470 likes | 870 Views
ANYAGCSERE- T?PL?LKOZ?S. A szervezetben zajl? anyagcsere azt az ?sszehangolt idegi-hormon?lis szab?lyoz?s alatt ?ll? k?miai folyamatok ?sszess?g?t jelenti, amely a t?panyagok felv?tel?t, em?szt?s?t, felsz?v?d?s?t, ?talakul?s?t ?s a v?gterm?kek kiv?laszt?s?t foglalja mag?ban. . ANYAGCSERE- T?PL?LKO
E N D
1. AZ EMÉSZTORENDSZER ÉLETTANA
2. ANYAGCSERE- TÁPLÁLKOZÁS A szervezetben zajló anyagcsere azt az összehangolt idegi-hormonális szabályozás alatt álló kémiai folyamatok összességét jelenti, amely a tápanyagok felvételét, emésztését, felszívódását, átalakulását és a végtermékek kiválasztását foglalja magában.
3. ANYAGCSERE- TÁPLÁLKOZÁS
Az energia felvétele táplálkozás útján történik, az energia felhasználása pedig a szervezet alapveto funkcióinak ellátására (alapanyagcsere), illetve fizikai tevékenységre, valamint a tápanyagok bontására, hasznosítására fordítódik.
4. ANYAGCSERE - TÁPLÁLKOZÁS A tápcsatorna
motoros
szekréciós
felszívó
védekezo
muködését a
központi és enterális idegrendszer
hormonok
parakrin szekrétumok
szabályozzák.
5. A TÁPCSATORNA MUKÖDÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA Szabályozás Muködés
Kizárólag központi nyálelválasztás
idegrendszeri rágás
szabályozással nyelés
muködik a gyomor raktározó
funkciója
székletürítés
6. A TÁPCSATORNA MUKÖDÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA Szabályozás Muködés
Enterális idegrendszeri gyomorszekréció
szabályozás, gyomormotorika
központi idegrendszeri pancreasszekréció
ráhatással epeürítés
vékonybél-motorika
vastagbél-motorika
7. AZ EMBERI EMÉSZTORENDSZER RÉSZEI
8. A TÁPCSATORNA MOTOROS MUKÖDÉSE Továbbító mozgások
Kevero mozgások
Tárolás
Továbbítás késleltetése
Emésztetlen, felszívásra nem került béltartalom kiürítése
A motoros muködést a szabályozó mechanizmusok
a szekréciós, felszívó és immunmuködésekhez illesztik
9. A TÁPCSATORNA MOTOROS MUKÖDÉSE Akaratlagos (harántcsíkolt izmok)
Nyelés
Székletürítés
Automatikus (simaizmok)
Nyelocso alsó kétharmadától
Végbél külso záróizomzatáig
10. A FELSO SZAKASZ
11. A NYELÉS FOLYAMATA
12. A NYELÉS FOLYAMATA A nyelés reflexsorozat
Indítása többnyire akaratlagos
Elsosorban továbbító funkció
Nyeléskor a légzés szünetel
Nyelési szünetben záróizmok akadályozzák a táplálék visszakerülését a garatba ill. a nyelocsobe
13. A GYOMOR SZERKEZETE
14. A GYOMOR MOTOROS MUKÖDÉSE A lenyelt táplálék befogadása és tárolása
A darabos táplálék felaprózása (orlés) és a gyomornedvvel való keverése
A gyomortartalom kis adagokban való továbbítása a duodénumba (szabályozott sebességu ürülés)
15. A GYOMORMOTILITÁS MUKÖDÉSI ZÓNÁI
16. A GYOMOR MOTOROS MUKÖDÉSE Proximális gyomor
Befogadás és tárolás
Nyugalomban tónusos összehúzódás
(belso térfogat 50 ml)
Nyomásváltozások
Disztális gyomor
Orlés
