TŰZVÉDELEM II.

1. TŰZVÉDELEM II.

2. TŰZVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS JOGSZABÁLYOK 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról 1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) kiadásáról

3. TŰZVÉDELMI ALAPFOGALMAK • Tűz– égési folyamat • veszélyt jelet életre, testi épségre anyagi javakraés károsodást okoz • Tűzvédelem • tűzesetek megelőzése • tűzoltási feladatok ellátása • tűzvizsgálat (tűzoltóság szakmai tevékenysége a tűz okának és helyének felderítése) • valamint a fentiek feltételeinek megteremtése • Tűzmegelőzés • tüzek keletkezésének megelőzése • tüzek továbbterjedésének megakadályozása • tűzoltás feltételeinek biztosítása • Tűzoltás • veszélyeztetett személyek mentése • anyagi javak védelme • tűz terjedésének megakadályozása • tűz eloltása • tűz közvetlen veszélyének elhárítása

4. TŰZVÉDELEM RÉSZTVEVŐI • A tűz elleni védekezés résztvevői • belügyminiszter • BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság • megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságok • helyi önkormányzatok • hivatásos önkormányzati tűzoltóságok • tűzoltó egyesületek • önkéntes tűzoltóságok • magánszemélyek • gazdálkodó szervezetek • létesítményitűzoltóságok • Magánszemélyek tűzvédelemmel kapcsolatos feladatai: • A magánszemélyeknek meg kell ismerniük és meg kell tartaniuk a tulajdonukban, használatukban levő épületek, lakások, járművek, gépek, berendezések, eszközök és anyagok használatára és működtetésére vonatkozó tűzmegelőzési szabályokat.

5. TŰZVÉDELEM RÉSZTVEVŐI

6. TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT • Tűzvédelmi Szabályzatot kell készíteni: • munkavégzésben öt főnél többen dolgoznak (családtagokkal) • ötvennél több személy befogadására alkalmas létesítmény • kereskedelmi szálláshelyeken • tűz- és robbanásveszélyes besorolás esetén • Tűzvédelmi Szabályzatnak tartalmaznia kell: • tűzvédelmi feladatokat ellátó személyek feladatait és kötelezettségeit • tűzvédelmi szervezet feladatát, felépítését és működését • tűzveszélyességi osztályba sorolását és a tűzvédelmi használati szabályokat • tevékenységre vonatkozó tűzvédelmi használati szabályokat • alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység esetén a teendőket (időpontját,helyét, tevékenység leírását, munkavégző nevét, tűzvédelmi szakvizsga számát, előírásokat) • tűzvédelmi oktatás, tűzvédelmi képesítéshez kötött munkákat • munkavállalók a tűzjelzéssel, tűzoltással kapcsolatos feladatait. • létesítményi tűzoltóság működését

7. TŰZRIADÓ TERV • Tűzriadó Tervet kell készíteni: • „A”-„C” tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményekre • művelődési, oktatási, egészségügyi és szociális létesítményekre • egy tűzszakaszon belül több mint 300 fő tartózkodik • kereskedelmi szálláshelyre • szórakozóhelyekre (egy időben 50 főnél több személy tartózkodik). • Tűzriadó Tervnek tartalmaznia kell: • a tűzjelzés módját; • riasztási rendjét és a létesítmény elhagyásának módját • a tűz esetén a munkavállalók szükséges tennivalóit • a létesítmény helyszínrajzát (menekülési útvonalak, tűzoltócsap)

8. TŰZVÉDELMI OKTATÁS • Tűzvédelmi oktatás tartalma: • általánosságban a tűzvédelmi szabályok ismertetése, • a tevékenységet érintő szabályok, • a tűzjelzés módja, • a tűz esetén szükséges feladatok, • a tűzvédelmi szabályzat tartalma. • Indokolt évente egy alkalommal ismétlődő tűzvédelmi oktatást tartani. • A tűzvédelmi oktatás gyakoriságát a tűzvédelmi szabályzatban kell meghatározni. • Új munkavállalót a munkavégzés megkezdése előtt kell tűzvédelmi oktatásban részesíteni. • Soron kívüli oktatást kell tartani pl. tűzesetet követően, vagy ha a új tűzveszélyes technológiát vezetünk be.

