TUDATELMÉLET ÉS PRAGMATIKA

1. TUDATELMÉLET ÉS PRAGMATIKA IDIOMATIKUS NYELVELSAJÁTÍTÁS

3. IDIÓMÁK • Jelentése nem szimplán alkotóelemei jelentésének összege. (Pl. Fűbe harap, beadja a derekát, megtört a jég stb.) • Metaforán alapuló szerkezetek • Vizsgálatomban az idiomatikus nyelvhasználat képességét metaforahasználaton keresztül vizsgálom

5. Interpretációs stratégiák Gibbs 1992, 1994, Cooper 1999 Szövegkörnyezet Dekomponálhatóság Konvencionalitás

6. A mentalizáció mint alapvető interpretációs stratégia • Megnyilatkozások értelmezésekor társas-kognitív képességeinkre hagyatkozunk (Tomasello 2002, 2003, Perner és Lang 1993, Tager-Flusberg 1993) • Mentális állapotok tulajdonítása • Értelmezzük mások viselkedését és megnyilatkozásait

7. Tudatelmélet és intencionalitás • Másoknak tulajdonított szándék, érzelem, vágy-vélekedés értelemben használom • Napjaink kutatásai: milyen lépéseken keresztül és mikorra alakul ki a naiv tudatelmélet az egyedfejlődés során (mentális állapotok tulajdonítására való képesség)

8. A naiv tudatelmélet • Kialakulása lépéseit és a szakaszok megjelenését tekintve eltérnek a vélemények (Gergely 2001, Tomasello 2002) • c.1 éves kortól – intencionális ágencia (cél, szándék) • c. 4 éves kortól (verbalizációs feladatokban) hamis vélekedést tulajdonít

9. Hamis vélekedés és pragmatika • Interpretációs, társas kognitív képességekben a fordulópont: 4 évesen (Perner 1991, Gibbs 1994) Naiv tudatelmélet és a benne rejlő társas-kognitív képességek szorosan kapcsolódnak a pragmatika szabályaihoz, elméletéhez (Happé 1993, Gibbs 1993, Sperber és Wilson 1986) KOGNITÍV PRAGMATIKA: • a naiv tudatelmélet  perspektívaváltással, mentalizációs stratégiák segítségével értelmezzük mások megnyilatkozásait  szándékolt jelentés

10. Inferenciák és implikatúrák • Grice 1975: A társalgás logikája • Együttműködési Alapelv: beszélő szándékának felismerése  a megnyilatkozást releváns, szándékolt értelmezése. • Grice maximái Relevancia: alapvető vezérelv.

11. A naiv tudatelmélet és a relevancia elv kapcsolata • Sperber és Wilson fejlesztette tovább Grice relevancia maximáját • A megnyilatkozásokat relevánsnak értelmezzük • Metareprezentáció  szándékot, célt tulajdonítunk a beszélőnek • Így tudatelmélet birtokában lévők képesek a szándékolt, IDIOMATIKUS jelentés kikövetkeztetésére (Sperber és Wilson 1986, Sperber 1993)

12. Következtetések 3 évesek  nem teljesítik a hamis vélekedés tesztet  tudatelméleti képesség hiányát jelzi (Baron-Cohen és Tager-Flusberg 1993, Happé 1993)  az autizmussal élőkhöz hasonlóan viselkednek:  még nincs kifejlett társas-kognitív, pragmatikai kompetenciájuk (Győri et al. 2002)

13. Idiomatikus nyelvelsajátítás • Pragmatikai kompetenciát vizsgáló kutatások: (Tager-Flusberg 1993, Happé 1993, 1995) • Szoros összefüggés a nem szó szerinti nyelvhasználat (metafora, irónia, viccek, csattanók) és a hamis vélekedés tesztekben nyújtott teljesítmény között.

14. VIZSGÁLATFeltételezéseim: • Az idiomatikus nyelvhasználat pragmatikai kompetencián alapul, mivel feltétele: • mentalizáció alapú inferencia segítségével szándékolt jelentésben értelmezzük ennek feltétele: • a tudatelméleti képesség ( 4 évesen)

15. VIZSGÁLATFeltételezéseim: i.e.: • A naiv tudatelmélettel rendelkező gyerekek sikeresebbek az idiomatikus nyelvhasználatban, mint tudatelmélettel nem rendelkező társaik. • A mentalizáció és a szándéktulajdonítási képességek, mint társas-kognitív képességek teszik lehetővé az idiomatikus nyelvhasználatot

16. Eljárás • 45 óvódás korú gyermek • Feladattípusok: • Hamis Vélekedés Teszt • Hasonlat • Metafora • 5 feleltválasztós és 5 történetvégződéses volt mind a hasonlat, mind a metafora feladatokban (Happé 1993, Gibbs 1994)

