Agrár-környezetvédelem XI.

1. Agrár-környezetvédelem XI. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI BSc

2. ELŐADÁS/GYAKORLAT ÁTTEKINTÉSE • Ökológiai gyepgazdálkodás • Ökológiai szőlő- és gyümölcstermesztés és borászat ismertetése HEFOP 3.3.1.

3. Ökológiai gyepgazdálkodás - Bevezetés • Piaci igény  természetes úton előállított élelmiszeripari termékek, amelyek mentesek az ipari eredetű, emberi egészségre káros anyagoktól és maradványaiktól • Hazai extenzív gyepeink nagy része megfelel • Az ökológiai rét-legelő gazdálkodás eredményességének javítását célozza a Nemzeti Agrár-környezeti Program támogatási rendszere • Magyarországon gyepművelési ágban 1,0 millió hektár, 2001-ben 79 200 ha-on ökogazdálkodás folyt, amiből a gyep 30 300 ha. HEFOP 3.3.1.

4. Tendenciák az Unióba való belépés után • A gyenge minőségű szántók egy részét visszagyepesítik, a leggyengébb gyepeket pedig beerdősítik. • A Magyarország területére kidolgozott földhasználati zónaterv szerint várhatóan 229 ezer ha szántó  erdő konverziót; 533 ezer ha gyep  erdő konverziót; 788 ezer ha szántó  gyep konverziót; 503 ezer ha intenzív szántó  extenzív szántó konverziót szükséges végrehajtani. HEFOP 3.3.1.

5. A gyep és a tervezett művelési ág változások az EU belépési programok alapján HEFOP 3.3.1.

6. Alapfogalmak a gyepgazdálkodában I. Felosztása a termesztési cél, a termés előállítás alapján: • Tradicionális vagy hagyományos, amikor a termesztés és a hasznosítás csak a gyepalkotók természetes hozamára alapozott. Akkor működött, amikor még nem volt ipari eredetű tápanyagpótlási, műtrágyázási lehetőség és a szénakészítés is kézi munkaerőre alapozott volt • Ráfordításfüggő, amikor a termés előállítást, a hozamot és a termesztés agrotechnikáját a gazdasági ráfordítások intenzitása határozza meg. Ezek extenzív, félintenzív és intenzív gazdálkodási formaként ismertek. A hozam és az intenzitás foka a felhasznált nemesített fűfajok vetőmag-, az ipari eredetű növényi tápanyag- vagy műtrágya- és a vízellátást javító öntözés költségétől függ. HEFOP 3.3.1.

7. Alapfogalmak a gyepgazdálkodában (2) • Ökológiai alapú, organikus vagy bio a gyepgazdálkodás, amikor a természetes növénytársulás ősgyepjein vagy a mesterséges, telepített gyepeken a termés előállításához vagy semmilyen, vagy csak természetes alapú és nem ipari eredetű termésfokozókat használnak fel. A magyar gyepek nagy többsége megfelel az elvárásoknak és a feltételeknek a rendszer bevezetéséhez. • Természetvédelmi célú gyepfenntartás, amikor a termelési cél nem a takarmány előállítása, hanem a védett élőlények élőhelyének biztosítása ősgyepeken, gyepgazdálkodási módszerekkel. Legeltetéses hasznosításukra jellemző az őshonos állatfajokkal történő legeltetés és a rendszeres tisztogató jellegű kaszálás . HEFOP 3.3.1.

8. Alapfogalmak a gyepgazdálkodában (3) 5. A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program által meghatározott gyepgazdálkodás. A programban lévő csaknem valamennyi horizontális és területi /zonációs/ célprogram érinti a gyepeket. Az 1 hektárnál nagyobb mezőgazdasági területtel rendelkező gazdák részvétele a programban önkéntes. A csatlakozó gazdálkodó 5 éves szerződést köt, amelyben vállalja, hogy az adott célprogram gazdálkodási szabályait betartja. A tervszerű gyepgazdálkodás betartása érdekében a gazdálkodó a szerződött időszakra támogatást kap. HEFOP 3.3.1.

