Szépirodalmi stílus

1. Szépirodalmi stílus

2. Szépirodalmi vagy művészi stílus • a legváltozatosabb, leggazdagabb stílusréteg – írónemzedékek sora teremtette meg: • stíluseszközként felhasználja a nyelv valamennyi elemét, az összes többi stílusréteg eszközeit is; • olyan művészi hatásra való törekvés jellemzi, amilyet a többi stílusrétegben hiába keresünk. • jellemzői: • képszerű ábrázolás, • a legváltozatosabb nyelvi-stilisztikai eszközök felhasználása, • választékosság, • művészi hatásra való törekvés, • az egyéniség dominanciája. • alapformái: a költői és a prózai stílus

3. Stíluselemek Akusztikai szint Szó- és kifejezéskészlet Mondatok

4. I. Akusztikai szint (hangtani jelenségek, zeneiség) • A hangoknak nincs jelentése, de akusztikai benyomást keltenek: • a magánhangzó szebb a mássalhangzónál; • a zöngés hang szebb a zöngétlennél; • a réshang szebb a zárhangnál. • eufónia – kakofónia (fülemüle – krákog)

5. Vizsgáljuk meg a következő mondatokat! • Csinos, csíkos cinkcsészében cukros csirkecomb. • Mit sütsz, kis Szűcs? Tán sós húst sütsz, kis Szűcs? • Te tetted e tettetett tettet? Tettetett tettek tettese, te! • Megengedem legeslegmegengesztelhetetlenebbeiteknek. • Kelemen kerekes kerekét kerek keréken kerekíti kerekre.

6. Hangszimbolika • A nyelv hangjait alkalmilag stíluseszközzé tevő művészi eljárást hangszimbolikának nevezzük. • Alapja: a hangok meglévő fizikai-akusztikai tulajdonsága. • Művészi eszközzé válásuknak két feltétele van: • a hangok előfordulási arányának el kell térnie a köznyelvitől; • a hangok zenei tulajdonságainak összhangban kell állnia a szavakkal kifejezett tartalommal. (Az ellentétnek is lehet stílusértéke!)

7. Hangalakzatok • Hangalakzatok = ismétlések • Alliteráció • Rím • Anafora (sor vagy ütem elején arányosan, szimmetrikusan ismétlődő szó vagy szócsoport) • Figura etimologica

8. II. A szó- és kifejezéskészlet stilisztikai vizsgálata • A szójelentés stilisztikai vonatkozásai • A szóhangulat forrásai • A szófaj megválasztásának stilisztikai hatása • Motivált és motiválatlan szavak

9. 1. A szójelentés stilisztikai vonatkozásai (1) • A szavak kiválasztása: • Fogalmi tartalom (denotatív jelentés) • Másodlagos jelentés (konnotatívjelentés) • Többjelentésű szavak • Azonos alakú szavak • Rokon értelmű szavak

10. 1. A szójelentés stilisztikai vonatkozásai (2) • A szavak kiválasztása • Többjelentésű szavak (POLISZÉMIA) J1 A J2 • Hogy hívják a macskát magyarul? Cicc, cicc… • Hogy hívják a talicskát Debrecenben? Nem hívják, hanem tolják. • Azonos alakú szavak • Rokon értelmű szavak

11. 1. A szójelentés stilisztikai vonatkozásai (3) • A szavak kiválasztása • Többjelentésű szavak • Azonos alakú szavak (HOMONIMIA) J1 A J2 • A kontextusban egyértelművé válik, nincs jelentős stilisztikai szerepe (Miért nyúl a nyúl?) • Rokon értelmű szavak

12. 1. A szójelentés stilisztikai vonatkozásai (4) • A szavak kiválasztása • Többjelentésű szavak • Azonos alakú szavak • Rokon értelmű szavak (SZINONIMA) A1 J A2 A3

13. 2. A szóhangulat forrásai • Személynevek • Népnyelvi szavak • Társadalmi csoportok jellemző szavai • Archaizmus • Idegen szavak

14. 3. A szófaj megválasztásának stilisztikai hatása • Verbális stílus • Nominális stílus

15. 4. Motivált és motiválatlan szavak • Hangalak és jelentés kapcsolata megszokáson alapul – MOTIVÁLATLAN • Hangalak és jelentés kapcsolata indokolt – MOTIVÁLT • Összetett, képzett stb. szavak – MOTIVÁLT

