Az új jogalkotási törvény

1. Az új jogalkotási törvény 2010. évi CXXX. tv. (Az Országgyűlés 2010. november 22-ei ülésnapján fogadta el)

2. Előzménye • 121/2009. (XII.17.) AB határozat • Alkotmánybíróság 2010. december 31-ei hatállyal megsemmisítette az 1987. évi XI.tv.-t, a jogalkotásról (Jat.) – alkotmányellenessége miatt

3. Bevezetés • Miért hasznos az új Jat. ismerete az Önök számára? • Az önkormányzati rendeleteket a jegyző készíti elő, de a polgármester nyújtja be a képviselő-testületnek elfogadásra • Önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá • Az ismertetés vázlatos lesz – kizárólag az önkormányzatokra vonatkozó részek kiemelésével • Cél: átfogó ismeretük legyen erről a polgármester irányítja a hivatal (a jegyző) munkáját

4. Indokolási kötelezettség(a jogszabályok előkészítése) • A jogszabály tervezetéhez a jogszabály előkészítője indokolást csatol. • Tartalma: • a jogi szabályozás várható hatásainak ismertetése, • társadalmi, • gazdasági, • szakmai okok bemutatása, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé teszik, 5. tájékoztatás: a javasolt szabályozás és az európai uniós jogból eredő kötelezettségek összhangjáról.

5. A jogszabály időbeli hatálya(a jogszabály hatálya és módosítása) • Ha a hatálybalépés naptári napja nem határozható meg, a hatálybalépés valamely jövőbeli feltétel bekövetkeztének időpontjához is köthető. • A feltétel bekövetkezéséről határozatot kell közzétenni, melyben meg kell jelölni a bekövetkezés naptári napját. • 1 kivétel van ez alól: ha a jogszabály hatálybalépése valamely más jogszabály hatálybalépéséhez kötődik. • A határozatot a jegyző teszi közzé önkormányzati rendelet esetén – a rendelet kihirdetésére irányadó szabályok szerint.

6. Helyesbítés • Az új Jat. az Ötv.-t kiegészíti az ún. helyesbítés jogintézményével • Lényege: ha az önkormányzati rendelet kihirdetett szövege eltér az aláírt szövegétől - kezdeményezni kell a polgármesternek vagy a jegyzőnek az eltérés helyesbítését. • Meddig tehető meg? • a rendelet hatályba lépését megelőzően • legkésőbb a kihirdetést követő 10. munkanapon • Az eltérés megállapítása esetén a helyesbítés megjelentetéséről a jegyző gondoskodik – az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon.

7. Utólagos hatásvizsgálat(a jogrendszer folyamatos felülvizsgálata) • Lefolytatásáról önkormányzati rendelet esetén a jegyző gondoskodik. • Lényege: a szabályozás megalkotása idején várt hatások összevetése a ténylegesen bekövetkezett hatásokkal • Melyek a vizsgálat szempontjai? • társadalmi, • gazdasági, • költségvetési hatások; • környezeti és egészségi következmények, • adminisztratív terheket befolyásoló hatások, • a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti,tárgyi és pénzügyi feltételek számbavétele.

8. A jogszabályok tartalmi felülvizsgálata • Lefolytatásáról önkormányzati rendelet esetén a jegyző gondoskodik. • Hogyan kell ezt elvégezni? a jogalkalmazás és az utólagos hatásvizsgálat tapasztalatainak figyelembevételével. • Mikor kell elvégezni? a tárgykört érintő új jogi szabályozás vagy módosítás alkotásakor; ennek hiányában: e célból kiadott jogszabály keretében.

9. A jogszabályok tartalmi felülvizsgálata • Mi a végcélja ennek a tevékenységnek? mindazokat a jogszabályi rendelkezéseket hatályon kívül helyezni vagy módosítani, amelyek: - elavultak, szükségtelenné váltak, - nem illeszkednek a jogrendszer egységébe, - felválthatók egyszerűbb, gyorsabb, kevésbé költséges eljárásokat eredményező szabályozással, - tartalmilag kiüresedtek vagy egyébként alkalmazhatatlanok, - indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű a szabályozásuk.

