Sebességszabályozás, sebesség, sebességválasztás II .

1. Sebességszabályozás, sebesség, sebességválasztás II. Dr. Mocsári Tibor Főmérnök, osztályvezető

2. TARTALOM • A forgalomcsillapítás alkalmazási területei: • (átkelési szakaszokon), • településközpontokban (gyalogos zóna), • lakó-pihenőövezetekben, • korlátozott sebességű (30 km/ó) zónákban. • (Közúti járművek sebessége) • (Forgalomcsillapító elemek hatása a járművezetők sebességválasztására) • ITS, a forgalomtechnika anyagai a „Közúti forgalom csillapítása” c. ÚME alapján

3. „Zöld szemmel” Ismétlés I. Átkelési szakaszon kialakuló sebességprofil a forgalomcsillapítás bevezetése előtt és után

4. „Zöld szemmel” Ismétlés II. Külterületi és a lakott területi jellemzők közötti különbségek Külterület? Nem! Lakott területen kívül! Belterület? Nem! Lakott területen!

5. „Zöld szemmel” Ismétlés III. Település határán kapuzat az oldaltér megfelelő kialakításával Kapuhatást eredményez, ha a „Lakott terület kezdete” tábla után közvetlenül mindkét oldalon beépítés van. A hiányzó beépítést nagy koronájú fákból álló rövid fasorral lehet pótolni. A nagy koronájú fák párhuzamosan az úttal a széléhez közel, vagy tölcsérszerű (a település felé szűkülő) elrendezésben telepíthetők. Célszerű együtt alkalmazni az útpálya és oldaltér elemeit. A bejárati kapuzat kiegészíthető, kombinálható sebességkijelzők, figyelmeztető jelzések, feliratok, közvilágítás alkalmazásával is.

6. „Zöld szemmel” Ismétlés IV. Település határán kapuzat az oldaltér megfelelő kialakításával (előtte-utána)

7. „Zöld szemmel” Ismétlés V. A növényzet jelentősége átkelési szakaszokon: • téralkotó: fellazítja a közlekedési felületeket, az út esztétikai megjelenését javítja (jellemző településkép); • befolyásolja a forgalmat: a zöld középsziget sebességcsökkentő, elválasztó hatású; • környezetbarát vízelvezetés: síkvidéken a növényzettel beültetett szikkasztóteknő, szikkasztóárok; • biológiai hatású: a forgalom okozta zajt, port, károsanyag-kibocsátást szűri, árnyékot biztosít; • a lakosok életkörülményeit javítja.

8. Településközpontok I. A gyalogos (és kerékpáros) övezeteket a települések központjában, történelmi belvárosában célszerű kijelölni, ahol üzletek, hivatalok, szórakozóhelyek, lakóépületek vegyesen, de koncentráltan találhatóak. A gyalogos övezetekbe a járműforgalom csak korlátozottan és engedéllyel hajthat be. A gyalogos felületek és kerékpárutak, -sávok kialakításával a gyalogos és kerékpáros konfliktusok elkerülésére kell törekedni.

9. Településközpontok II. Gyalogos övezetek létesítésénél biztosítani kell: - a taxi kiszolgálást, - parkolást (a lakók, illetve az üzletekbe, hivatalokba gépjárművel érkezők részére parkolókat kell létesíteni a gyalogos övezet közvetlen közelében), • az üzletek áruszállítását, • mozgáskorlátozottak akadálymentes közlekedését, - a tűzoltók, a rendőrség, a mentők, a kommunális járművek és a műszaki hibaelhárítás járműveinek behajtási lehetőségét.

