A 2014-2020-as fejlesztési időszak uniós forrásainak tervezése

1. A 2014-2020-as fejlesztési időszak uniós forrásainak tervezése Bálint Eszter főosztályvezető Nemzetgazdasági Minisztérium eszter.balint@ngm.gov.hu

2. A tervezési menetrend főbb állomásai július1. augusztus 2. szeptember november Pályázatok, és új fejlesztés-politikai eszközök 2012 2013 2014

3. A 2007-2013 és a 2014-2020-as tervezési időszakösszehasonlítása (1/2)

4. A 2007-2013 és a 2014-2020-as tervezési időszakösszehasonlítása (2/2)

5. EURÓPA 2020 Stratégia: Hazai és uniós számszerű célkitűzések Hazai célkitűzések a Nemzeti Reform Programban (NRP): EU 2020 célkitűzések: • a 20–64 évesek legalább 75 %-ának munkahellyel kell rendelkeznie; • az EU GDP-jének 3 %-át a K+F-re kell fordítani; • energia/klíma: • ÜHG gázok kibocsátásának 20%-os csökkentése; • Energiahatékonyság 20%-os növelése; • Megújuló energia részarányának20%-os növelése. • Az iskolából kimaradók arányát 10 % alá kell csökkenteni, és el kell érni, hogy az ifjabb generáció 40 %-a rendelkezzen felsőoktatási oklevéllel; • 20 millióval csökkenteni kell a szegénység kockázatának kitett lakosok számát. Foglalkoztatási ráta 75%-ra emelkedik A szegénységben élő népesség száma 450.000fővelcsökken K+F szintje a GDP 1,8%-ra nő 2020 Megújuló energiaforrások részaránya 14,6%-ra nő A korai iskolaelhagyók aránya 10%-ra csökken a 18-24 évesek között Felsőfokú, ill. annak megfelelő végzettségűek aránya a 30-34 éves népességen belül 30,3%-ra nő Energia-hatékonyság 10%-os növelése ÜHG- kibocsátás legfeljebb 10%-os növelése 2005-höz képest

6. FEJLESZTÉSI FÓKUSZOK: Az Európai Unió által meghatározott 11 tematikus célkitűzés, amelyre a 2014-2020-as időszakban a fejlesztéspolitika épül Az EU tematikus célkitűzései: • A kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése; • Az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés, a technológiák használatának és minőségének javítása; • A kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági (az EMVA esetében), a halászati és akvakultúra-ágazat (az ETHA esetében) versenyképességének javítása; • Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban; • Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és –kezelés előmozdítása; • A környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása; • A fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban; • A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése; • A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem; • Az oktatásba, a készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba történő beruházás; • Az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás.

7. Magyarország 2014–2020-as uniós forrásfelhasználásának célrendszere:a nemzeti és az uniós célkitűzések kapcsolata, valamint az operatív programok struktúrája EU 2020 Fenntartható növekedés Intelligens és befogadó növekedés Befogadó növekedés Korai iskola elhagyók aránya 10% Szegénységben élők arányának csökkentése 23,5%-ra K+F ráfordítás a GDP arányában 1,8% Foglalkoztatottság 75% Felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a 30-34 éves korosztályban 30,3% Megújuló energia aránya 14,65% 10%-os teljes energia-megtakarítás ÜHG kibocsátás legfeljebb 10 %-os növekedése 2005-től Magyarország 2020-as célértékei (NRP) Fenntartható, magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővítésére épülő gazdasági növekedés Gazdasági szereplők versenyképességének javítása és nemzetközi szerepvállalásuk fokozása Foglalkoztatási szint növelése a gazdaságfejlesztési, a foglalkoztatási, oktatási, társadalmi befogadási szakpolitikák által, tekintettel a területi különbségekre Társadalmi felzárkóztatás, népesedési kihívások kezelése és Jó Állam A gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések megvalósítása Energia- és erőforrás hatékonyság növelése Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban (4. tematikus célkitűzés) A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem (9. tematikus célkitűzés) A KKV-k, a mezőgazdaság és a halászat versenyképességének javítása (3. tematikus célkitűzés) A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése (8. tematikus célkitűzés) A kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése (1. tematikus célkitűzés) A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése (8. tematikus célkitűzés) Az oktatásba, a készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba történő beruházás (10. tematikus célkitűzés) Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és –kezelés előmozdítása (5. tematikus célkitűzés) Az oktatásba, a készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba történő beruházás (10. tematikus célkitűzés) Az IKT-hoz való hozzáférés elősegítése, és e technológiák használatának és minőségének javítása (2. tematikus célkitűzés) Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás (4. tematikus célkitűzés) A környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása (6. tematikus célkitűzés) Az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás (11. tematikus célkitűzés) A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem (9. tematikus célkitűzés) A KKV-k, a mezőgazdaság és a halászat versenyképességének javítása (3. tematikus célkitűzés) A fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése (7. tematikus célkitűzés) GINOP VEKOP KEHOP VEKOP EFOP VEKOP A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem (9. tematikus célkitűzés) A fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése (7. tematikus célkitűzés) A környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása (6. tematikus célkitűzés) KOPVEKOP TOP VEKOP Az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás (11. tematikus célkitűzés) VP/MAHOP

