Globalizáció és hatása a gazdaságpolitikára

1. Globalizációés hatása a gazdaságpolitikára

2. Globalizáció Folyamat, amely: • Összetett • Totális • Képlékeny • Dinamikus

3. Fogalma? Mit értünk alatta? • A tér- és az idő összezsugorodása • Döntően nem államok, hanem vállalatok, elsősorban transznacionális társaságok irányítják. A vállalati szintről kiindulva mozog lefelé és felfelé. • Ér- és idegrendszerét hálózatok alkotják • Hatása eltérő sebességgel és időben bontakozik ki az egyes területeken • Lopakodva terjed • Beszűkíti a politika cselekvési tartományát, a nemzeti gazdaságpolitikák autonómiája csökken • Részben erodálja, részben és mindenekelőtt erőteljes újraértelmezésre készteti a klasszikus nemzetállami kompetenciákat. Az államnak új szerepköre alakul ki. A befele orientálódó magatartást felváltja az egyre inkább nemzetközi térben mozgó állam • a nemzeti értékek hagyományos értéktartalma is jelentősen módosul

4. Új vagy régi jelenség? Többféle álláspont: • Az emberiség története egészében véve globalizáció • Az elmúlt évtizedek terméke, mely különösen a bipoláris rendszer felbomlása után i időszakban vált egyértelművé és visszafordíthatatlanná

5. Globalizációt kiváltó okok: Vonzást kifejtő erők: • A protekcionista gazdaságpolitika visszaszorulása • A piaci erőkbe vetett bizalom erősödése • Az ázsiai és a csendes-óceáni térség fellendülése • Földrajzi eltolódás a világ technológiai erőforrásainak terén • Az új termékek bevezetésének növekvő költsége • A fogyasztói igények globalizálódása

6. Globalizációt kiváltó okok: A feltételeket megteremtő erők: • Technikai újítások megjelenése • A szállítási költségek csökkenése • Az információs technológiák terjedése, színvonalának emelkedése, költségeinek csökkenése • Világméretűvé vált tájékoztatás • A tömegtermelés és a tömegtermékkel kereskedők megerősödése • Globális pénzpiacok kialakulása

7. Globalizációt kiváltó okok: Fenyegető erők: • Offshore cégek versenye • A protekcionizmus nem teljes körű felszámolása • A valutaárfolyamok állandósult változékonysága • A technológiai újítások gyorsuló üteme • Egyre több vállalat alkalmaz globális stratégiát

8. Jellemzői (Veress József): • A világgazdaság egyközpontúvá válása (USA hegemón szerepe a világpolitikában ) • Az ország kategória folyamatos relativizálódása • A pénzügyi- és a reálgazdaság megváltozott viszonya, az előző dominálja a gazdaságot • Információs forradalom, amely kommunikációs forradalommal jár együtt

9. A világgazdaság alakulása (vásárlóerő paritáson)

11. Termelékenység alakulása

12. Négypólusú világ? • Négy igazán nagy gazdasági hatalom marad „állva” a következő másfél évtizedet meghatározó globális gazdasági versenyben: Kína, India, EU és USA • Kína válhat a legnagyobb gazdasággá • A várható négypólusú világban az országok két egymást metsző tengely mentén helyezkednek el: a) demokráciákat és a parancsuralmai rendszereket elválasztó tengely b) másik tengely elválasztja azokat az országokat, amelyek hatalmi egyensúlyokra építenék a világrendet, és azokat, amelyek politikájának rendező elve a nemzetközi jog és a multilaterális intézmények primátusa • Forrás: HVG2007. március 24.