Továbbítás
Bazális elektromos ritmus
Perisztaltika (ritmusgenerátor)
17. A VÉKONYBÉL
18. A VÉKONYBÉL MOTOROS MUKÖDÉSE Szegmentáló mozgás
Keverés, továbbítás késleltetés
Csak a körkörös izmok vesznek benne részt
Ott észlelheto, ahol a chymus éppen jelen van
Perisztaltikus mozgás
Chymus továbbítása
Körkörös és hosszanti izmok vesznek benne részt
Az egész bélszakaszon észlelheto
19. PERISZTALTIKUS ÉS SZEGMENTÁLÓ MOZGÁSOK
20. A VASTAGBÉL
21. A VASTAGBÉL MOTOROS MUKÖDÉSE Alapveto funkciók
Víz és elektrolit felszívása
Baktériumflórája számára a tenyésztési feltételek biztosítása
Emésztetlen salakanyagok kiürítése
22. A VASTAGBÉL MOTOROS MUKÖDÉSE Elso szakasz vakbéltol a harántvastagbél kezdeti szakaszáig antiperisztaltika
Második szakasz harántvastagbél és leszálló vastagbél tónusos kontrakciós gyuruk
Harmadik szakasz szigmabél és végbél eroteljes tónusos kontrakciók tömegperisztaltika
A továbbítás a legnagyobb késleltetést a vastagbél
kezdeti szakaszán és a szigmabélben szenvedi el
23. A VÉGBÉL MOTORIKÁJA A végbél zárását kettos záróizom biztosítja
Belso záróizom körkörös simaizom miogén tónus szimpatikus beidegzés
Külso záróizom belso záróizmot körülvevo harántcsíkolt izomgyuru neurogén tónus szomatomotor beidegzés
A székletürítés koordinációjában minden idegrendszeri szint szerepel
24. A VÉGBÉL MOTORIKÁJA
25. MÁJ, EPEUTAK, HASNYÁLMIRIGY
26. AZ EPEHÓLYAG ÉS AZ EPEUTAK MOTILITÁSA Az epeáramlás irányát az epehólyag izomza-tának összehúzott/ellazult állapota, valamint az Oddi sphincter ellazulása/összehúzódása határozza meg
Az epe ürülésének fo tényezoje a koleciszto-kinin
Az epehólyag összehúzódásában a n. vagus által közvetített idegi, kolinerg mechanizmusok is szerepelnek
27. AZ EPEUTAK RÉSZLETESEN
28. A TÁPCSATORNA SZEKRÉCIÓS FUNKCIÓI Nyál lizozim, amiláz
Gyomornedv pepszinek, sósav
A savi vegyhatás szerepe
pepszinogén átalakulás
táplálék kémiai támadása
védekezés a mikroorganizmusokkal szemben
A gyomornedv-elválasztás szakaszai
29. CEPHALIKUS FÁZIS
30. GASZTRIKUS FÁZIS
31. INTESZTINÁLIS FÁZIS
32. SZÖVETI SZERKEZET
33. A TÁPCSATORNA SZEKRÉCIÓS FUNKCIÓI Pancreasnedv
Aktív enzimek (pl. amiláz, lipáz)
Inaktív proenzimek (pl. tripszinogén)
Szabályozó fehérjék (pl. kolipáz)
Epeelválasztás
Szekréciós célok
Exkréciós célok
Bélnedv
Nem tartalmaz szecernált enzimeket
34. MÁJ, EPEUTAK, HASNYÁLMIRIGY
35. AZ EPEUTAK RÉSZLETESEN
36. PATKÓBÉL ÉS HASNYÁLMIRIGY
37. A HASNYÁLMIRIGY EMÉSZTO ENZIMEI
38. LEBONTÁS ÉS FELSZÍVÓDÁS A TÁPCSATORNÁBAN Luminális bontás
Nyál
Gyomornedv
Pancreasnedv
Celluláris bontás
Enterocyták felszínén rögzült enzimek
39. A VÉKONYBELEK FINOMSZERKEZETE
40. A BÉLBOLYHOK SZERKEZETE
41. A PORTALIS RENDSZER 1.
42. A PORTALIS RENDSZER 2.
43. MIKROSZKÓPOSAN
44. AZ EMÉSZTO ENZIMEK
45. Az emészto enzimek
46. CUKORTERHELÉS