17. Hasonlat feladat Szó szerinti interpretációt vizsgáló feladat (kontroll, szemantikai tudás) A hasonlatok szó szerinti, dekompozíciós feldolgozással értelmezhetőek (Sperber és Wilson ) Mivel a „mint” szócska explicitté teszi az összehasonlítást. Kata olyan mint egy angyal vs. Kata egy angyal A KATA OLYAN MINT EGY ANGYAL mondat értelmezése nem különbözik a KATA OLYAN MINT AZ ÉDESANYJA mondattól (szintaktikailag egyenértékűek)

18. Metafora feladat • teljesítéséhez már szándékolvasásra van szükség • Mivel metaforikus esetben a propozíciós forma a beszélő szándékának rugalmas értelmezésén alapul • Nem mehet végbe tudatelméleti képesség nélkül • Mivel a sikeres inferencia a beszélő szándékának kikövetkeztetésén alapul • A relevancia vezérelvének segítségével

19. Hipotézisek • 1. A naiv tudatelmélettel még nem rendelkező gyerekek társas-kognitív képességei elmaradnak a mentalizációra képes gyerekek képességeivel szemben. Feladat: Hamis vélekedés teszt • 2. A mentalizációra még nem képes gyerekek jól teljesítenek hasonlat-értelmezéses feladatokban, mivel a hasonlat explicit megfogalmazásához elég a szó szerinti interpretáció. Feladat: hasonlat feladatok • 3. A naiv tudatelmélettel még nem rendelkező gyerekek rosszul, míg a mentalizációra képes gyerekek jól teljesítenek az idiomatikus interpretációt igénylő feladatokban. Feladat: metafora feladatok

20. Hasonlat feladatok A.) Feleletválasztós teszt Rézi apukája birkózó, egyedül elbír egy szekrényt is. Erős mint a ……………. a.) lúd b.) bivaly c.) kávé d.) pörkölt

21. Hasonlat feladatok B.) Történetvégződéses feladat Tibit az apukája elvitte az uszodába, hogy megtanuljon úszni. Először Tibi félt a hideg vízben, de amikor labdával játszottak, megbarátkozott vele, és aztán minden nap egy kicsit tovább voltak a medencében. Nemsokára Tibi megtanult úszni, és úgy úszott, mint a hal! Kérdések: Hogy tudott úszni Tibi? Miért volt olyan, mint a hal?

22. Metafora feladatok A.) Feleletválasztós teszt Nagyi mindig túlságosan aggódik. Ha Miki nem húz kesztyűt szánkózás előtt, egész nap sír. Bolhából ………………. csinál. a.) szöcskét b.) elefántot c.) katicát d.) kakast

23. Metafora feladatok B.) Történetvégződéses feladat Jutka nagyon csendes, félénk kislány volt. Nagyon félt ismeretlen gyerekekkel találkozni, és mivel nem mert velük beszélgetni sem, nem is voltak barátai. Tavaszi szünetben a szüleivel elmentek síelni. Egy szép tó mellett laktak, ahol sok kisgyerek korcsolyázott. Az anyukája egy nap azt mondta neki: „Jutka, játssz egy kicsit a gyerekekkel, menj ki hozzájuk a tóra!” Jutka ki is ment, és láss csodát, nagyon jót játszottak, és hamar sikerült is barátokat szereznie! Jutka szülei nagyon örültek, hogy megtört a jég. Kérdések: Miért voltak Jutka szülei boldogok? Mit csinált Jutka, amikor megtört a jég?

24. Eljárás • A 45 gyermek 2 csoportba került (HVT teljesítményük alapján) • 18 gyermek nem teljesítette, 27 teljesítette a HVTesztet • kétszempontos független mintás VA (SPSS) • A 2 csoport eredményeit hasonlítottam össze a hasonlat és a metafora feladatokban

25. A feladatok eredményei

26. Eredmények értékelése • Hasonlat: (F(1,43) = 0,5;phasonlat > 0,05) tehát nem szignifikáns a két csoport közötti különbség a szó szerinti interpretációt tekintve.

27. Eredmények értékelése • Metafora: (F(1,43) = 134; pmetafora < 0,01) szignifikáns különbség van a két csoport teljesítményében • A hasonlat és metafora feladatok között interakció nem volt.

28. Megbeszélés • A naiv tudatelmélettel rendelkező gyerekek jobban teljesítenek társas-kognitív és pragmatikai kompetenciát mérő teszteken • A mentalizációra még nem képes gyerekek jól teljesítenek hasonlat-értelmezéses feladatokban (explicit, szó szerinti feldolgozás elegendő) • A naiv tudatelmélettel még nem rendelkezők rosszul, a mentalizálni képes gyerekek már jól teljesítenek az idiomatikus nyelvhasználatot mérő feladatokban.

29. Összegzés A naiv tudatelméleti képesség feltétele a mentalizációt igénylő, nem szó szerinti nyelvhasználatnak, ill. pragmatikai kompetenciának.