A villamosenergia-piac várható hazai és regionális (globális) tendenciái

1. Energy Summit Hungary 2009 Meddig lesz villany és mi lesz azután? A villamosenergia-piac várható hazai és regionális (globális) tendenciái dr. Szörényi Gábor főosztályvezető Magyar Energia Hivatal Budapest, 2009. október 8.

2. Érintett témakörök Paradigma váltás Jövőbeli kapacitás-mérleg alapvető kérdései Mi kell az ellátás-biztonsághoz? 2

3. Jövőképem 2020 után nukleáris tiszta szén, gáz szél háztartás közintézmények szél CHP ipar megújuló

4. Paradigma váltás a villamos energia ellátási láncban • 21. Század • Erőművek egy részének termelése véletlenszerű (főként az új megújuló alapúak; pl. szél) • A fogyasztás egy része az intelligens hálózaton keresztül bevonható a szabályozásba • A termelők egy része a fogyasztói csúcspontoktól távolodhat (pl. szélfarmok) • Az elosztott termelők másik része a fogyasztás közelében létesül • A villamos hálózat optimálási folyamat változik: kétirányú áramlás, elosztott tárolás, folyamatos optimálás 20. század Integrált villamos társaságok által tervezett, felépített ellátó rendszer Központilag tervezett, központilag irányítható nagy erőművek a fogyasztói igények helyétől független telephelyeken Központosított energiatárolás Fogyasztói igények véletlenszerű elhelyezkedése és alakulása Egyirányú energiaáramlásra és makro-gazdasági adatok alapján becsült csúcsigényekre tervezett hálózat 4

5. Az átviteli- és elosztó társaságok (TSO/DSO) víziója a paradigma-váltás kapcsán • A termelésen (szolgáltatáson) alapuló fogyasztás koncepciója helyett; fogyasztás-”vezérelt” termelés/szolgáltatás • A valós idejű kiegyenlítés növekvő fontossága, súlya • Aggregátorok megjelenése, szerepe (kis- és közepes méretű fogyasztók és termelők összefogása) energia vásárlási/értékesítési céllal és a kiegyenlítő piacon, ill. a rendszerszabályozásban részvételi céllal • Hierarchikus irányítási struktúra: • TSO: nagy termelők és aggregátorok; • aggregátorok: fogyasztók és kis termelők a DSO-n keresztül 5

6. Villamos energia ellátási lánc lehetséges kérdései a paradigma-váltás előtt Dilemmák: MW MW tartalék import ? igény ? igény Hazai kapacitás min. ? ? Idő (évek) Idő (évek) Általános megközelítés a jelenlegi gondolkodásunk szerint: 6

7. Fogyasztói igények • Gazdasági és pénzügyi válság elhúzódó (?) hatása • Új finanszírozási elvek: • Kevesebb pénzügyi forrás • „Csak” a jó projekteket finanszírozzák  Hatás a fogyasztói oldalon is • Energiahatékonysági célok érvényesülése: • 20% cél • A Bizottság új ActionPlan-je 2009-ben: kötelező célszámok, tarifa-elem, fehér bizonyítvány mint elképzelés • Hatása előbb, utóbb érvényesül az igény mérséklésében • Klímaváltozás elleni nemzetközi összefogás: • Megújulók intenzív támogatása • Elosztott termelés hálózatra segítése • Smart grid: fogyasztók, termelők szabályozásba vonása • Elosztott tárolás (elektromos autók)  csökkenő csúcsigény  Előbb utóbb, de várhatóan 2020 előtt mérséklődő nagy- erőművi kapacitás igény 7

8. Import(1) • Az import mértéke nem elhatározás (tervezés) kérdése egy szabad hozzáférés alapon szabályozott piacon • Az import alapvetően függ; • A térségben rendelkezésre álló szabad kapacitások mértékétől • Határkapacitásoktól • Hozzáférési szabályoktól, eljárásoktól • Árviszonyoktól • Szabad kapacitások; • A térségben máshol is épülnek új kapacitások • A korábbi fogyasztói igények várhatóan kisebb mértékben nőnek (pénzügyi források) • Ukrán, orosz törekvések 8

9. Import(2) • Határkapacitások és hozzáférés; • Viszonylag erős hálózati kapcsolatok • CEE, SEE régióban koordinált aukciós eljárások 1-2 éven belül • Piac összekapcsolás • Könnyebb regionális kereskedelem • Piaci árviszonyok • Mi az oka a 2-10 EUR/MWh kockázati prémiumnak? • A hazai termelés jelentős részaránya nem versenyképes (, tüzelőanyag, rugalmatlanság) • Miért ne hoznák be a felhasználók, kereskedők az olcsóbb importot? • Miért csökkenne jelentősen ennek mai mértéke? 9