9. II. Felosztása a gyephasznosítás módszerei alapján • Legelőként kezeljük azt a gyepterületet, amelynek termését a teljes vegetációs időben legeltetéssel hasznosítjuk. A gyepalkotók összetétele alapján a másodrendű, rövid füves gyepek a birkalegelők, a finom levélzetű, magas füves gyepek a tejtípusú marha legelők, míg a durva füves gyepek a húsmarhatartás, vagy a szilaj marhatartás legelőjét biztosítják. • Kaszálóként kezeljük azt a gyepterületet, amelynek zöld termését évről évre csak kaszálással takarítjuk be, függetlenül attól, hogy a levágott füvet a továbbiakban hogyan használjuk fel, vagy alkalmas e tartósításra. • Rétként kezeljük azt a gyepterületet, amelynek termését részben legeltetéssel, részben kaszálással takarítjuk be. A réthasznosítás jellemzője, hogy a gyepből a kaszált terület nagysága a ráhajtott állatok számától, optimális terhelésétől, helye a legeltetésből kivont, többlettermést biztosító, kaszáló rész kijelölésétől, a levágott termés tömege pedig a tápanyag ellátottságtól és az évjárathatástól függően változhat. HEFOP 3.3.1.

10. AZ ÖKO-GYEPEK TELEPÍTÉSE Ismerni kell a termőhely ökológiai adottságait, a gyephasznosítás formáját, a legeltetendő állatfajt és a művelés formáját. • A gyephasznosítás formája legelő, akkor az aljfű: szálfű: pillangós arány 60:30:20% körül alakul, mivel az aljfüvek jól bírják a legeltetést. • Tejhasznú állattartás esetén 5-7 fajból álló keveréket tervezünk, ami 160-180 napos legeltetési idényben négy növedék legeltetését biztosítja. (angol perje, vörös csenkesz, réti perje, magyar rozsnok, réti csenkesz, fehér here, szarvas kerep. HEFOP 3.3.1.

11. AZ ÖKO-GYEPEK TELEPÍTÉSE (2) • Húsmarhatartásnál egyfajú vagy 2-3 fűfajból álló nagy termőképességű gyepet telepíthetünk, ami 200-240 napig legeltethető (nádképű csenkesz, magyar rozsnok, zöld pántlikafű) • Széna, szenázs készítés céljára 20:60:20% aljfű : szálfű : pillangós arányú rét kialakítása célszerű, aminek az első növedékét kaszáljuk, a többit pedig legeltetjük vagy esetleg sarjú szénát készítünk. HEFOP 3.3.1.

12. AZ ÖKO-GYEPEK TELEPÍTÉSE (3) Gyepet két időpontban telepíthetünk. Tavasszal március 3. dekádjában és nyár végén az augusztus 20-a és szeptember 10-e közötti időszakban. • A tavaszi telepítés előnyei: az őszi szántás után jobb lesz a magágy ülepedettsége és a fagy hatására kialakul az aprómorzsás talajszerkezet. A szántott talaj megőrzi az őszi és téli csapadékot, ami lehetővé teszi az egyenletes kelést, és segíti a növények megerősödését. • A nyárvégi telepítés előnyei: a gyökérváltás ideje hűvösebb időszakra tolódik, és már az erősebb harmatképződés is elősegíti a növények életben maradását. A gyomok közül csak az áttelelő fajok kelnek ki, és azok sem nőnek magasra, ezeket viszont tavasszal a fű el tudja nyomni. HEFOP 3.3.1.

13. ÖKOLÓGIAI GYÜMÖLCSTERMESZTÉS FORMÁI ÉS FELTÉTELEI • Az ökológiai gyümölcstermesztés lehet: • árutermelő gazdaságokban • házi kertekben, hobbikertekben • szórvány gyümölcsösben Az ökológiai gyümölcstermesztés lehet magas biológiai értékű élelmiszer, de tájesztétikai tényező is. • A termesztés előfeltételei: • elkötelezettség • reális piacfelmérés • termőhelyi adottságok ismerete • a célok és teendők pontos megfogalmazása • szakértelem, folyamatos továbbképzés Ökológiai gyümölcstermesztés kialakítható: • új gyümölcsös ültetvény telepítésével • hagyományos ültetvény átállításával • ökológiai házi kertben • szórvány gyümölcsösben HEFOP 3.3.1.