16. Evokáció – a költői szöveg többértelműségének egyik forrása Az nem lehet, hogy milliók fohászaÖrökké visszamálljon rólad, ég!És annyi vér - a szabadság kovásza -Posvány maradjon, hol elönteték. (Arany: Magányban) s zokogva, hajh, hogy annyi szívhiába onta vért,a könnytelenek könnyeilegyetek a honért! … s gyűlölet pokla lett a hely,hol élni, halni kell. (Babits: A könnytelenek könnyei) Mi minden voltál már nekem, édes hazám!De most érzem csak, hogy mi voltál igazán.Most érzem, hogy nincs hely számomra kívüled… (Babits: Ezerkilencszáznegyven)

17. 3. A művészi szöveg- és mondatszerkesztés stilisztikai értéke A szöveg tagoltsága A mondat kifejtettségének mértéke • Mondatok hosszúsága, egyszerű és összetett mondatok aránya • Alá- és mellérendelt mondatok aránya • Kötőszók hangsúlyozott használata vagy hiánya • Grammatikai metafora (pl. virágot vérzik a mező) • Verbális és nominális stílus • A szereplők szavainak közlésmódja • Helyesírás (egybeírás, különírás, nagybetű, írásjelek stb.) • Íráskép (pl. képvers)

18. Grammatikai metafora • az író az ige bővítményeinek a nyelvben megszabott rendjét módosítja, • kapcsolási lehetőségeit tágítja, • a kötelező bővítményt nyelvileg nem fejti ki • mi már a mezőt vágtatjuk (T –Vi) • már az ének eresz alá némul (A –H – Á) • e csöpp forgóban rab vagyunk (E/3 – T/3) • de a lombok végül is egymást a nyílt égbe ölelik (H) • s valami vár / csöpp muszájoknál égetőbb muszáj

19. A szereplők szavainak közlésmódja Három alapvető közlésmód: • Egyenes beszéd: az író párbeszédben vagy E/1. személyben elmondott monológként közli a szereplők szavait. • Függő beszéd: az író saját szavaival foglalja össze a szereplők szavait, gondolatait. • Szabad függő beszéd: az író E/3. személyben (áttételesen) adja vissza a szereplők szavait, de ettől nem választja el élesen a saját kommentárját és a szereplők szavainak közvetlen idézését sem.

21. Alakzatok Nyelvi elrendezés a művészi nyelvhasználatban

22. Stílus elemzése– viszonyítás: • Kifelé (nyelvi tapasztalatokkal, hagyománnyal, normákkal) • Befelé (az adott szöveg más elemeivel) • Alakzatok (befelé viszonyítás) • Ismétlés • Kihagyás – ellipszis (a szöveg stílusának feszültsége, tömörsége összefügghet azzal is, hogy az író kihagy, elhallgat valamit, vagy csak utalásszerűen érinti) • Felcserélés – inverzió

23. Ismétlés • Egyszerű ismétlés – nyomósítást, indulatot fejez ki; gyakori a népköltészetben • Módosított ismétlés • Teraszos szerkezet • Variáció • Halmozás • Fokozás • Gondolatritmus • Refrén • Keret • Párhuzam • Felsorolás • Részletezés • Ellentét • Tükörszerű szimmetria

24. Ismétlés • Egyszerű ismétlés • Módosított ismétlés – visszatérő elemek új szövegkörnyezetben, változó motívumok azonos viszonyok között • anafora = előismétlés; • epifora = utóismétlés • Teraszos szerkezet • Variáció • Halmozás • Fokozás • Gondolatritmus • Refrén • Keret • Párhuzam • Felsorolás • Részletezés • Ellentét • Tükörszerű szimmetria

25. Ismétlés • Egyszerű ismétlés • Módosított ismétlés • Teraszos szerkezet (népköltészetben gyakori) • Variáció figura etimologica • Halmozás – azonos mondatrészek ismétlődnek • Fokozás – szinonim vagy halmozott alakok között fokozati különbség van • Gondolatritmus • Refrén • Keret • Párhuzam • Felsorolás • Részletezés • Ellentét • Tükörszerű szimmetria

