a büntetés helyett alkalmazott intézkedésnél súlyosabb intézkedés vagy büntetés megállapítására irányul.

12. A súlyosítási tilalom konkrét tartalma (354. § (4) bek.)[hatályos 2010. május 1.-2013 VII.1.] A súlyosítási tilalom folytán a másodfokú bíróság a vádlott terhére bejelentett fellebbezés hiányában nem szabhat ki • a) büntetést azzal szemben, akinek az ügyét első fokon önállóan alkalmazott intézkedéssel bírálták el, • b) közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstõl eltiltás, kiutasítás helyett szabadságvesztést annak felfüggesztése vagy részbeni felfüggesztése mellett sem, • c) felfüggesztett szabadságvesztés helyett részben felfüggesztett szabadságvesztést, végrehajtandó szabadságvesztést, • d) végrehajtandó szabadságvesztés helyett hosszabb tartamú szabadságvesztést, annak felfüggesztése vagy részbeni felfüggesztése mellett sem, • e) részben felfüggesztett szabadságvesztés helyett hosszabb tartamú részben felfüggesztett szabadságvesztést, a részben felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtandó részénél hosszabb tartamú végrehajtandó szabadságvesztést (2010. évi CLXI. Tv.-el megállapított e) pont – hatályos 2011 I.1.) • f) az elsőfokú bíróság által alkalmazott büntetések számát meghaladó további büntetéseket, ide nem értve a szabadságvesztés helyett alkalmazott büntetéseket, • g) az elsőfokú bíróság által nem alkalmazott mellékbüntetést, • h) lefokozás, szolgálati viszony megszüntetése helyett szabadságvesztést, annak felfüggesztése vagy részbeni felfüggesztése mellett sem.”

13. Kitekintés : Az új Btk. szankciórendszere • Főbüntetések: szabadságvesztés, elzárás, közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás, sportrendezvények látogatásától eltiltás, kiutasítás • Mellékbüntetés: közügyektől eltiltás • Intézkedések:megrovás, próbára bocsátás, jóvátételi munka, pártfogó felügyelet, elkobzás, vagyonelkobzás, elektronikus adat végeleges hozzáférhetetlenné tétele, kényszergyógykezelés, jogi személlyel szembeni intézkedések

14. A súlyosítási tilalom új szabályai 354. (4) A súlyosítási tilalom folytán a másodfokú bíróság a vádlott terhére bejelentett fellebbezés hiányában nem szabhat ki • a) büntetést azzal szemben, akinek az ügyét első fokon önállóan alkalmazott intézkedéssel bírálták el, • b) elzárás, közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás, a sportrendezvények látogatásától való eltiltás, kiutasítás helyett szabadságvesztést annak felfüggesztése mellett sem, • c) felfüggesztett szabadságvesztés helyett végrehajtandó szabadságvesztést, • d) végrehajtandó szabadságvesztés helyett hosszabb tartamú szabadságvesztést, annak felfüggesztése mellett sem, • e) az elsőfokú bíróság által alkalmazott büntetések számát meghaladó további büntetéseket, ide nem értve a szabadságvesztés helyett alkalmazott büntetéseket, • f) az elsőfokú bíróság által nem alkalmazott mellékbüntetést, • g) lefokozás, szolgálati viszony megszüntetése helyett szabadságvesztést, annak felfüggesztése mellett sem. (5) Ha az elsőfokú bíróság az elkobzásról, a vagyonelkobzásról, illetve az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételéről a törvény rendelkezése ellenére nem rendelkezett, a tényállás azonban a döntéshez szükséges adatokat tartalmazza, erről a másodfokú bíróság is határozhat abban az esetben is, ha a terhelt terhére nem jelentettek be fellebbezést.”

15. Nem oldja fel a súlyosítási tilalmat, ha az ügyész • felmentés helyett megszüntetést, vagy bűnösség kimondásával nem járó intézkedés alkalmazását, • első fokon nem alkalmazott intézkedés alkalmazását, • megszüntetés helyett bűnösség kimondásával nem járó intézkedés alkalmazását, • súlyosabb végrehajtási fokozat alkalmazását, • a feltételes szabadságból való kizárást, • a korábbi feltételes szabadság megszüntetését, • a korábbi felfüggesztett büntetés utólagos végrehajtását, • az előzetes bírósági mentesítés mellőzését, • a kártérítésre kötelezést, • szülői felügyelet megszüntetését, • a bűnügyi költség megfizetésre kötelezést (a költség összegének a növelését) indítványozza a fellebbezésében.