9. TŰZVÉDELMI SZAKVIZSGA • Az alábbi foglalkozási ágakban és munkakörökben tűzvédelmi szakvizsga nélkül az adott tevékenység nem végezhető: • Hegesztőkés az építőipari tevékenység során nyílt lánggal járó munkát végzők, • Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba sorolt, 300 kg tömegmennyiséget meghaladó anyagoknak ipari és szolgáltatás körébe tartozó feldolgozását, technológiai felhasználását és tárolását végzők, • Propán-bután gáz lefejtését, töltését, kiszolgálását végzők, • Üzemanyagtöltő állomások üzemviteli dolgozói, • Tűzoltó vízforrások felülvizsgálatát végzők, • Pirotechnikai szakbolti eladók, raktárkezelők, termék-üzemeltetők, anyag- és termék-gyártásvezetők, • Tűzoltó készülékek karbantartását végzők, • Beépített tűzjelző berendezések szerelését, telepítését, felülvizsgálatát, javítását és karbantartását végzők, • Beépített tűzoltó berendezések szerelését, telepítését, felülvizsgálatát, javítását és karbantartását végzők, • Beépített tűzjelző berendezéseket tervezők, és a kivitelezésért felelős műszaki vezetők, • Beépített tűzoltó berendezéseket tervezők és a kivitelezésért felelős műszaki vezetők.

10. TŰZVESZÉLYESSÉGI OSZTÁLYBASOROLÁS A tűz elleni védekezés fontos kiindulópontja a tűzveszélyességi osztálybasorolás. Minden anyagot, tevékenységet, veszélyességi övezetet, helyiséget, épületet, szabad teret, létesítményt tűzveszélyességi osztályba kell sorolni. Veszélyességi övezet: a helyiségben vagy a szabadtérben lévő anyagnak, gépnek, berendezésnek tűzvédelmi szempontból önállóan értékelhető környezete. Helyiség: minden irányból épületszerkezetekkel körülhatárolt, önálló légtér. Szabadtér: helyiségnek nem minősülő térség, ahol termelést, raktározást vagy ezekhez kapcsolódó tevékenységet végeznek. Építmény: olyan ideiglenes vagy végleges műszaki alkotás, amely alapozás révén jöhet létre (válhat ingatlanná). Épület: olyan szerkezetileg önálló építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot.

11. TŰZVESZÉLYESSÉGI OSZTÁLYBASOROLÁS Létesítmény: egy építési telken álló építmények és szabad terek összessége. Tűzveszélyes tevékenység: az a tevékenység, amely a környezetében lévő éghető anyag gyulladási hőmérsékletét, lobbanáspontját meghaladó hőmérséklettel és/vagy nyílt lánggal, izzással, parázslással, szikrázással jár. Tűzszakasz: építmény, illetve szabadtér tűzvédelmi szempontból meghatározott olyan önálló egysége, amelyet a szomszédos egységektől meghatározott éghetőségű és tűzállósági határértékű tűzgátló szerkezetek, illetve tűztávolságok választanak el. Mértékadó tűzszakasz: szabadtéren vagy a létesítményben a legtöbb oltóvizet igénylő tűzszakasz alapterülete. Tűztávolság: az építmények, illetve a szabadtérben tárolt anyagok függőleges vetületei, illetőleg az épületek homlokzati kontúrjai közötti legkisebb távolság.

