Üzleti gazdaságtan 1.

1. Üzleti gazdaságtan1. Dr. Michelberger Pál michelberger.pal@kgk.uni-obuda.hu

2. Tematika • A vállalat és környezete • Vállalatok típusai, vállalati kapcsolatrendszerek, vállalatfejlődési tendenciák • A vállalati gazdálkodás feltételei, folyamata, költségképződés • Költségtípusok, a lineáris összköltségfüggvény és a klasszikus fedezeti ábra • Árképzés, árpolitikai megfontolások, nyereség, jövedelmezőség, gazdaságosság • A vállalati gazdálkodás funkcionális részterületei • A vállalat versenyképessége • Stratégia, mint a vállalati gazdálkodás vezérfonala • Stratégia kialakítását megalapozó elemzések • Vállalati tervezés általános kérdései és az üzleti terv

3. A vállalati gazdaságtan helye a gazdaság-tudományok rendszerében (vertikális…) Közgazdaságtan (mikro- és makroökonómia): a gazdaság, mint a társadalom egyik alrendszerének elemzése (további alrendszerek: politika és jog…) Vállalati gazdaságtan: a gazdaság legfontosabb alanyainak az elemzése (további elemek: állam és a háztartások) Speciális gazdálkodási ismeretek: a vállalatok, vállalkozások működési területeinek részletes tárgyalása (számvitel, szervezés, vezetéselmélet, logisztika, stb.)

4. A vállalati gazdaságtan helye a gazdaság-tudományok rendszerében (horizontális…) Társadalomtudományok: • Statisztika (Gazdaság-statisztika) • Történelem (Gazdaságtörténet) • Közgazdaságtan (Vállalati gazdaságtan) • Szociológia (Gazdaság-szociológia) • Jog (Gazdasági jog) • …

5. Terminológia Üzleti (profitorientált) vállalkozás: • emberi tevékenység, • alapvető célja és értelme a fogyasztói (piaci) igények minél magasabb szintű kielégítése úgy,… • …hogy közben nyereséget lehessen vele elérni. Benne van a bukás kockázata. Ezért is igyekszik a tevékenységéhez szükséges erőforrásokat minimalizálni… A vállalat az üzleti vállalkozás szervezeti kerete… Vállalati gazdaságtan elvek és technikák rendszerezett összessége, amelyek segítségével a vállalatok (vállalkozások) a fenti célokat a legkisebb kockázattal elérhetik…

6. A vállalat célrendszere • Hosszú távú nyereségmaximalizálás => stratégia • fogyasztói igények minél teljesebb kielégítése => marketing • a vállalat működésének hosszú távú fenntartása és fejlesztése => innováció • a napi működés fenntartása, termelési és szolgáltatási folyamatok irányítása és költséghatékony gazdálkodás => termelésmenedzsment, tárgyieszköz-, munkaerő-, forgóeszköz gazdálkodás (+ jogi követelményeknek való megfelelés, környezetvédelem, menedzsment irányítási rendszerek…)

7. Innováció Szervezetben folyó tevékenység; • ismeretek • termékek • szolgáltatások megújulása, • munkamódszerek, • kapcsolatrendszerek a fogyasztói-felhasználói igények új, az eddiginél magasabb szintű kielégítése céljából… (A versenyfeltételekhez való alkalmazkodást fejezi ki…)

8. A termékfejlesztéssel kapcsolatos innovációs lánc elemei • piackutatás, marketing • kutatás-fejlesztés (+konstrukciós tervezés, gyártástervezés, karbantartás tervezés, üzemeltetés, újrafeldolgozás) • beruházás • termelés • piaci bevezetés, értékesítés

9. Küldetés és életképesség…: • piacképes ötlet, • ésszerű tőkeszerkezet, • tudatos üzletpolitika és eszközgazdálkodás, • racionális méret és felépítés, • hosszabbtávú előrelátás. Milyen (lesz) a vállalat tevékenységi köre, belső működése és kapcsolattartása a működése által érintett személyekkel, csoportokkal és intézményekkel?