10. Tartalék Új fogyasztási szokások (smart grid) Elosztott tartalékok (smart grid, elektromos autók) Kisebb tervezhetőség (szél, elosztott termelés nem szabályozható része); nagyobb tartalék igény Aktív fogyasztói részvétel (aggregátorok, smart grid, smart meter) Működő regionális piac – szinergia hatás; kevesebb tartalék-igény a nemzeti piacon Piac összekapcsolás, regionális kiegyenlítő piac; a térség tározós erőműveinek „bekapcsolása” 10

11. Alternatívák Business as usual  kis valószínűséggel Elhúzódó válság, új pénzügyi-finanszírozási egyensúly Teljes elkötelezettség (Világ, EU, Magyarország) a globális felmelegedés korlátozása terén; megújulók, energiahatékonyság, smart grid, elosztott termelés, aktív fogyasztói oldal, elosztott tárolás  túl optimista jövőkép Elhúzódó, lassú paradigma váltás hatása figyelembe veendő a 2020 után is működő beruházásoknál 11

12. Mi kell az ellátás-biztonsághoz?(1) • Egyértelmű EU és hazai politikai célok, hosszú távú kiszámítható elkötelezettségek a klímaváltozást érintő kérdésekben a befektetők megalapozott hosszú távú döntéseihez; • Energiahatékonysági rövid-, közép távú célok, eszközrendszer, • Deklarált, elkötelezett és rögzített rövid- (2015) és közép távú (2020) megújuló célok és hozzá illesztett ösztönző rendszer, • Smart grid (technológia, ösztönzés, finanszírozás) • Aktív, tudatos fogyasztói magatartás • Stabil tüzelőanyag ellátás: • Földgáz (rugalmasabb szerződések, alternatív útvonalak, alternatív források, alternatív tüzelőanyag, tüzelőanyag-választási kockázat kezelése) • Nukleáris (rugalmas üzemre alkalmas fűtőelem, elfogadott hulladék elhelyezés) • Szén (hazai termelés, esetleges import) • Biomassza (stabil, kiszámítható piac, a termelők hosszú távú elkötelezettségét segítő szabályozás) 12

13. Mi kell az ellátás-biztonsághoz?(2) • Rugalmas, az új fogyasztói szokásokhoz illeszkedő rendszer-szabályozás, erős hálózat; • Átlátható, koordinált szűkület-kezelés, • Ösztönző tarifarendszer • Valós tevékenység-szétválasztás (unbundling) • Stabil, attraktív befektetési környezet • Új pénzügyi-finanszírozási egyensúly kialakulása • Kiszámítható, viszonylag stabil szabályozási környezet • Kevés rövid-távú politikai beavatkozás • Működő hatékony regionális piacok 13

14. Mi történhet, ha mindez nem alakul ki? De miért lenne így? Legyünk optimisták, alakítsuk a jövőnket és ne akadályozzuk a Paradigma-váltást! Tovább nőhet földgáz függőségünk A gazdaság versenyképessége tovább romolhat Ellátás-biztonságunk „csak” állami beavatkozásokkal biztosítható (a nem a piac által kiérlelt megoldások ára tovább csökkentheti versenyképességünket) Nemzetközi elkötelezettségek (vállalások) nem teljesülnek (tovább romló befektetői környezet) 14

15. Mit nem mondtam? Hogy nem kell új, nagyobb kapacitású, rugalmas üzemű erőmű! Hogy minden igény fedezhető megújuló kapacitásokkal! Hogy tervezhetjük a közép-távú jövő kapacitás-mérlegét úgy, mint eddig! Hogy a „smart grid” koncepció mindent megold! Hogy a szélerőművek okozta szabályozási gondokat feltétlen hazai (tároló) kapacitásokkal kell kiszabályozni! Hogy nem bíznék a felelős, stabil jogi/szabályozási környezet kialakíthatóságában! Hogy ne lenne célunk az ellátás-biztonság és a gazdaság versenyképességét és a fogyasztói jólétet segítő energia-ellátás! 15

16. Köszönöm a figyelmet! Kérem, vitassuk meg a felvázolt dilemmákat, kockázatokat és lehetőségeket! dr. Szörényi Gábor www.eh.gov.hu 16