12. TŰZVESZÉLYESSÉGI OSZTÁLYOK

13. TŰZVESZÉLYESSÉGI OSZTÁLYBASOROLÁS A tűzveszélyességi osztálybasorolásnál az alapterületeket az „A” osztálytól az „E” osztály felé haladva kell összesíteni, és azt a tűzveszélyességi osztályt kell választani, amelyiknél az összesített alapterületek meghaladják a 40 %-ot. A helyiség, illetve szabadtér abba a tűzveszélyességi osztályba tartozik, amelyben a hozzátartozó veszélyességi övezetek összesített alapterületei a helyiség, illetve a szabadtér alapterületének 40 %-át meghaladják

14. TŰZVESZÉLYESSÉGI OSZTÁLYBASOROLÁS Tűzszakasz abba a tűzveszélyességi osztályba tartozik, amelyben a hozzátartozó helyiségek, szabadterek tűzveszélyességi osztályonként összesített alapterületei a tűzszakasz alapterületének 40 %-át meghaladják.

15. TŰZVESZÉLYESSÉGI OSZTÁLYBASOROLÁS Több tűzszakaszból álló építmény abba a tűzveszélyességi osztályba tartozik, amelyben a hozzátartozó tűzszakaszok tűzveszélyességi osztályonként összesített alapterületei az építmény alapterületének 40 %-át meghaladják.

16. TŰZVESZÉLYESSÉGI OSZTÁLYBASOROLÁS Létesítmény abba a tűzveszélyességi osztályba tartozik, amelyben a hozzátartozó építmények, szabadterek tűzveszélyességi osztályonként összesített alapterületei az létesítmény alapterületének 40 %-át meghaladják.

17. VESZÉLYESSÉGI ÖVEZETEK • Veszélyességi övezetek meghatározása éghető gáz, gőz és köd esetén • Veszélyes koncentrációk előfordulási lehetőségei: • a közeg a légtérben folyamatos és üzemszerűen jelen van • a közeg a légtérben időszakonként, üzemszerűen megjelenik • a közeg a légtérben időszakos üzemzavar vagy meghibásodás miatt jelenik meg • a közeg a légtérben ritkán, váratlan műszaki meghibásodás miatt jelenik meg • Gázok és gőzök terjedését meghatározza: • a levegőhöz viszonyított (relatív) sűrűségük [dr] • diffúziós tényezőjük • Relatív sűrűség alapján lehetnek: • 0,8 vagy annál kisebb, a levegőnél könnyebb – elméletileg lefelé terjedő • 0,8 – 1,1 bizonytalan a terjedésük, levegővel könnyen keverednek • 1,1 – 4,0 gyakorlatilag lefelé szálló, könnyen kúszó • 4,0 nagyobb folyadékszerűen kúszó

18. VESZÉLYESSÉGI ÖVEZETEK Veszélyes övezetek kiterjedése gázok és gőzök esetén

19. LÉTESÍTÉS TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSAI • Létesítés általános előírásai: • az épületek megfelelő tűzbiztonságúak legyenek; • az esetleges tűz épületen belüli terjedése korlátozott legyen; • a keletkező füstöt, hőt elvezessük; • az esetleges robbanás káros hatásai az épületszerkezeteket ne károsítsák; • az épületben tartózkodók azt veszély esetén rövid idő alatt elhagyhassák; • a tűzoltóság felvonulásához, működéséhez megfelelő utak, területek álljanak rendelkezésre, legyen elegendő oltóvíz; • a beépített technológia veszélyeit minimálisra csökkentsük, ezért • villamos berendezések feleljenek meg az ott folytatott tevékenységnek; • indokolt esetben legyen villámhárító berendezés; • olyan legyen a szellőzés, hogy ne alakulhasson ki robbanásveszélyes koncentráció; • a tüzelő- és fűtőberendezések feleljenek meg az épület, a technológia jellegének, legyenek biztonsággal üzemeltethetők; • legyenek veszélyt jelző berendezések; • a kezdeti tűz oltására álljon rendelkezésre megfelelő tűzoltó felszerelés.