10. Belső érintettek: tulajdonosok menedzserek munkavállalók Külső érintettek: piaci környezet szállítók (bankok és kooperációs partnerek is) vevők versenytársak stratégiai szövetségesek állami környezet (felügyeleti szervek, adózás, jogi szabályozás) társadalmi környezet (önkormányzat, társadalmi és szakmai szervezetek, lakókörnyezet) természeti környezet A vállalati működés érintettjei (stake- és stockholderek)

11. Belső érintettek célrendszere 1. Menedzseri célok: • hatékony vállalati működés, • piaci elismertség, új lehetőség, • fejlődőképesség és kedvező imázs… Munkavállalói célok: • lehető legmagasabb jövedelem elérése, • saját képességek hasznosítása, • fejlődési-, előmeneteli lehetőségek, • stabilitás, munkahelyi biztonság, egészséges munkakörülmények…

12. Belső érintettek célrendszere 2. Tulajdonosi (szervezeti) célok: • hatékony termelés/szolgáltatás feltételeinek megteremtése és fenntartása, • piaci értékesítés lehetőségeinek biztosítása, • innováció fenntartása, • emberi erőforrás fejlesztése, • megfelelő pénzügyi/gazdasági háttér fenntartása, • függetlenség, önállóság megteremtése és fenntartása reális határokon belül, • jövedelmező működés.

13. Termelő/szolgáltató vállalat működése

14. Piac fogalma és elemzése A piac valamilyen terméknek (jószágnak), vagy szolgáltatásnak tényleges és potenciális vevőiből és eladóiból tevődik össze, akik csere céljából kerülnek egymással kapcsolatba. Mit vizsgálunk? • keresleti-kínálati viszonyokat (nyomás vagy szívás?), • kialakult piaci struktúrát (termék, szolgáltatás, szereplők), • földrajzi kiterjedést, • uralkodó árviszonyokat, • vásárlói kör jövedelmi viszonyait.

15. Piacra lépés akadályai 1. Állami szabályozás (példák): • egészségügyi szabályozás, • technológiai és minőségi és környezetvédelmi követelmények, • szabadalmi jogok érvényesítése, • beszerzés és értékesítés adminisztratív korlátozása (pl. szerencsejáték, jövedéki termékek), • kedvezményes állami hitelek, támogatások meghatározott szereplőknek, • vámok…

16. Piacra lépés akadályai 2. • Méretgazdaságosság (gazdaságos vállalat- és üzemméret meghatározás a várható piaci részesedés függvényében) • Termékdifferenciálás (a termék megismertetése a potenciális vevőkkel, csábítás) • Tőkekorlátok • Partnerváltás költségei (szállítók, kooperációs partnerek, viszonteladók, munkavállalók cseréje, változtatása) • Az elosztási csatornákhoz való hozzáférés lehetősége • Egyéb belépési korlátok (technológia hiánya, korlátos alapanyag források, a régi piaci szereplők kedvezőtlen és erőszakos reakciói) • Kilépés várható nehézségei (eszközök értékesítése, munkavállalók átképzése v. elbocsátása)

17. Piaci verseny Két vagy több szereplő egymással szembeni előnyszerzésre irányuló, adott szabályok között zajló tevékenysége… => gazdaságszervező erő • A fogyasztók saját szempontjaik szerint választhatnak az eladók termékeiből/szolgáltatásaiból… • Kényszeríti a termelőket, hogy a rendelkezésre álló erőforrásokat eladható és fogyasztói igényeket kielégítő termék/szolgáltatás előállításába fektessék… • Készteti a termelőket, hogy termékeiket a lehető legalacsonyabb ráfordítással (erőforrás-szükséglettel) állítsák elő. „csak annyit, amennyit szükséges; annyiért, amennyiért lehetséges…”

