170 likes | 687 Views
Sz tálingrádi csata. 1942 nyarán a németek mindenáron a Volgára és a Kaukázusi olajmezőkre akartak eljutni. Akkor még nem hitték, hogy vakmerő terveik mily nagy kudarccal végződnek. Hitler nem volt hajlandó elrendelni a visszavonulást, lassan bezárult a kör Paulus tábornok körül.
E N D
1942 nyarán a németek mindenáron a Volgára és a Kaukázusi olajmezőkre akartak eljutni. Akkor még nem hitték, hogy vakmerő terveik mily nagy kudarccal végződnek. Hitler nem volt hajlandó elrendelni a visszavonulást, lassan bezárult a kör Paulus tábornok körül.
1942. november 19- én a Vörös Hadsereg meginditotta nagy támadását. Megkezdődött a nagy sztálingrádi csata. A csata- mintegy másfél milliós emberveszteséggel- a világtörténelem talán legvéresebb csatája volt.
A moszkvai vereség A moszkvai csata még nem jelentett fordulópotot a második világháborúban- annak mindenki a sztálingrádi csatát tekinti, de az ami Moszkva alatt történt megmutatta, hogy a hitleri hadsereg is verhető.
November 12-én kezdődött a tél • Az első igazi téli nap november 12- én volt. S azóta mindennap egyre mélyebbre süllyedt a hőmérő higanyszála. Éjjelenként a hideg meghaladta a -45 fokot! Nappal is rendszerint -10-15 fokos volt a hideg. A német katonáknak pedig ekkor nemcsak a meleg téli egyenruha, hanem a meleg étel is hiányzott. A tábori konyha elakadt valahol az úton és nem kaptak ételt.
Az orosz katonák szavai - Mi megszoktuk a hideget, a fasizták pedig csak kóstolják meg, hogy mi az orosz tél...
Mint később kiderült, hogy Hitler vérmes reményeket füzött az új harckocsikhoz. Bizonyos volt benne, hogy a Tigrisekkel Manstein mégiscsak utat tör a Sztálingrádnál bekeritett német csapatokhoz. A szovjet katonák, tisztek és tábornokok szilárdsága, személyes bátorsága és növekvő katonai hozzáértése azonban erősebbnek bizonyult Krupp páncéljánál. A németek itt- ott elérték a Miskova északi partját.
Mint később Manstein megállapitotta, ezen a napon állt legközelebb a céljához ( december 19). Ám az ellenség szándékai ezúttal is kudarcba fulladtak. Körös – körül minden zúgott, lángokban állt, patakokban folyt a vér. Az ellenséges harckocsik azonban mostmár egy tapottat sem haladtak előre. A Miskova folyónál tomboló harcok első napjaiban sok foglyot ejtettek. A hitleristák mindeütt kudarcot vallottak s ezt a hideggel prbálták magyarázni. Paulus megmaradt egységeivel, megadta magát.
Kapituláció, szovjet győzelem • A körülzárt német csapatok egyre inkább szorultak vissza a belvárosba. Január 25-ére elveszítették mindkét repülőterüket, ami teljesen lehetetlenné tette a további utánpótlást és a sebesültek elszállítását. A németek éheztek, és fogytán volt a lőszer is. Ennek ellenére folytatták a makacs ellenállást. Hittek abban, hogy a német hadsereg végül felmenti a várost, és általánosan elterjedt volt az a vélekedés is, hogy a szovjetek kivégzik hadifoglyaikat. A szovjeteket kezdetben meglepte a bekerített katonák magas száma, és többször meg kellett erősíteniük az ostromgyűrűt. Parlamenter útján tettek egy meglehetősen nagyvonalú ajánlatot Paulusnak a kapitulációra: garantálták volna a foglyok normális ellátását és orvosi kezelését a háború végéig, utána pedig kiengedték volna őket egy tetszőleges harmadik országba. Paulus, hűen a Hitlertől kapott parancshoz, az ajánlatot elutasította.
Kapituláció • Újrakezdődtek a véres utcai, házról házra folytatott harcok, ezúttal azonban felcserélődtek a szerepek: a szovjetek támadtak, és a németek szorultak vissza a Volga felé. • Január 30-án Hitler marsallá léptette elő Paulust. Mivel Paulus előtt még soha egyetlen német marsall sem adta meg magát, Hitler feltételezte, hogy Paulus a végsőkig fog harcolni,vagy öngyilkos lesz. Másnap, amikor a szovjet csapatok megközelítették a GUM áruház épületében berendezett főhadiszállását, Paulus megadta magát, amit február 2-án 91.000 további beteg, éhező, és reményvesztett német katona kapitulációja követett. A foglyok között 22 tábornok volt. Hitler dühöngött: "Paulus az örök dicsőség küszöbén csinált hátraarcot" mondta.
Készitették: Nemes Patricia Patyi Éva