20. LÉTESÍTÉS TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSAI • Építőanyagok osztályozása: • Éghetőségük szerint: • A – nem éghető • B – éghető • B1 – nehezen éghető • B2 – közepesen éghető • B3 – könnyen éghető • Füstfejlesztő képesség szerint: • F0 – füstöt nem kibocsátó • F1 – mérsékelten füstfejlesztő • F2 – fokozottan füstfejlesztő • Égve csepegési tulajdonság szerint: • C0 – égéskor olvadék nem keletkezik • C1 – égéskor gyulladást okozó olvadék nem keletkezik • C2 – égve csepeg és gyulladást okoz

21. LÉTESÍTÉS TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSAI • Épületszerkezetek tűzállósági határértékei (TH): • törési határérték (THt) – elveszti hordképességét • lángáttörési határérték (THe) – olyan repedés vagy nyílás keletkezik, amelyen a láng, forró füstgáz áthatol • felmelegedési határérték (THt) – tűzmentett oldal hőmérséklete 140 C-al emelkedik, vagy 220 C-ra melegszik fel Épületek vagy azok tűzszakaszinak kialakítása • Épületek tűzállósági fokozatai: • fokozottan tűzálló, • közepesen tűzálló, • mérsékelten tűzálló, • lángálló, • nem lángálló. Óvodát, bölcsödét, szociális otthont, kórházat, kétszintenél magasabb szállodát I – II; Iskolát, kétszintenél magasabb lakóépületet I – III; Számítóközpontot legalább IIItűzállósági fokozatúra kell építeni.

22. LÉTESÍTÉS TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSAI Tűztávolság • Építmények között tűztávolságot kell tartani • tűz vagy robbanás szomszédos építményeket ne veszélyeztesse • személyek eltávozása vagy eltávolítása lehetséges legyen • tűzoltó egységek zavartalanul fel tudjanak vonulni és működni Mezőgazdasági építmények legkisebb tűztávolsága

23. LÉTESÍTÉS TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSAI • Atűzszakasz • A tűzszakasz nagysága függ az építmény: • rendeltetésétől • tűzveszélyességi osztályától • tűzállósági fokozatától • tűzterheléstől [MJ/m2]

24. LÉTESÍTÉS TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSAI Ipari építményekre megengedett legnagyobb tűzszakasz terület legfeljebb háromszintes  legfeljebb egyszintes

25. LÉTESÍTÉS TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSAI • Tűzterhelés • Tűzterhelés az építmény, épület adott tűzszakaszában, helyiségében jelenlévő és beépített anyagok tömegéből és fűtőértékéből számított hőmennyiség egységnyi padlófelületre vonatkoztatva. • A tűzterhelés függvényében határozható meg: • a tűzoltáshoz mennyi oltóvizet kell biztosítani • a tűzszakasz mekkora alapterületű legyen • a tűzszakasz határon kell-e alkalmazni vízfüggöny tűzgátló szerkezetet • az alkalmazott épületszerkezetek mértékadó tűzállósági követelményei milyenek legyenek p– tűzterhelés [MJ/m2] pn– állandó tűzterhelés [MJ/m2] ps – időleges tűzterhelés [MJ/m2] m – anyagok tömege [kg] H – anyagok fűtőértéke [MJ/kg] i – állandó anyagok fajtáinak száma k – időleges anyagok fajtáinak száma A – alapterület [m2]

26. LÉTESÍTÉS TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSAI Valóságos vagy számított tűzterhelés • a– az anyagok égési sebességére jellemző, az anyag sűrűségétől és • raktározási tömörségétől függő tényező • Várható tűzidőtartam függ: • mértékadó tűzterheléstől • tűz légellenállástól • épület belmagasságától • tűzoltás hatékonyságtól • Várható tűzidőtartam [tm]: • tMO– elsődleges tűzidőtartam, amely a mértékadó tűzterhelés függvénye • fm – belmagassági tényező • fl– légellenállási tényező