18. Vállalatokat érintő állami és önkormányzati feladatok: • stabilitás a nemzetgazdaságban, • jövedelem újraelosztása, • gazdaságilag elmaradt régiók fejlesztése, • forrás teremtés szociális-, kulturális-, egészségügyi- és környezetvédelmi célokra. Jog-, adó- és pénzpolitika…

19. Állami szerepvállalás 1. Gazdaságpolitika Az államnak a gazdaság jogi-intézményi rendszerét alakító, ill. a gazdasági folyamatokat közvetlenül befolyásoló tevékenysége. Eszközei: • magatartásra utasító eszközök (ár- és bérszabályozás, export/import szabályozás, termelésre vonatkozó előírások) • magatartást indukáló eszközök (költségvetés, monetáris politika, árfolyam-politika) • magatartást egyeztető eszközök (egyeztetési fórumok termelőkkel, munkavállalókkal és egyéb érdekcsoportokkal)

20. Állami szerepvállalás 2. Állam és vállalat kapcsolata • innováció támogatása (kedvező (adó)környezet, vissza nem térítendő támogatások) • termelés/szolgáltatás támogatása (munkahelyteremtés, állami hitelgarancia alapok, hitelek kamattámogatása…) • állami résztulajdon megjelenése • állami megrendelések => jelentős piaci igények… • állami vállalatok => versenytárs… • induló vállalkozások támogatása (inkubátor házak) • információszolgáltatás (pl. pályázatfigyelés) • adók és járulékok beszedése (ÁFA, fogyasztási adó, társasági adó, TB- és munkaadói járulék, szakképzési hozzájárulás…)

21. Vállalatelméletek 1. 1. Standard mikroökonómia vállalatfelfogása A vállalat jogi egység és „fekete doboz”, amely a rendelkezésre álló termelési lehetőségekkel jellemezhető. Profitmaximalizálásra épít. 2.A vállalat magatartási elmélete A vállalatnak nincs célja, csak a benne résztvevőknek. A vállalati döntési problémák túl összetettek, ezért nem optimális, hanem elfogadható megoldást keresnek (ennek oka költséges információfeldolgozás és a korlátozott racionalitás…). 3. Megbízó-ügynök elmélet A tulajdonosi és a menedzseri szerep különválik => érdekellentétek. Hierarchikus döntéshozatal.

22. Vállalatelméletek 2. 4. Az intézményi közgazdaságtan vállalatelmélete Nemcsak a piac alkalmas cserék lebonyolítására, hanem bizonyos esetekben érdemes hosszú távú keret-megállapodások alapján működni => hierarchizálódik a gazdasági szereplők világa (ld. ellátási láncok kialakulása) 5. Ipari szervezetelmélet Vállalatok közötti konfliktushelyzetek elemzése (játék- és döntéselmélet) Nem a vállalatból indul ki, hanem a gazdaság működéséből… 6. Fejlődéselvű (evolucionista) vállalatfelfogás Milyen vállalatok maradnak fenn és „pusztulnak” el? A kiválasztódás elemzése. 7. Tulajdonosi jogok gazdaságtana A vállalat a termelési eszközök halmaza. A tulajdonos közvetett befolyást gyakorolhat az emberi tőkére.

23. A profit-maximalizálás kritikája Egy vállalat működésének, teljesítményének megítélésében nemcsak pénzügyi, számviteli szempontoknak van helye… Fontos (lenne) még (főleg hosszútávon…); • vevői elégedettség, • belső vállalati folyamatok jósága, • emberi erőforrás fejlődő- és alkalmazkodóképessége.