10. Településközpontok III. Gyalogos övezetek létesítésénél biztosítani kell: - a közösségi közlekedési kapcsolatot, Átvezetés Sugár-irányú bekötés Átszelés Külső körutas Érintő egyoldali - kétoldali - félköríves

11. Településközpontok IV. Egy lehetséges úthálózati alkalmazás:

12. Településközpontok V. Egy belépési pont kialakítása:

13. Településközpontok VI. Gyalogos övezetek létesítésénél biztosítani kell: - az egyértelmű jelzéseket. Szeged Budapest KRESZ!!! Gyalogos-, kerékpáros zóna Gyalogút

14. Szabályozási hiányosság KRESZ kontra ÚME Melyik a hatályos „Gyermekek” veszélyt jelző tábla? A Bécsi Jelzési Egyezményben: És egyirányú-e az út?

15. Lakó-pihenő övezet I. Lakó-pihenő övezetet tisztán lakó, vagy üdülő funkciójú területen célszerű létesíteni, ahol a terület a lakás a pihenés célját szolgálja, a megjelenő gépjárműforgalom célforgalmi jellegű. A forgalom számára fenntartott közterületet oly módon kell kialakítani, hogy járművel a 20 km/óra sebességet ne lehessen túllépni, így kell a gyalogosok, kerékpárosok biztonságát, az ott élők megfelelő életkörülményeit biztosítani.

16. Lakó-pihenő övezet II. Létesítésének feltételei: • a terület max. kiterjedése lehetőleg ne haladja meg az 1 km-t; • úthálózata a környezet úthálózatától jól elkülöníthető, az átmenő forgalomtól mentesíthető legyen: a térség átmenő-forgalmát az övezetet határoló utaknak kell levezetni; • forgalmi út, gyűjtőút, közösségi közl. útvonal ne keresztezze; • ne legyenek benne forgalomvonzó létesítmények (ipari, mezőgazdasági üzemek, nagy forgalmú közintézmények, kereskedelmi létesítmények); • az egy útvonalon be- és kilépő forgalom ne haladja meg a 150-200 j/óra csúcsóra forgalmat; • a határoló utakon lévő közösségi közlekedési megállóhelyek 300-500 m gyaloglási távolságon belül elérhetők legyenek.

17. Lakó-pihenő övezet III. Kialakítása: • a lakó-pihenő övezet bejáratát „Lakó-pihenő övezet” jelzőtábla, kijáratát „ Lakó-pihenő övezet vége” jelzőtáblával kell megjelölni (megengedett sebesség 20 km/óra);

18. Lakó-pihenő övezet IV. Kialakítása: • az övezetbe vezető utak bejáratát a figyelemfelhívás, megkülönböztetés érdekében burkolatszint-emeléssel, sávszűkítéssel célszerű kialakítani; • kétirányú kerékpárutat a közvetlen kapcsolat érdekében a főút lakó-pihenő övezet bejárata felőli oldalán célszerű létesíteni; • az övezeten belül biztosítani kell a parkolást, kijelölve a parkolóhelyeket az áruszállítást, a kommunális járművek, a mentő, tűzoltó, rendőrségi, műszaki hibaelhárító járművek közlekedését;

19. Lakó-pihenő övezet V. Kialakítása: • az övezet kijelölésekor felül kell vizsgálni a területen alkalmazott forgalomszabályozást, a meglévő jelzőtáblákat • a lakó-pihenő övezetek kijelölése csak táblázással nem oldható meg eredményesen, elengedhe-tetlenek a sebességcsökkentő építési kialakítások;

20. Lakó-pihenő övezet VI. Kialakítása: • az övezeten belüli útkereszteződések egyenrangúak; • az átmenőforgalom kiküszöbölésére, a sebességcsökkenés elérésére a belső úthálózat egyenes, átmenő útjait át kell alakítani, vagy – új tervezésnél eleve így kell kialakítani. Célszerű úthálózati alakzatok ennek elérésére az útzárak, a zsákutcák (max. 200 m), a hurok rendszerű úthálózatok (max. 500 m), tengelyelhúzások, útpályaszűkítések (2.4-5. ábra), pályaszintemelések (2.4-6. ábra), illetve ezek kombinációi (2.4-7. ábra). Az útzáraknál, a zsákutcás megoldásoknál, minden esetben biztosítani kell a kerékpárosok mindkét irányú közlekedését;