26. Ismétlés • Egyszerű ismétlés • Módosított ismétlés • Teraszos szerkezet • Variáció • Halmozás • Fokozás • Gondolatritmus – teljes gondolatok, mondatok vagy fontos mondatrészletek meghatározott rendben való ritmikus visszatérése • Refrén • Keret • Párhuzam • Felsorolás • Részletezés • Ellentét • Tükörszerű szimmetria

27. Ismétlés • Egyszerű ismétlés • Módosított ismétlés • Teraszos szerkezet • Variáció • Halmozás • Fokozás • Gondolatritmus • Refrén – a gondolatritmus önállósult fajtája • Keret – kezdő és záró sor megismétlődik • Párhuzam paralellizmus – azonos vagy hasonló módon megformált szerkezetek, gondolatok egymás mellé állítása • Felsorolás – nem rokon értelmű szavak azonos mondatrészi szerepben • Részletezés • Ellentétantithesis – szavak, kifejezések, mondatok szembeállítása • Tükörszerű szimmetria chiazmus

28. A képszerűség stíluseszközei

30. Trópusok • gör. troposz ’fordulat, szófordulat, kifejezésmód’ • két fogalmat, jelenséget összehasonlítunk, illetőleg köztük összefüggéstlétesítünk azzal a céllal, hogy az egyiket a másikkal magyarázzuk, szemléletessé, elképzelhetővé tegyük, megértessük • trópusok = szóképek – gyakoriak a szépirodalmi (költői) szövegekben • A metaforák a teljes nyelvet és nyelvhasználatot átszövik, sőt: gondolkodásmódunk, a fogalmak megragadása is metaforikus folyamat!

31. Trópusok • a „köznapi” nyelvben is számtalan trópus van, csak kevésbé tűnnek fel (fátyolfelhő, hegyláb, leányvállalat stb.) • Működésmódját, jellemzőit tekintve az ún. hétköznapi metafora megegyezik a művészi metaforákkal!

32. Trópusok • A szóképek a szavak jelentésén alapulnak. • A szavakat a trópusokban nem a saját jelentésükben használjuk, hanem a megszokott jelentést átforgatjuk egy másik jelentésbe. Pl: - Jóillatú piros rózsám! - Te vadállat!

33. Névátvitel • Egy jelenség (rendszerint képi, konkrét, megragadható jelenség) nevét átvisszük egy másik jelenség (rendszerint absztraktabb, nem képi) nevére. • Pl.: emberi/állati láb → a hegy alsó része (közös jegy) → hegyláb

34. A trópusok két fő típusa Az összekapcsolás módja szerint: 1. Metafora: az összekapcsolás alapja a hasonlóság vagy hangulati egyezés. A metafora alfajai (a belőle származó szóképek): • a szinesztézia, • a megszemélyesítés, • az allegória és • a szimbólum. 2. Metonímia: az összekapcsolás alapja az érintkezés (tér-, időbeli, ok-okozati). • A metonímia alfaja a szinekdoché.

35. Trópusok funkciói (1) 1. Szemléltetés, elképzeltetés, megérzékítés révén megvilágítják, közelebb hozzák a mondanivalót az olvasóhoz (szemléletessé tétel). És az országban a törékeny falvak – anyám ott született – az eleven jog fájáról lehulltak, mint itt e levelek s ha rájuk hág a felnőtt balszerencse mind megcsörren, hogy nyomorát jelentse s elporlik, szétpereg. (József Attila: Levegőt!)

36. Trópusok funkciói (2) 2. Az olvasóban hasonló vagy ugyanolyan benyomásokat kelt, mint amilyen az író lelkében van (hangulat). Más ég hintette rám mosolyát, Bársony palástban járt a föld, Madár zengett minden bokorban, Midőn ez ajk dalra költ. Fűszeresebb az esti szél, Hímzettebb volt a rét virága. Hová lettél, hová levél Oh lelkem ifjusága! (Arany János: Letészem a lantot)

37. A trópusok funkciói (3) • A megértés segítése – az ember által kevésbé értett vagy ismert jelenség megragadása egy már ismert, rendszerint egyszerűbb dolog révén. • Elsősorban ezért használunk trópusokat.