24. Az üzleti vállalkozás folyamszemléletű megközelítése

25. A vállalat alapfolyamatainak műszaki gazdasági kapcsolatrendszere

26. A „transzformációs” folyamat

27. Termelő vállalat „körfolyamata” • konstrukció • gyártás-előkészítés, technológia • beszerzés • gyártás (folyamatos vagy diszkrét) • ellenőrzés • logisztika • értékesítés • vevőszolgálat (szerviz, garancia, utógondozás) • termelési rendszer fejlesztése • erőforrás biztosítás

28. A vállalati folyamatok csoportosítása Anyagi folyamatok Az anyagi jellegű erőforrások átalakulása (tulajdonság, térbeli helyzet) Irányítási folyamatok Információs jellegű erőforrások átalakulása (információ feldolgozás + továbbítás) Értékfolyamatok A rendszer és a környezet határán realizálódó érték-átalakítás, értékváltozás

29. OUTPUT-ok (kimenetek, ill. „termékek”) Termék A vállalat tevékenységének anyagi formában testet öltött eredménye Szolgáltatás Sajátos áru. Személy vagy szervezet fogyasztói-felhasználói igényeit elégíti ki, nem ölt anyagi formát. Esetenként hozzájárulnak más vállalatok termék előállításhoz. Eredménye nem készletezhető. Sokszor együttműködést kíván a szolgáltatást nyújtó és az igénybevevő között... (biztonság és empátia, megbízhatóság, fogékonyság, érzékenység, tárgyiasult elemek, komplexitás…) Termék – szolgáltatás kombinációk megjelenése

30. Költségismeret 1. kiadás ≠ költség Kiadások, amik nem költségek: beruházási ráfordítások, szabad pénzeszközök befektetése, hitel törlesztés* Költség, ami nem kiadás: értékcsökkenési leírás az elszámolás pillanatában még nem kiadás * A hitelért fizetett kamat viszont költség (részlet = törlesztés + kamat)…

31. Költségismeret 2. A költség alapvetően vállalati kategória. Tartalma szerint termelő, ill. a szolgáltatást végző munka során felhasznált erőforrásokhoz, valamint azok adó- és járulék terheihez kapcsolódik. Az önköltség termék, termékcsoport, technológiai folyamat, szolgáltatás egységnyi mennyiségének előállítására fordított összes élő- és holtmunka ráfordítás pénzben kifejezett összege. Az összköltség (termelési költség) a költségeknek az a része, amely egy adott időszak valamennyi tevékenységéhez igénybevett összes erőforrásának felhasználásából ered.

32. Költségcsoportosítás 1.Költségnemek szerint: • anyagköltség (anyag, segédanyag, fogyóeszköz, energiafelhasználás) • bérköltség (az összes felhasznált élőmunka díja) • társadalombiztosítási járulék (arányos a bérköltséggel) • értékcsökkenési leírás • egyéb költség

33. Költségcsoportosítás 2.Elszámolhatóság módja szerint: • Közvetlenül elszámolható költségek felmerüléskor pontosan megállapítható, hogy melyik költségviselő vagy kalkulációs egység érdekében számolják el… (pl. nyersanyag, alkatrészek, félkésztermék, teljesítmény és időbér, ill. azok járulékai és pótlékai, gyártási különköltség, esetenként amortizáció és bérleti díj) • Közvetett (általános költségek) a felmerülés esetén nem, vagy nem pontosan határozható meg, hogy melyik költségviselőhöz kapcsolhatók (üzemi általános költség – amortizáció, karbantartás, fűtés, világítás, munkavédelem, termelésirányítás bérköltsége, ill. vállalati általános költség – vállalatirányítás, raktározás, bankköltség, biztosítási díjak, kiállítások)

34. Költségcsoportosítás 3.Költséghelyek szerint: Költséghely alatt a felmerülés helye értendő, ami általában területileg elhatárolt, felelős vezető irányítása alatt működő szervezeti egység.

