1 / 28

Folyónk a Rába

Folyónk a Rába. Avagy néhány szó Magyarország 3. legnagyobb folyójáról. Vízrajza:. Mo . 3. legnagyobb folyója A Duna magyarországi legjelentősebb jobboldali mellékfolyója Ausztriában, a Fischbachi- Alpokban ered 1200 m magasan

eagan-mcknight
Download Presentation

Folyónk a Rába

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Folyónk a Rába Avagy néhány szó Magyarország 3. legnagyobb folyójáról

  2. Vízrajza: • Mo. 3. legnagyobb folyója • A Duna magyarországi legjelentősebb jobboldali mellékfolyója • Ausztriában, a Fischbachi- Alpokban ered 1200 m magasan • Szentgotthárdnál végleg átlépi a magyar határt és 188 km megtétele után Győrnél a Mosoni-Dunába torkollik • Teljes hossza 283 km, a vízjárása szélsőséges, vízgyűjtő területe 10 113  km² • A folyó nem hajózható

  3. Vízgyűjtő területe:

  4. Vízjárása: • Vízjárása ingadozó • Átlagos mélysége: 1-2,5 m Szélessége: 30-50m körül mozog a magyaro.-i szakaszon • Ha az Alpokban sok eső hull, vagy hirtelen olvad el a hó, akkor egy nap alatt akár 5 m-t is emelkedhet a vízszint, a Duna is segítheti a vízszint emelkedését • A víz sebessége 2-11km/h között változik az időjárástól függően

  5. A Rába élővilága

  6. Élővilágának általános jellemzői: • A Rába az ország egyik legkevésbé háborgatott vize, ezért élővilága rendkívül változatos • Az élővilág egyszerre tükröz alpokaljai, kontinentális és szubmediterrán hatásokat is

  7. Növényvilága

  8. Növényvilágának általános jellemzői: • Az eredeti természetes növénytakarója a vidéknek a tölgy-kőris-szil ligeterdő illetve a gyertyános-kocsányos tölgyes ártéri erdők voltak • Fellelhető a kizárólag nedves rétekre jellemző növényvilág egyes elemei is

  9. Sárgaliliom Pajzstok Struccharaszt

  10. Erdei pajzsika Mezei zsurló Erdei szőrmoha Viaszmoha

  11. Gombák

  12. Mezei szegfűgomba Erdőszéli csiperke Kerti csiperke Májusi pereszke

  13. Állatvilága

  14. Folyami kagyló Szitakötők Kérészek(Tiszavirág) Szegélyes csíkbogár

  15. Májusi cserebogár Közönséges tarkalepke Kis farontólepke Bagolylepke

  16. Magyar bucó Európai harcsa Fogassüllő Márna Ponty

  17. Fekete harkály Gyurgyalag Jégmadár Királyka

  18. Héja Macskabagoly Berki tücsökmadár Karvaly

  19. Gímszarvas Európai mókus Eurázsiai hód Vaddisznó

  20. Védjük a Rábát!

  21. A Rába környezetvédelmi problémái: • A Rába habzását bőrgyárakból származó nem megfelelően tisztított szennyvíz okozta • Az ipari és mezőgazdasági tevékenység veszélyt jelenthet a folyóra nézve • A 20. század közepéig kiváló volt a vízminősége a Rábának, magas vízállás estén is a meder aljáig lehetett látni a folyóban • Fürdeni, horgászni lehet a folyóban de a víz kevésbé áttetsző • A szemtelés az ártereket és a vízpartot veszélyezteti

  22. Érdekességek

  23. Áradások és erőmüvek: • A folyó legpusztítóbb áradása 1883-ban volt, melynek következtében a rossz minőségű gátak átszakadtak, így hatalmas kár keletkezett (az árpási hidat elvitte a víz, házak dőltek össze, rengeteg embert kellet kitelepíteni) az esemény azonban gyorsította a folyó szabályozását • 1896-ban Ikerváron a Rábánál épült fel Magyarország első és még ma is működő vízi erőműve • Napjainkban öt vízierőmü működik a Rábán(Alsószölnök,Csörötnek, Körmend, Ikervár, Kenyeri)

  24. A rábahídvégi híd

  25. A Rába hídja Rumnál

  26. A körmendi Rába-híd

  27. Folyónk a Rába Vége

More Related