27. LÉTESÍTÉS TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSAI Épületszerkezetek mértékadó tűzállósági határértéke [TM]: • fb – „biztonsági tényező” • fr– rendeltetési tényező • A mértékadó tűzállósági követelmények ismeretéből ki tudjuk választani azokat az épületszerkezetek, amelyek a tényleges tűzállósági határértékre teljesülnek

28. LÉTESÍTÉS TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSAI Hő- és füstelvezetés • Hő- és füstelvezető berendezés feladata: • biztosítsa a menekülési utak füstmentességét • az épületszerkezetek és berendezések ne károsodjanak • csökkentse a füst és égésgázok okozta károkat • segítse elő a tűzforrás gyors felderítését • Hő- és füstelvezető berendezéssel szembeni elvárások: • tűz esetén is működőképes legyen • a füstöt és forró égésgázokat folyamatosan a szabadba vezesse • biztosítsa a padlószint fölött szükséges füstmentes levegőréteget

29. LÉTESÍTÉS TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSAI Hasadó és hasadó-nyíló felületek Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségeket hasadó vagy hasadó-nyíló felületekkel kell létesíteni. Hasadó felületek felületnagysága (Ah) • fh– fajlagos hasadó felületi tényező, nagysága 0,01 – 0,2 [m2/m3] között változik a • beépítetlen térfogat függvényében • V – helyiség beépítetlen térfogata [m3] • Hasadó-nyíló felületek felületnagysága (Ahn) • fhn – fajlagos hasadó-nyíló felületi tényező, nagysága 0,004 – 0,15 [m2/m3] között változik • a beépítetlen térfogat függvényében

30. LÉTESÍTÉS TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSAI Hasadó és hasadó-nyíló felületek • Hasadó felületként alkalmazható felületek: • egyrétegű húzott síküveg • 2 mm vastag 0,40 m-nél nagyobb befogási méretű • 3 mm vastag 0,80 m-nél nagyobb befogási méretű • 4 mm vastag 1,40 m-nél nagyobb befogási méretű • egyrétegű, legfeljebb 6 mm vastag, cementkötésű szálerősítésű hullámlemez (3 kN/m2-nél tönkremegy) • egyrétegű hornyolt cserépfedés stb. • Hasadó-nyíló felületként alkalmazható szerkezetek: • amelyek felületegységre eső súlya kisebb 80 kg/ m2 és megnyílási nyomásuk 1 kN/m2 alatt van

31. LÉTESÍTÉS TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSAI • A lefúvatás (robbanási túlnyomás kiáramlás környezetének) védelme • a lefúvatás irányában védősávot kell meghatározni • ha a védősávon belül tömeges közlekedés van, akkor védőfal, terelőfal szükséges v – veszélyeztetett terület l – veszélyeztetett terület szélessége h – nyomásmentesítő felület szemöldökmagassága

32. LÉTESÍTÉS TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSAI • Kémények és füstcsatornák • Az égéstermék elvezetőkkel szemben támasztott követelmények: • az égésterméket mindenkor képesek legyenek a tető fölé a szabadba elvezetni • feleljenek meg az alkalmazott fűtőberendezésnek, a felhasznált fűtőanyagnak • ne okozzanak gyújtási veszélyt, korróziót, átnedvesedést • ne érintkezzenek közvetlenül az építmény teherhordó tartószerkezeteivel • az égéstermék kibocsátási helyén ne veszélyeztesse a környezetet szikrával, pernyével, füsttel. • Kémények lehetnek: • egyedi • központi • gyűjtő • ipari • Füstcsatorna nem vezethető át „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségen

33. LÉTESÍTÉS TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSAI Kéményfej méretezése

34. LÉTESÍTÉS TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSAI Tűzoltási felvonulási területek középmagas vagy magas épületeknél T1 2/3 L1 T2  2/3 L2 • Két oldalról kell behajtási lehetőséget biztosítani: • „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó 1 ha-nál • „C” tűzveszélyességi osztályba tartozó 5 ha-nál nagyobb alapterületű létesítmény esetén

35. LÉTESÍTÉS TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSAI • Középmagas és magas épületetek • Középmagas épület: 13,65 m – 30 m magas • Magas épület: 30 m-nél magasabb • Követelmények: • az épületek tűzállósági fokozata legalább II. • a kiürítési útvonalak falszerkezete legalább 0,65 óra tűzállósági határértékű legyen

36. LÉTESÍTÉS TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSAI Kiürítés • Kiürítés átmenetileg történhet: • tűztől védett tűzszakaszba • füstmentes lépcsőházba • építmények tetőfödémére • erre a célra tervezett térbe • A kiürítésre tervezett terek határoló szerkezeteinek tűzállósági határértékükig • biztosítani kell: • a légtér hőmérséklete, a hősugárzás intenzitása ne érje el az emberre veszélyes értéket • a levegő oxigéntartalma ne csökkenjen az előírt érték alá • égéstermék, mérgező anyag veszélyes koncentrációban ne keletkezzen • a látási távolság megfelelő maradjon • Kiürítési útvonalakra vonatkozó előírások: • általában nem alkalmazható körforgó, toló, billenő fotocellás ajtó • 50 fő feletti tartózkodásra szolgáló helyiségeknél csak a kiürítés irányában nyílhatnak az ajtók • irányjelző felirattal szükséges a nagy forgalmú építményekben, stb.

37. LÉTESÍTÉS TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSAI • Kiürítés szakaszai: • első szakasz – veszélyeztetetett helyiség • második szakasz – veszélyeztetett tűzszakasz, illetve létesítmény • Kiürítés első szakaszának időtartama az útszakasz alapján (t1a): • t1a– a helyiség kiürítésének időtartama a legtávolabbi tartózkodási helytől a hozzá • legközelebb eső kijáratig terjedő útvonalon [min] • si – egyes útszakaszok hossza [m] • vi– egyes útszakaszokhoz tartozó haladási sebességek [m/min]

38. LÉTESÍTÉS TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSAI Kiürítés első szakaszának időtartama az ajtó átbocsátóképessége alapján (t1b): • N – kijáratonként eltávolítandó személyek száma • k – kijárat átbocsátó képessége: 41,7 fő/m/min • x – az ajtók szélességének az összege [m] A kiürítés haladási sebessége

39. LÉTESÍTÉS TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSAI A kiürítés megengedett időtartama

40. LÉTESÍTÉS TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSAI Kiürítés második szakaszának időtartama az útvonalak hossza alapján (t2a): t2a– az ellenőrzött tűzszakasz vagy építmény kiürítési időtartama az útvonalak hossza alapján [min] t1ma – annak az első szakaszak a számított kiürítési időtartama, amely a második kiürítési szakasz kiürítési időtartamával a legnagyobb t2a értéket adja si – annak a helyiségnek a legtávolabbi kijáratától a szabadba vezető kijáratig vett útvonalak együttes hossza [m] vi– a számításba vett útvonalhoz tartozó haladási sebesség [m/min] Kiürítés második szakaszának időtartama az útvonalak hossza alapján (t2b):

41. LÉTESÍTÉS TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSAI • Tüzelő és fűtőberendezések • Felhasznált energia alapján a tüzelőberendezések lehetnek: • szilárd tüzelőanyagúak • folyékony tüzelőanyagúak • gázzal üzemelők • villamos energiát felhasználók • Fűtési rendszer kialakítása szerint • helyi • központi • Hőleadás módja szerint • konvekciós • sugárzó fűtés