35. Költségcsoportosítás 4. Termelési volumennel való összefüggés szerint: • Állandó (fix) költségek • Változó költségek • proporcionális v. arányosan változó (pl. anyagköltség, darabbér) • degresszív (pl. gépkarbantartás) • progresszív (pl. túlóra)

36. Költségcsoportosítás 4. folyt. Termelési volumennel való összefüggés szerint:

37. Költségcsoportosítás 4. folyt. Termelési volumennel való összefüggés szerint:

38. Költségcsoportosítás 4. folyt. Termelési volumennel való összefüggés szerint:

39. Költségcsoportosítás 4. folyt. Termelési volumennel való összefüggés szerint:

40. Fedezeti pont grafikus ábrázolása

41. VÁLLALAT ÁRBEVÉTEL - KPROPORCIONÁLIS FEDEZET - KFIX Nyereség Termék árbevétel - kproporcionális fedezet Fix költséget termékre lehetőség szerint termékre ne osszunk el…!!! Árbevétel-költség-fedezet-nyereség struktúra (ÁKFN)

42. Egy egyszerű ÁKFN példa… Á1: 700 2%-os árcsökkenés Á2: 686 - Kprop1:-550 4%-os növekedés -Kprop2: -572 F1: 150 F2: 114 -Kfix1: -100 3%-os növekedés -Kfix2: -103 Ny1: 50 Ny2: 11

43. Az ÁKFN struktúra „kritikája”

44. Költségelemzés Elkészítése során vizsgáljuk: • költségszerkezetet • költségérzékenységet • költségszínvonalat Módszerei: • kalkuláció (elő- és utókalkuláció) • hagyományos önköltségszámítás (pótlékolás…?) • fedezeti elemzés • értékelemezés

45. Vállalati árképzési stratégia (Kotler) • árpolitikai célok kiválasztása • kereslet meghatározása • költségek becslése • versenytársak árainak és árképzési módszereinek elemzése • árképzés módszerének kiválasztása • végső ár meghatározás Alapvető cél a profitmaximalizálást (?) biztosító ár meghatározása…

46. Vállalati árképzési stratégiaÁrpolitikai célok lehetnek: • túlélés (pl. likviditási problémák megoldása) • vállalati profit maximalizálása… • árbevétel maximalizálása • befektetés-arányos nyereség (tulajdonosi elvárások) • forgalomnövekedés (árcsökkentés árérzékeny piacon) • piaci részesedés növekedése (árcsökkentés erős versenyben) • piac lefölözése (innovációs előnyök kihasználása) • árstabilizálás (az „árvezető” vállalat követése…) • behatolás a piacra • piaci pozíció visszaszerzése

47. Vállalati árképzési stratégiaKereslet meghatározás: Piackutatás része, amely a fogyasztó árérzékenységét próbálja meg meghatározni… Az árérzékenység függ: • a termék egyediségétől és minőségétől • a helyettesítő terméktől, • a termék összehasonlíthatóságától, • a költekezési szándéktól • …

48. Vállalati árképzési stratégiaKöltségek becslése: A (minimális) ár hosszú távon mindig az (ön)költségtől függ. Ehhez a vállalatnak ismerni kell költségek kapcsolatát a termelési, ill. értékesítési volumennel. A költségek azonban nemcsak a gyártott, ill. eladható mennyiségtől függnek. A felhalmozott termelési, értékesítési és beszerzési tapasztalatok egyre olcsóbbá teszik a termelést…

49. Vállalati árképzési stratégiaA versenytársak árainak és árképzési módszereinek elemzése: Szintén piackutatási feladat… Milyen árakat alkalmazhatok a kereslet szabta maximum és a költségek szabta minimum között? Az én (új) áraim reakciókat válthatnak ki a versenytársak árképzésében is…

50. Vállalati árképzési stratégiaÁrképzési módszerek: • Költségalapú árképzés (költség + „árrés”) • Keresletalapú árképzés (fedezeti elv alapján, azt vizsgálják melyik az az értékesítési mennyiség, amely mellett a termelés összes költsége megtérül…) • Versenytársalapú árképzés (a piacon szokásos árak „átvétele” => nem okoz árversenyt…)