14. ÚJ GYÜMÖLCSÖS TELEPÍTÉSE • A termőhely kiválasztása során fontos, hogy ne legyen külső szennyező forrás • A szomszédok sem növényvédő szerrel, sem műtrágyával ne szennyezzék a területet • Ipari szennyezés és egyéb (pl. nehézfém) terhelés nem lehet • A termesztendő gyümölcsfaj ökológai igényeinek maximális biztosítása. • A termőhelyi kiválasztásnál az éghajlati adottságok, a domborzati viszonyok, a kitettség, a talaj adottságok a meghatározóak HEFOP 3.3.1.

15. A TELEPÍTÉS ELŐKÉSZÍTÉSE • Körültekintő előkészítés szükséges • Piaci igények felmérése, ökológiai adottságok megismerése, a környezeti adottságokhoz alkalmazkodó gyümölcsfaj, fajta- és technológia meghatározása • Az állami támogatás feltétele, hogy telepítési alapokmányt kell készíteni, talajvizsgálat alapján készített talajtani, trágyázási, talajjavítási szakvéleményt, termőhelyi alkalmassági szakvéleményt kötött szerződést kell mellékelni HEFOP 3.3.1.

16. A telepítési alapokmány tartalma • terület előkészítése, • alany, fajta származása – származási fokozata, • tenyészterület, • sorvezetés iránya, • táblabeosztás, • fajta elrendezés (porzó fajták), • talajjavítás módja, mennyisége, • tápanyagpótlás formája, mennyisége, • ültetés módja, ideje, • öntözés, talajtakarás, • kitűzési vázrajz, • művelési technológia termőre fordulásig, • vagyon- és vadvédelem módja. HEFOP 3.3.1.

17. ÖKOLÓGIAI GYÜMÖLCSTERMESZTÉS A HÁZI KERTEKBEN • A fák alatt egyéb (pl. zöldség) termesztés is folyik. • Sokféle növény együttese önfenntartó ökoszisztéma lehet, ha helyesen választjuk meg. • Ki kell használni a növénytársítás és az allelopátia elemeit • Az egyes gyümölcsfajok igényei szerint kell elhelyezni azokat. Az eltérő növényvédelmi igény és az időpont is befolyásolja a társíthatóságot. • Önmeddő fajoknál a beporzást elősegítő fajt/fajtát telepítsünk. HEFOP 3.3.1.

18. Ökológiai gazdálkodásban ajánlható almafajták HEFOP 3.3.1.

19. Ökológiai gazdálkodásban termeszthető körtefajták HEFOP 3.3.1.

20. Ökológiai gazdálkodásban termesztésre ajánlható őszibarack fajták HEFOP 3.3.1.

21. ÖKOLÓGIAI SZŐLŐTERMESZTÉS ÉS BORÁSZAT • Alapvető feladata, hogy – a megfelelő környezeti feltételrendszer megteremtése által – hozzájáruljon a termesztett növény genetikailag meghatározott biopotenciáljának érvényre jutásához. • A termőhely, a fajta, a tenyészterület és a művelésmód megválasztásával . • Megfelelő talajművelés, tápanyagellátás, fitotechnika és növényvédelem is . • Talajról, a növényekről, az egyes szőlőfajtákról és az ökológiai tényezőkről szerzett ismereteket, a kórokozók fellépésének és a kártevők elszaporodásának előrejelzését a lehető legnagyobb mértékben használja . HEFOP 3.3.1.

22. AZ ÖKOLÓGIAI / BIO SZŐLŐTERMESZTÉS NEMZETKÖZI GYAKORLATA(osztrák, német, francia, olasz irányzat) • Az IFOAM irányélvek és az EU törvény alapján minden ország, sőt Németországban minden tartomány kidolgozza a saját technológiáját, melyet évente - esetleg átdolgozva - kiad a termelők számára. • A termelési kockázat csökkentése érdekében lehetséges a részbeni átállás (Ausztriában megszabjákaz adott fajtánál a termelhető maximum mennyiséget is). • Ha a termelő a kiadott útmutató szerinti technológiát betartja, az ellenőrző szervezet garantálja számára a bio minősítést. • Az évente kiadott útmutató teljes részletességgel meghatározza a termesztési és borászati technológia egyes elemeinél alkalmazható eljárásokat. • A termelő "fegyelmezett végrehajtó", a kiadott szaktanácsadás alapján dolgozik, önálló döntése nincs, vagy csak nagyon korlátozot mértékben van joga arra. • A technológiai ajánlást megadják általánosan is, valamint teljes részletességgel, pl. a talajművelésre (talajápolásra), trágyázásra, növényvédelemre, stb. külön-külön is. HEFOP 3.3.1.