8. Az Operatív Programok tervezésének indikatív forrásallokációja(a rendelkezésre álló források %-ában és Forintban) Megjegyzések: A táblázatban szereplő allokációs arányok és indikatív összegek az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) által társfinanszírozott operatív programokra együttesen rendelkezésre álló (teljesítménytartalékot és hazai társfinanszírozást is tartalmazó) forráshoz viszonyítva értendők. A forrásokat kiegészítik a vidékfejlesztés alap forrásai, további központi tervezésű, Uniós szintű eszközök, mint pl. a YEI (ifjúsági munkanélküliség csökkentésére, CEF (közlekedés).

9. Az operatív programok tervezésének indikatív forrásallokációja(a rendelkezésre álló források %-ában) Megjegyzések: A táblázatban szereplő allokációs arányok és indikatív összegek az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) által társfinanszírozott operatív programokra együttesen rendelkezésre álló (teljesítménytartalékot és hazai társfinanszírozást is tartalmazó) forráshoz viszonyítva értendők.

10. A Partnerségi Megállapodás fenntartható fejlődést előmozdító elemei 2/1. A Nemzeti Fenntartható Fejlődés Keretstratégia (NFFS) alapján: • Fenntarthatóságon azt értjük, hogy „az egyéni jó élet és a közjó" biztosításának feltételeit az adott időpillanatban saját jólétét megteremtő generáció nem éli fel, nem meríti ki erőforrásait, hanem megfelelő mennyiségben és minőségben a következő generáció számára is megőrzi, bővíti azokat. • A fenntartható fejlődés nem lehetséges négy alapvető erőforrás, az emberi (humán), a társadalmi, a természeti és a gazdasági erőforrások megőrzése nélkül. Az erőforrások között szinergiák és összefüggések vannak. Egy fenntarthatóbb állapot eléréséhez különösen fontos az emberi és társadalmi erőforrások szerepe, mivel a fenntartható gondolkodásmód és attitűd a többi erőforrásról hozott döntésekben is érvényesül.

11. A Partnerségi Megállapodás fenntartható fejlődést előmozdító elemei 2/1. • Környezeti fenntarthatóságot szolgáló fejlesztések: • Megújuló energiák és energiahatékonyság • Természeti erőforrások fenntartható használata: közvetlen kibocsátá-scsökkentés, fosszilis energiaforrásoktól való függetlenedés, lokálisan is elérhető források • Felkészülés az éghajlatváltozás kihívásaira • Környezeti monitoring rendszerek • Foglalkoztatottság • A foglalkoztatottság növelésével mind a gazdasági, társadalmi és környezeti fenntarthatósági célok is elősegíthetőek • Tudás alapú társadalom • Köz- és felsőoktatás szakképzési rendszer fejlesztése, innováció térnyerésének támogatása – emberi erőforrások fenntarthatósága és fejlesztése ; • Versenyképes gazdaság - tudásgazdaság • Magas hozzáadott értékű iparágak térnyerésének támogatása, gazdasági innováció erősítése, - tudás intenzív iparágak jellemzően alacsony környezeti terheléssel járnak, üzleti fenntarthatóság mellett a környezeti fenntarthatóságot növelik. • Vállalkozásfejlesztés – duális gazdaságszerkezet oldása • Helyi gazdaság fejlesztése

12. A Partnerségi Megállapodás fenntartható fejlődést előmozdító elemei 2/2. • Élhető vidék – területi kiegyensúlyozottság • Helyi, térségi fejlesztések fontossága • A helyi gazdasági rendszerek helyreállítása • Felelős területi szereplők (a térségileg decentralizált fejlesztési csomagok tervezésének felelősei) • Térségileg decentralizált fejlesztések • Szolidáris társadalom • Társadalmi befogadás szempontjainak megjelenítése • Valós térségi decentralizáció a közfejlesztésekben

13. Az Operatív Programok tervezésének indikatív forrásallokációja(a rendelkezésre álló források %-ában és Forintban) Megjegyzések: A táblázatban szereplő allokációs arányok és indikatív összegek az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) által társfinanszírozott operatív programokra együttesen rendelkezésre álló (teljesítménytartalékot és hazai társfinanszírozást is tartalmazó) forráshoz viszonyítva értendők. A forrásokat kiegészítik a vidékfejlesztés alap forrásai, további központi tervezésű, Uniós szintű eszközök, mint pl. a YEI (ifjúsági munkanélküliség csökkentésére, CEF (közlekedés).

14. 2/2. Bálint Eszter főosztályvezető Nemzetgazdasági Minisztérium eszter.balint@ngm.gov.hu