21. Lakó-pihenő övezet VII. Kijelölés egy települési úthálózaton: zsákutcafej

22. Lakó-pihenő övezet VIII. Négyszöghálós úthálózat átalakítása zsákutcafej hurokutca

23. Lakó-pihenő övezet IX. Négyszöghálós úthálózat átalakítása zsákutcafej hurokutca

24. Lakó-pihenő övezet X. Útpályaszűkítés kialakítása

25. Korlátozott sebességű övezet I. A lakó-pihenő övezetnél szükséges építési kialakítás nélkül, csupán kijelöléssel létesíthető korlátozott sebességű övezet. Nagyobb lehet a laksűrűség, a területfelhasználás vegyes, az általában előírt 30 km/óra sebesség betartása nem igényli a közterület sajátos, költséges átalakítását, kismértékű átépítések alkalmazhatók.

26. Korlátozott sebességű övezet II. Kijelölésének feltételei: • a terület nagysága legfeljebb 100 ha (1.000.000 m²) lehet, legnagyobb kiterjedése legfeljebb 1000 m; • a terület lakó- vagy üdülőterület, esetenként intézmény területtel vegyesen. A beépítettség módjára, a laksűrűség mértékére vonatkozó korlátozás nincs; • jól lehatárolható legyen, minden oldalról forgalmi (gyűjtő) út határolja, az övezeten belül viszont nem lehet forgalmi út, valamint párhuzamos közlekedés (irányonként több forgalmi sávos út); • a belső úthálózatot (utanként<400 j/óra) tehermentesíteni kell az átmenő forgalomtól, a határoló utak alkalmasak legyenek a területről kiszorított átmenő forgalom levezetésére;

27. Korlátozott sebességű övezet III. Kijelölésének feltételei: • nem lehetnek nagy tehergépjármű forgalmat vonzó létesítmények; • közösségi közlekedési útvonalak lehetőleg ne haladjanak keresztül az övezeten, a megállók 300- (500) m–es gyaloglási távolságon belül legyenek; • az övezeten nem haladhat át normál nyomtávú közforgalmú vasútvonal vagy nagy forgalmú iparvágány.

28. Korlátozott sebességű övezet IV. Kialakítása: • bejáratát „Korlátozott sebességű övezet” jelzőtábla, kijáratát „Korlátozott sebességű övezet vége” jelzőtábla jelzi, ahol a megjelölt sebességnél gyorsabban nem szabad haladni. Ez a sebesség általában 30 km/óra;

29. Korlátozott sebességű övezet V. Kialakítása: • a korlátozott sebességű övezetben a útkeresztezések egyenrangúak, vagy körforgalmak - jelzőlámpás forgalomirányítás az övezeten belüli csomópontoknál nem megengedett; • önálló kerékpárutak, kerékpársávok létesítésére általában nincs szükség; • kijelölésével egyidőben felül kell vizsgálni a területen alkalmazott forgalomszabályozást, a meglévő jelzőtáblákat.

30. Korlátozott sebességű övezet VI. Kialakítása: • a korlátozott sebességű övezet bejáratát az úttest szintjének küszöbszerű megemelésével, vagy más építési beavatkozással célszerű feltűnővé tenni;

31. Korlátozott sebességű övezet VII. NE ÍGY!!!! (szintemelés gyűjtőúton)

32. Korlátozott sebességű övezet VIII. Kialakítása: • a sebesség csökkentése utcabútorok, forgalomcsillapító bordák, növény kazetták kihelyezésével, az útfelület szűkítésével kertészeti eszközökkel, vagy a parkolás váltakozó oldalon történő kijelölésével lehetséges, de ezen elemek nem akadályozhatják a megengedett sebességgel történő folyamatos haladást. •