23. ÖKOLÓGIAI SZŐLŐTERMESZTÉS MAGYARORSZÁGON • A terület kiválasztása • A szőlőtermesztésre alkalmas termőhelyeket kell előnyben részesíteni. • Kerülni kell az olyan területeket, ahol a köd, páralecsapódás, reggeli harmatok képződése és felszáradása, kora esti harmatlecsapódások miatt a párásság, nedvesedés veszélye fokozottan fennáll. • Nem előnyös az erdő közelsége, amely akadályozza a légmozgást, árnyékot ad, valamint vadvédelmi gondot okoz. • Kedvező a magasabb fekvésű, levegőmozgásnak, napfénynek kitett, „hideglefolyásos” terület. • Az ökológiai termesztésre kedvező mikroklímájú ültetvényeket kell kijelölni. • A tábla legyen nagy, egy tagban levő összefüggő terület • A különböző fajtákat célszerű külön tömbökbe telepíteni HEFOP 3.3.1.

24. Fajtahasználat • A talaj és a termőhely viszonyaihoz alkalmazkodó, kártevőkkel és betegségekkel szemben jól ellenálló fajták alkalmazása • Ökológiai szőlőtermesztésre azok a fajták alkalmasak, amelyek kémiai növényvédelem nélkül ) és a takarónövények jelenléte miatt esetlegesen kevésbé kedvező víz- és tápanyag-ellátottság mellett is többé-kevésbé biztonságosan termeszthetők • Legnagyobb termésbiztonságot kétségtelenül a rezisztens (interspecifikus keresztezésből származó) fajták használata jelenti HEFOP 3.3.1.

25. Rezisztens szőlőfajták területi adatai borvidékenként HEFOP 3.3.1.

26. 3.A talajjal szembeni követelmények Szőlő semleges vagy gyengén savanyú talajon termeszthető. 4. Tenyészterület Az alacsonyabb tápanyagkínálatra való törekvés is indokolttá teszi a kis egyedi tőketerhelést és nagyobb hektáronkénti tőkeszámot. 5.Művelési mód Figyelembe kell venni a technikai, piaci, ökonómiai feltételeket, a talaj típusát, tápanyagkínálatát, a fajtát, a várható növekedési erélyt, stb. Ezért a nagyobb tőkeszámot és az ehhez általában kapcsolódó alacsonyabb egyedi tőketerhelést csak ott szabad alkalmazni, ahol nem várható ettől túlzott hajtásnövekedés. (Ajánlott művelési mód a sor- és tőtávtól, a fajtától, a tápanyagkínálattól és egyéb tényezőktől függően az ernyő, az alacsony kordon, a Guyot, a Sylvoz és a fejművelés változatai). HEFOP 3.3.1.

27. Talajművelés A talaj mikroorganizmusainak aktiválása nagyon fontos. A számukra szükséges nedvességet és levegőtartalmat megfelelő agrotechnikával lehet elérni. Az ökológiai szőlőtermesztésben a talajművelés céljai a következők: • optimális feltételek megteremtése a szőlő számára, • a talajtömörödés és a tápanyag-kimosódás megakadályozása, • az erózió megelőzése, • a biodiverzitás elősegítése, • a talaj védelme és • a talajélet elősegítése HEFOP 3.3.1.

28. Takarónövényes művelés: • Az ökológiai szőlőtermesztés esetén szükséges, hogy a sorközök talaja növénnyel fedett legyen az év nagyobb részében – legfeljebb 3 hónapig lehetnek a sorközök növénytakaró nélkül. • Véd az erózió és a defláció ellen. • Lehetővé teszi az emberek és gépek munkáját esős időben is (kötött talajokon). • A talaj porozitása javul, a talajszerkezet a fokozódó gépesítés ellenére épen marad illetve javul. • A talajtömörödés megakadályozása következtében jobb a szőlő gyökérzetének eloszlása a talajban. • A talaj ritkább mechanikai művelése miatt minimális a tőkék és a gyökerek károsodása. • Csökken a tápanyag-lemosódás (pl. nitrát). • Mivel nincs vízelfolyás, a csapadék jobban beszivárog a talajba. • Csökken a talaj víztartalmának ingadozása. HEFOP 3.3.1.