42. LÉTESÍTÉS TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSAI • Fűtőberendezések létesítésével kapcsolatos előírások: • csak olyan fűtési rendszer alkalmazható, amely nem okoz tüzet vagy robbanást • égéstermék elvezetéséről gondoskodni kell (megfelelő kémény) • csak engedélyezett és megfelelő fűtőberendezés használható • füstcsövet 1,5 m-ént rögzíteni kell • Palackos propán-bután vagy 0,9-nél nagyobb relatív sűrűségű gázzal üzemelő berendezést nem szabad használni: • terepszintnél mélyebb padlószintű helyiségben • olyan helyiségben, ahol vízzár nélküli lefolyórendszer van • olyan helyiségben, mely mélyebb padlószintű helyiséggel légtér kapcsolatban van • Kazánhelyiségekkel kapcsolatos előírások: • kazánhelyiség más rendeltetésű helyiség fölé általában nem telepíthető • ajtaja közvetlenül a szabadba nyíljon

43. LÉTESÍTÉS TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSAI • Szellőztetés • „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekben és veszélyességi övezetekben biztosítani kell, hogy ne alakuljon ki robbanóképes koncentráció. • Lehet: • elszívásos • túlnyomásos • kiegyenlített • „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekben a szellőzőcsatorna csak nem éghető anyagból készülhetnek. • „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségekben recirkulációs szellőztetés nem alkalmazható • Tűzszakasz-határon a szellőzőcsatornáknak automatikusan záródni kell

44. TŰZVESZÉLYES MUNKAVÉGZÉS TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSAI • Tűzveszélyes munka megkezdése előtti tűzvédelmi feladatok: • az alkalomszerű tűzveszélyességi tevékenységet engedélyeztetni kell; • ismerni és a munkavállalókkal ismertetni kell az adott anyag(ok) tűz- és robbanásveszélyességét, azok jellemzőit (pl. gyulladási hőmérséklet, lobbanási pont, stb.); • fel kell készülni tűzoltókészülékkel, oltóvízzel stb. az esetlegesen bekövetkező tűz oltására; • a tűzveszélyes tevékenység végzésekor az idegeneket távol kell tartani, és figyelmeztető táblát kell elhelyezni; • a munkát végzőkkel ismertetni kell a tűzoltás és -jelzés lehetőségét és módját. • Tűzveszélyes munkavégzés közbeni tűzvédelmi feladatok: • csak az előírt, engedélyezett berendezést, eszközt szabad használni (tűz- és robbanásveszélyes anyagoknál szikrát nem okozó szerszámot stb.); • a tűz- és robbanásveszélyes anyagokból csak a munkához szükséges anyagmennyiséget szabad a munkahelyen tárolni, munka befejeztével ezeket el kell távolítani, és a kijelölt helyen megfelelő szekrényben lezárva kell elhelyezni, • szükség szerint a tűzveszélyes tevékenység végzésekor a dohányzást és nyílt láng használatát meg kell tiltani; • nyílt lángot és izzó anyagot őrizetlenül hagyni tilos; • a közlekedési, kiürítési (menekülési) utakat, ajtókat leszűkíteni, valamint az elektromos, víz- gázvezeték elzáró-szerelvényeit, főelzáróit, kapcsolóit eltorlaszolni még átmenetileg sem szabad.

45. TŰZVESZÉLYES MUNKAVÉGZÉS TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSAI • Tűzveszélyes munka befejezése utáni tűzvédelmi feladatok: • tilos a tűz- és robbanásveszélyes anyagokat, folyadékokat lezáratlanul a munkahelyen hagyni; • a helyiség szellőztetéséről gondoskodni kell; • a tűz- és robbanásveszélyes tevékenység után a munkahelyen fokozott ellenőrzést kell tartani; • a levetett zsíros, olajos munkaruhát csak fémszekrényben szabad elhelyezni. • a villamos-berendezéseket (ha ezt az illetékes vezető külön utasítása nem tiltja) áramtalanítani kell, illetve a világítást ki kell kapcsolni.