16. Eljárási szabálysértések és hatásaik • Ezek olyan súlyos jogsértések, hogy megállapításuk mérlegelést nem tűrő (feltétlen) kasszációhoz vezet. (Be. 373. §. II. és III. pont) Megállapítható, ha • a bíróság nem volt törvényesen megalakítva, • az ítélet meghozatalában a törvény szerint kizárt, vagy olyan bíró vett részt, aki nem volt mindvégig jelen a tárgyaláson, • a bíróság hatáskörét túllépte, katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozó vagy más bíróság kizárólagos illetékességébe tartozó ügyet bírált el, • a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek részvétele a törvény értelmében kötelező. • a bíróság törvényes vád hiányában járt el, • az eljárást törvénysértő módon szüntette meg, • a tárgyalásról a nyilvánosságot törvényes ok nélkül kizárták, végül • a bűnösség megállapítása, a felmentés, az eljárás megszüntetése, a cselekmény jogi minősítése, vagy a büntetés kiszabása, illetve az intézkedés alkalmazása tekintetében az első fokú bíróság az indokolási kötelezettségének nem tett eleget, illetve ha e kérdésekben az első fokú ítélet indokolása a rendelkező résszel teljes mértékben ellentétes.

17. Relatív eljárási szabálysértések • A Be. 375. § (1) bekezdése szerint a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha az imént fel nem sorolt olyan eljárási szabálysértés történt, amely lényegesen kihatott az eljárásra illetve az érdemi döntésre. Ilyennek kell tekinteni különösen, ha a bizonyítás törvényességére vonatkozó szabályokat megsértették, az eljárásban részt vevő személyek törvényes jogaikat nem gyakorolhatták, vagy ezek gyakorlását korlátozták • Az abszolút eljárási szabálysértésekkel szemben itt olyan hibáról van szó, amely - a törvényben csak példaszerűen van megemlítve - csak akkor vezet hatályon kívül helyezéshez, ha érdemi hatása számottevő.

18. A másodfokú eljárás formái

19. A másodfokú döntések • A másodfokú határozatokat az első fokú döntést jogerőre emelő (pl. helyben hagyó), kasszatórius, reformatórius és vegyes (pl. részben helyben hagyó) döntésekre lehet felosztani. • A lehetséges döntések tehát a következők: - megváltoztatás (ítélettel) - helybenhagyás (végzéssel) - hatályon kívül helyezés (végzéssel), - a fellebbezés elutasítása (végzéssel)

20. A korábbi „harmadfok” 1900-1949 • 4 szint: Járásbíróság-Törvényszék-Tábla-Curia • Az elv lényege: elsőfokú ítélet ellen mind ténykérdésben, mind jogkérdésben fellebbezés a törvényszékhez illetve a táblához, • Másodfokú döntés ellen semmisségi panasz általában jogkérdésben a Curiához. • Néhány kivételtől eltekintve tehát a semmisségi panasz jogkérdésekben igénybe vehető második jogorvoslat.

21. Tény- és jogkérdések

22. Az „új harmadfok” kialakulása

23. A harmadfokú eljárás feltételeinek lényege (tehát) • A harmadfokú eljárás mind a terhelt terhére, mind a terhelt javára használható perorvoslat, ennek azonban jelentős korlátai vannak. A másodfokú bíróság ítélete ellen akkor van helye fellebbezésnek, a harmadfokú bírósághoz, ha a) olyan vádlott bűnösségét állapították meg, illetőleg olyan vádlott kényszergyógykezelését rendelték el, akit az első fokú bíróság felmentett, vagy akivel szemben az eljárást megszüntette, b) az első fokon elítélt vádlottat felmentették, vagy vele szemben a büntetőeljárást megszüntették. • Eszerint a második fellebbezés lehetőségét a törvény arra az esetre korlátozza, ha a korábbi két döntés a bűnösség kérdésében eltérő volt.

24. A jogerő fogalma • A jogerőt – az eljárás befejezését és az ahhoz fűződő hatásokat – a jogbiztonság követelménye indokolja. • A jogerős határozat - végleges (rendes jogorvoslattal nem támadható) - kötelező (jogviszonyokat létesít, vagy megszüntet) - bizonyító erejű (igazsága nem vitatható – „res iudicata pro veritate habitur”) - végrehajtható (kikényszerítéséhez állami kényszer is igénybe vehető) - kötőerővel rendelkezik (maga a jogerős döntést hozó bíróság sem változtathatja meg.

25. A jogerő beállta • az a nap, amelyen a jogorvoslatra jogosultak bejelentik, hogy e jogukról lemondanak (vagy a jogorvoslatot visszavonják), • a jogorvoslatra nyitva álló határidő lejártát követő nap, • a másod- illetve harmadfokú bíróság határozata meghozatalának napja.