29. 7. Növényvédelem • célja tulajdonképpen nem valamely károsító elleni védekezés, hanem az egészséges, egyensúlyban lévő növényállomány kialakítása illetve fenntartása. • az ültetvény teljes ökoszisztémájának egészségére kell törekedni • az ökoszisztéma összefüggéseinek ismeretére van szükség • korlátozzák a felhasználható készítmények körét, illetve törekednek az egy-egy készítményből felhasznált mennyiség csökkentésére • Az ökológiai termesztésben használható növényvédő szereket a már említett 2/2000. (I. 18.) FVM-KöM együttes rendelet tartalmazza • fontos, hogy a növényvédelmi kezelések rendszeres, gondos megfigyelések alapján, optimális időben történjenek HEFOP 3.3.1.

30. Ökológiai borkészítés- Mi a biobor? A biobor ökológiai szőlőtermesztés révén kapott szőlő olyan feldolgozásának végterméke, ahol a továbbiakban taglalt technológiák alkalmazása során csak meghatározott eszközökkel és anyagokkal dolgozunk. Ezt a terméket a teljes folyamat során egy arra feljogosított minősítő szervezet, vagy annak megbízottja ellenőrzi és tanúsítja a valódiságát. HEFOP 3.3.1.

31. A biobor készítés főbb szempontjai • olyan terméket kell előállítani, melynek kiváló érzékszervi tulajdonságai vannak, megfelelő ízharmóniával és fogyaszthatósággal rendelkezik, • törekedni kell a kénessav lehető legcsekélyebb mértékű alkalmazására, • a nagy energia- és nyersanyagigényű eljárások alkalmazását lehetőség szerint el kell kerülni, • olyan kezelőanyagok alkalmazását, melyek eredetüket, alkalmazásukat, elhelyezésüket illetően károsak lehetnek a környezetre vagy az egészségre kerülni kell, • előtérbe kell helyezni a kémiai módszerekkel szemben a fizikai módszereket, hiszen ezek alapvetően kevesebb hulladékanyagot termelnek, • az eszköz- és energiatakarékosság elősegítése érdekében előtérbe kell helyezni az időtényező erőteljesebb figyelembevételét és bizonyos megelőző intézkedések foganatosítását, • minden, a feldolgozás és borkészítés során keletkező szerves maradékot és szennyvizet úgy kell kezelni és előkészíteni, hogy semmiképpen ne szennyezhessék a környezetet. HEFOP 3.3.1.

32. ELŐADÁS/GYAKORLAT ÖSSZEFOGLALÁSA • Ökológiai gyepgazdálkodás elmélete • Alapfogalmak a gyepgazdálkodában • AZ Öko-gyepek telepítésének ismertetése • Az Ökológiai gyümölcstermesztés formái, feltételei, megvalósítása • Az ökológiai/bio borkészítés alapjai HEFOP 3.3.1.

33. Felhasznált források • Szakirodalom: • Ángyán J.- Fésűs I.- Podmaniczky L.- Tar F.- Vajnáné Madarassy A.: 1999. Nemzeti Agrár- környezetvédelmi Program. Agrár- környezetgazdálkodási tanulmányi kötetek. 1. kötet, FVM, Budapest, 174 p. • Ángyán J.- Menyhért Z. : 1988. Integrált, alkalmazkodó növénytermesztés. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 163 p. • Demeter, A. (szerk) (2000) Natura 2000 – Európai hálózat a természeti értékek megőrzésére, Öko Rt., Budapest • Egyéb források: • A nemzeti agrár-környezetgazdálkodás honlapja: www.nakp.hu • A NATURA 2000 honlapja: www.natura2000.hu HEFOP 3.3.1.

34. KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET Előadás anyagát készítette: Burai Péter (DE ATC) HEFOP 3.3.1.