33. Eszköztár I. Pályaszintemelés kialakítása Részbeni szintemelés Egyes lemezszintemelés

34. Eszköztár II. Pályaszintemelés kialakítása Osztott lemezszintemelés

35. Eszköztár III. Becsatlakozás átalakítása:

36. Eszköztár IV. Keresztezés átalakítása:

37. Eszköztár V. Íves keresztmetszetű pályaszintemelés:

38. Eszköztár VI. Trapéz keresztmetszetű pályaszintemelés:

39. Eszköztár VII. Példa pályaszintemelés pályaszerkezetére:

40. Eszköztár VIII. Sebességcsökkentő küszöbök kialakítása

41. Eszköztár IX.Forgalomcsillapító eszközök alapvető típusai

42. Eszköztár IX.Forgalomcsillapító eszközök alapvető típusai

43. Társadalmi egyeztetés I. A forgalomcsillapításhoz, mint a közlekedés lebonyolódását lényegesen befolyásoló intézkedéshez, a közlekedés résztvevői igen eltérően viszonyulnak: gyalogosok, kerékpárosok: maximálisan támogatják; helyben lakó gépjármű tulajdonosok: többnyire támogatják; közelben lakó gépjármű tulajdonosok: elutasítják vagy megszokják; átutazók: általában elutasítják; kevésbé toleráns járművezetők: elutasítják, bírálják.

44. Társadalmi egyeztetés II. Az érintetteket célszerű a helyszínen, lakossági fórumon tájékoztatni a tervezett, javasolt intézkedésről: itt valamennyien elmondhatják aggályaikat, (pl. romlik egy telek megközelíthetősége, vagy nem tartják eléggé hatékonynak a tervezett intézkedést stb.), de a szakemberek is elmagyarázhatják az intézkedés részleteit, hatásait. Olyan megoldást célszerű elfogadtatni és később megvalósítani, amely a helyes közlekedési magatartást váltja ki valamennyi közlekedő részéről.

45. A témát érintő jogszabályok: A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény és az annak végrehajtására kiadott 30/1988. (IV. 21.) MT rendelet Az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) A közutak igazgatásáról szóló 19/1994. (V. 31.) KHVM rendelet Az országos közutak kezelésének szabályozásáról szóló 6/1998. (III. 11.) KHVM rendelet A közutakon végzett munkák elkorlátozási és forgalombiztonsági követelményeiről szóló 3/2001. (I. 31.) KöViM rendelet A közúti jelzőtáblák méreteiről és műszaki követelményeiről szóló 4/2001. (I. 31.) KöViM rendelet A közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről szóló 83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet Az útburkolati jelek tervezési és létesítési előírásairól szóló 11/2001. (III. 13.) KöViM rendelet A forgalomirányító jelzőlámpák követelményeiről, tervezési, telepítési és üzemeltetési előírásairól szóló 41/2003. (VI. 20.) GKM rendelet A nyomvonalas jellegű építmények keresztezéséről és megközelítéséről szóló 4/1981. (III. 11.) KPM-IpM rendelet Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 5/2004 (I. 28.) GKM rendelet a helyi közutak kezelésének szakmai szabályairól

46. ITS - Intelligens közlekedési rendszerek Közlekedési információs, forgalomirányító rendszerek Célok: az eljutási/utazási idő csökkentése, az utazás minőségének növekedése, közlekedésbiztonság, megbízhatóság, üzemanyag-fogyasztás csökkentése.

47. ITS - Intelligens közlekedési rendszerek Közlekedési információs, forgalomirányító rendszerek Alkalmazási területek: modern útüzemeltetésben – forgalmi menedzsment (az autópálya‐hálózat forgalomszabályozó és információs rendszerei, forgalomirányító központok); multimodális, valós idejű közlekedési információk; elektronikus útdíjgyűjtés; egységes személyközl. elektronikus fizetési rendszer (e‐ticketing); teherszállítás / logisztika ITS‐alkalmazásai; közlekedésbiztonságot támogató eSafety rendszerek; e-Call integrált európai segélyhívó szolgáltatás.

48. Köszönöm megtisztelő figyelmüket!Mocsari.Tibor@kkk.gov.hu