38. Trópusok eredet szerinti csoportosítása • Köznyelvi: általában egymáshoz közel álló fogalmakat kapcsolnak össze. Pl.: az óra üt, rikító színek, érett hang • Költői:merészek, újak, egymástól távol álló dolgokat hoznak kapcsolatba, sokszor csak sejthető, főleg érzelmi-hangulati hatású összefüggéseket létesítenek. SZÓKÉP ≠ KÖLTŐI KÉP A költői kép átfogóbb, tágabb körű irodalmi, esztétikaifogalom, nem csak nyelvi jellemzői vannak!

39. Ballagtam éppen a Szajna felé S égtek lelkemben kis rőzse-dalok: Füstösek, furcsák, búsak, bíborak, Arról, hogy meghalok. (Ady Endre: Párisban járt az Ősz) • A költői szóképek megújítása a köznyelv képes kifejezéseinek megújításával: megverte a sors→Áldjonvagy verjen sors keze: Itt élned, halnod kell. (Vörösmarty Mihály: Szózat)

40. A metafora „A metaforáról azt hihetnénk, hogy az valami irodalmi vagy poétikai dolog, holott a nyelv működésének lényegéhez tartozik. A szavakat folytonosan muszáj átvinni más dolgokra, vagyis ugyanazt a szót többféle dologra használni. Lássuk be, ha nem így lenne, nem is tudna működni a nyelv, hiszen akkor annyi szóra volna szükség, ahány dolog van a világban, ami képtelenség.” (Nádasdy Ádám)

41. Arisztotelész (ie. 4. sz.) Poétika: metafora = a trópusok minden fajtája • számára minden metafora, amikor valamit nem a saját nevén nevezünk meg. • részben ezért maradt központi jelentőségű trópus a metafora

42. Metafora • gör. ’átvitel’ • központi szerepű szóképfajta • a leggyakrabban használt, s ezért nyelvi-stilisztikai szempontból a legjelentősebb • Olyan szókép, névátvitel, amely két fogalom közt fennálló tartalmi (külső vagy belső, ritkán funkcióbeli) hasonlóságon vagy hangulati egyezésen alapul.

43. 1.Tartalmi hasonlóságon alapuló metaforák 1. Külső hasonlóság: Szeme, mint az acél, a szikrát úgy hányja, Ütni készül ökle csontos buzogánya; (Arany János: Toldi II.) 2. Belső hasonlóság: Azzal a két farkast az ölébe vette, Az öreg nyoszolya szélire fektette, Így beszélve nékik: “tente, tente szépen: A testvérbátyátok fekszik itten épen.” (Arany János: Toldi VI.) Köznyelvi: De nagy kofa ez a gyerek! (ti. cserfes, sokat, hangosan beszél)

44. 2. Hangulati egyezésen alapuló metaforák • Pajkos gyermek a sors, csak úgy játszik véle. (Arany János: Toldi IX.) • Oh e kertben kert volt életünk Minden óránk benne egy virág.

45. Metafora közös jegy (a két szó jelentésében) azonosítottazonosító (szokásos, (alkalmi, képi sík) fogalmi sík, KÖTELEZŐ! a megnevezendő)

46. A metafora stílushatása • Az azonosított fogalomra átvisszük az azonosító fogalom sajátosságait, ezáltal egy névbe sűrítve, tömörítve egyszerre két, egymástól távol eső dolog jelenik meg a tudatunkban. • Elmúlt az arany tó az égről ‘lement a nap’ → felvillan a tó és a nap képe → feszültség • Meglepő, váratlan lehet, messzi fogalom kerül egy új, idegen környezetbe

47. A metafora részei „Kezed elalvó nyírfaág” 1. Azonosított: kezed 2. Azonosító: nyírfaág 3. Közös jegy: az ág kézre emlékeztető alakja (hosszúkás; a gallyak mint ujjak stb.)

48. A közös jegyek 1. a kiterjedés, a mennyiség, a mozgás 2. a királyok vörös palástja mint szín, az alkonypír formája mint palást 3. vékony, hosszú, karcsú forma, az evezőlapát mint kéz, az evező szára mint kar

49. Kétirányúság • A két jelentés egyidejűleg hat – kölcsönhatás – feszültség • A két sík között jelentésbeli távolság – feszültség • Költői metafora – olyan metafora, amelyet úgy még senki sem alkotott meg

50. Metaforák csoportosítása