10. A jogszabályok kihirdetése • Önkormányzati rendelet kihirdetésének szabályait az Ötv. állapítja meg • A képviselő-testület normatív határozata közzétételének szabályait az Ötv. állapítja meg

11. Közjogi szervezetszabályozó eszközök • állami irányítás egyéb jogi eszközei: • határozat • utasítás • statisztikai közlemény • jogi iránymutatás (irányelv, elvi állásfoglalás, tájékoztató) • közjogi szervezetszabályozó eszközök: • normatív határozat • normatív utasítás • - • (2012. január 1.-jével hatályukat vesztik ill. visszavontnak minősülnek)

12. Közjogi szervezetszabályozó eszközök • állami irányítás egyéb jogi eszközei: • ezek közül csak a határozat volt alkalmazandó az önkormányzatoknál, ebben szabályozták: • általuk irányított szervek feladatait, • saját működésüket; • állapították meg a feladatkörükbe tartozó terveket. • közjogi szervezetszabályozó eszközök: • normatív határozatban szabályozza a képviselő-testület: • az általa irányított szervek • saját tevékenységét, működését és szervezetét • saját cselekvési programját.

13. Közjogi szervezetszabályozó eszközök • Jogszabállyal nem lehet ellentétes • Jogszabály rendelkezése nem ismételhető meg ebben

14. Állami irányítás egyéb jogi eszközei • Utasítás: a miniszter és az országos hatáskörű szerv vezetője jogszabályban meghatározott irányítási jogkörében a közvetlen irányítása alá tartozó szervek tevékenységét szabályozó utasítást adhatott ki • Statisztikai közlemény: a KSH elnöke adhatta ki, statisztikai fogalmat, módszert, osztályozást, mérést, névjegyzéket és számjelet tartalmazó kötelező rendelkezésként– KSH hivatalos lapjában kellett közzétenni

15. Állami irányítás egyéb jogi eszközei • Jogi iránymutatások: Irányelv Országgyűlés – Köztársasági elnök - Kormány • általános érvényű célokat, programokat határoztak meg • állást foglaltak az állami, és a társadalmi élet fontos kérdéseiben Elvi állásfoglalás Országgyűlés, Köztársasági elnök, Kormány • jogszabályokat elvi állásfoglalásban értelmezhették Tájékoztató A miniszter és az országos hatáskörű szerv vezetője • olyan tényt, adatot közölt, melyet a jogszabály végrehajtásáért felelős szervnek a feladata teljesítéséhez ismernie kellett • irányelv: ajánlást adott a jogszabály végrehajtásának fő irányára , és módszerére

16. Nemzeti jogszabálytár • elektronikus jogszabálygyűjtemény • 2012. január 1.-jei hatállyal hozzák létre: • a kormányzati portálon, • elektronikus közszolgáltatásként működő, • bárki számára térítésmentesen hozzáférhető, • egységes szerkezetű szövegeket tartalmaz majd.

17. A jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvétel • 2010. évi CXXXI. tv. • a záró rendelkezései között kiegészíti az Ötv.-t: felhatalmazza a képviselő-testületet, hogy a helyi sajátosságoknak megfelelően – rendeletben állapítsa meg – az általa megalkotott rendeletek előkészítésében való társadalmi részvétel szabályait • ez a szabály csak 2011. július 1.-jén lép hatályba. • a törvény továbbá meghatározza arányszámok megadásával – szintén az Ötv. kiegészítéseként – hogy mely szervezeteket kell országos önkormányzati érdekképviseleti szervezeteknek tekinteni a mögöttes szabály alkalmazásában • (mögöttes szabály = Ötv. 102.§ (2) bekezdése: az országos önkormányzati érdekképviseleti szervezetek véleményét ki kell kérni az önkormányzatokat érintő jogszabályok és más állami döntések tervezeteivel kapcsolatban. Az érdekképviseleti szervek álláspontjáról a központi döntést hozó szervet tájékoztatni kell.) • Pl. amelyek közül a körzetközponti szerepet betöltő helyi önkormányzatok legalább 2/3 része tagja - az ilyen szerepet betöltő - helyi önkormányzatok érdekképviseleti szövetségének • vagy: minden más olyan önkormányzati érdekképviseleti szervezet (szövetség), amelynek legalább 800 helyi önkormányzat a tagja és legalább 11 területi (megyei) szervezetük működik. stb. stb.

18. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!