13. A globalizáció gazdasági vetületének főbb jellemzői: • Világméretű liberalizáció, amely egyszerre nyit piacot és ugyanakkor szűkítheti a versenyt • Kiteljesíti a versenyt és felértékeli a versenyképességet • A versenyképességet új elemekkel gazdagítja (gazdasági, politikai, jogi, intézményi összetevők) • A verseny torzulása – világméretekben is értelmezhető monopolhelyzetek kialakulása • Jelentősen csökken a vállalatok nemzeti jellege. A mai vállalatok egy globális háló részei • A transz- és multinacionális vállalatok szerepének és befolyásának növekedése (lobbi erejük nagy, beszállítók kiszolgáltatottsága)

14. Jellemzői: • A tőkeallokációs döntések a világpiac egészének figyelembevételével történnek • A gazdasági szereplők jövedelmei is egyre inkább nemzetköziesednek • Felértékelődik a tudástőke szerepe • Leértékelődik a szakképzetlen munkaerő • Új analfabetizmus alakul ki • Az alkalmazkodási és adaptációs készségek jelentősége megnő, felértékelődnek a kognitív képességek és a stratégiai gondolkodás

15. A globalizáció tartalmát alkotó folyamatok: • A pénzügyek globalizációja, a nemzeti pénzpiacok deregulációja és a tőkeáramlások nemzetközivé válása • A verseny és a vállalatok globalizációja • Szabályozó mechanizmusok globalizációja

16. Hatása • Nem univerzális és nem homogén • felgyorsult • hektikus

17. A globalizáció kulcsszereplői • Nemzetközi pénzügyi intézmények - Világbank - Nemzetközi Valutaalap (IMF) • A WTO és regionális kereskedelmi szervezetek, egyezmények - OECD - Kereskedelmi Világszervezet (WTO) • Nemzetek feletti vállalatok

18. Állam szerepe A globalizáció részben erodálja, részben pedig újraértelmezésre készteti a nemzetállami kompetenciákat. Előtérbe kerülnek: • Jövedelemtermelést ösztönző és • A keretfeltételeket megteremető feladatok Következő feladatcsoportok: • Nemzetközi standardoknak megfelelő gazdaságpolitika folytatása, a támadhatósági pontok és a különböző kockázatok csökkentése • Az ország optimális elhelyezése a radikálisan átalakuló termelési és szolgáltatási mezőkben, a technológiai és innovációs előtérben. A súlypontok kijelölése, s ezeknek alárendelni a konkrét gazdaságpolitikai lépéseket. • Olyan szektorok, profilok, kutatások menedzselése, támogatása, amelyek a világ élvonalát jelentik, vagy jelenthetik, így az adott ország megkülönböztető jegyeit reprezentálhatják • A kormány és az üzleti szféra egy irányba húzásának biztosítása

19. Globalizáció - régiók A világgazdaságban ma két látszólag ellentétes tendencia figyelhető meg: • A nemzeti dimenzió jelentősége csökken, ugyanakkor a régiók jelentősége nő. A regionális együttműködés különféle jellegű és eltérő mélységű formái szaporodnak.

20. Megítélése Álláspontok: • elkerülhetetlen, minden jó és minden gazdagság forrása • A globalizációnak pozitív és negatív következményei egyaránt vannak • A transznacionális tőke világméretű összeesküvése, amely minden rossz forrása

22. Dilemmák • A gyorsuló átalakulási sebesség és az ezt egyre kevésbé követni tudó alkalmazkodási sebesség közötti ellentmondás • Hosszú távú stratégiai döntések szükségessége, ugyanakkor az újratermelődé konfliktusok tűzoltásszerű, kárkorlátozó mechanizmusai közötti ellentmondás • A nemzeti gazdaságpolitikák autonómiájának csökkenése, ugyanakkor felelősségének növekedése

23. „ A napjainkan kibontakozó globalizációs folyamatok egyszerre jelentenek esélyt és veszélyt, kitörési lehetőséget éppúgy, mint végletes és végzetes lemaradást. Azt pontosan tudjuk, hogy aki ebből a folyamatból kimarad az gyakorlatilag kiesik a most születő új világból és kilátástalan helyzetbe kerül. Azt azonban nem ismerjük, hogy hogyan alakul annak a sorsa aki bent marad a főáramban.” Inotai Andrs