Közép-Magyarországi régió

1. Közép-Magyarországi régió Foglalkoztatás és jövedelem Készítette: Vida Zsófia Viktória III. éves geográfus

2. Közép-Magyarországi régió • A régióban 15 kistérség és 31 város található. • Népességszáma: 2.844.224 fő (2000.01.01.) az ország népességének 28,3%-át tette ki. • Népsűrűsége: 411 fő/km2 közel négyszerese az országos átlagnak. • Ezen belül Budapesten 3450 fő/km2 • Pest megye 162 fő/km2 az országos átlag másfélszerese • A népesség száma csökken és várhatóan a következő években is csökkenni fog. • A népességen belül a nemek szerinti megoszlás a nők javára tolódik el, mely tendencia Budapesten erősebb, mint Pest megyében. • Folyamatosan növekszik az idősebb korosztály aránya.

3. Népesedési trendek

4. A népesség korösszetétele 1996-ban

5. A népesség iskolai végzettsége a megfelelő korúak százalékában 1996 (%)

6. Közép-Magyarországi régió • A Közép-Magyarországi régió mind a gazdasági teljesítményeket, mind az életkörülményeket tekintve is az egyik legdinamikusabban fejlődő térsége Magyarországnak. • Itt koncentrálódik az országban: • a bejegyzett külföldi tőke több mint 60 %-a, • a regisztrált vállalkozások 40 %-a, • a foglalkoztatottak egyharmada. • Itt képződik a magyarországi GDP 42%-a. • Az egy főre jutó GDP a Közép-Magyarországi Régióban • az ország átlagának 148%-a, • az Európai Unió átlagának 71%-a. • 1999-ben az egy lakosra jutó beruházási érték szerinti megyei sorrendben Budapest az első, Pest megye a kilencedik, a magyarországi beruházásokból • Budapest 29%-kal, • Pest megye 9%-kal részesedett.

7. Foglalkoztatás • 4 millió 238 ezer fő van jelen a munkaerőpiacon. A foglalkoztatottak száma 3 millió 922 ezer, a munkanélkülieké 316 ezer fő volt 2006 I–III. negyedévében az országban. • A régióban 1 306 ezer fő a gazdaságilag aktív népesség ebből 1 241ezer fő foglalkoztatott, munkanélküli 64900 fő. • A foglalkoztatás és a munkanélküliség területi egyenlőtlensége változatlanul számottevő az országban. • A foglalkoztatási arány 56,3%-os Közép-Magyarország, 2006 I–III. negyedévében.

9. A népesség megoszlása munkaerőpiaci státusz szerint, 2001-ben • A régióban magas a gazdasági aktivitás és a foglalkoztatottak aránya. • A munkanélküliség az országos átlag alatt marad. • A 14 évesnél fiatalabbak és a 15 évesnél idősebb tanulók együttes aránya kisebb, mint az országos átlag. • Ennek több oka van: Budapesten az átlagosnál jóval kevesebb a kisgyermek, és ezt nem tudja ellensúlyozni a pest megyei magasabb gyermekszám, • A 14 évesnél idősebb tanulók aránya ugyan a fővárosban is megközelíti az országos átlagot, Pest megyének viszont jelentős a lemaradása.

11. Eltartottsági mutatók • A régióban kisebbek az eltartási terhek, melyek az önkormányzatokat, állami hivatalokat érintik. • A 64 éven felüliek aránya közelíti leginkább az országos átlagot, közülük csaknem mindenki részesül saját jogon nyugdíjban. • Kisebb a súlya, főleg Budapesten – az eltartott gyermekeknek • A nem foglalkoztatott munkavállalási korúaknak.

12. A családok megoszlása gazdasági összetétel szerint

13. A családok megoszlása gazdasági összetétel szerint • A régióban az átlagosnál kedvezőbbek a munkaerőpiaci folyamatok, a foglalkoztatottak száma: • Országosan 100 fő közül 60 fő • A régióban 100 fő közül 64 fő. • Kevesebb az olyan család, amelyben a felnőttek közül senkinek nincs munkája, munkajövedelme, mindenki inaktív kereső, vagy munkanélküli. • A fővárosban magas a csupán eltartott taggal rendelkező családok aránya. Számuk közel 13 ezer egyharmada az országos értéknek (34 ezer). • A családok jó aktivitási mutatóiban több tényező játszik szerepet. • A kedvező munkaerőpiaci helyzet • A pest megyei családokban még a budapestieknél is több az aktív kereső • nagyobb családméret • Pest megyében kevesen vannak fizetett gyermekgondozási szabadságon • A munkavállalási korú nyugdíjasok és a megváltozott munkaképességük okán szociális járadékban részesülők hányada Pest megyében átlagosnak mondható.

14. A gazdasági ágak részesedése a foglalkoztatásban (%), 1999. Forrás: KSH Területi Statisztikai Évkönyv 1999.

15. A gazdasági ágak részesedése a foglalkoztatásban (%), 1999 • A gazdasági szerkezetre az előrehaladott tercierizáció jellemző, ami egyértelműen Budapest hatása. A GDP közel háromnegyedét a tercier szektor termeli, ezzel a régió a szektor országos bruttó hozzáadott értékének felét teszi ki. • A szolgáltatások részesedése a foglalkoztatásban: • Budapesten 77%, • Pest megyében 54%. • Az ipar 20%-kal részesedik a régió gazdaságából, ugyanakkor az ország ipari termelésének 30%-kát teszi ki a régió. • A régió gazdaságának meghatározó elemei: • az ipar, • a kereskedelem, • a szállítás-távközlés és az ingatlan szektor. • Pest megye munkaerőpiaca rugalmasan bővül: • befogadja a budapesti munkahelyeken foglalkoztatottakat, • felvevőpiacot jelent a budapesti kereskedelmi hálózatban kínált termékeknek, szolgáltatásoknak, • „zöld mezőt” nyújt a szolgáltatási infrastruktúra terjeszkedésének

16. Munkanélküliség • Magyarországon a munkanélküliségi ráta 7,5% volt,, a Közép-Magyarországi régióban 5 % volt 2006 I–III. negyedévében. • A közép-magyarországi régióban nagyobb az álláskínálat, ennek következtében többen keresnek állást, mint ahányan regisztráltatják magukat a munkaügyi központok kirendeltségein. • Speciális probléma elsősorban a fővárosban a hajléktalan munkanélküliek egyre nagyobb száma, a regisztrált hajléktalan munkanélküliek száma 2001 júniusában 700 fő volt. • A régió munkanélküliségét alapvetően nem a munkalehetőségek hiánya, hanem a munkaerő kereslet és kínálat eltérő szerkezete magyarázza. • A munkához jutás elsődleges akadálya: • A munkavállaló részéről: • A piacképes szakképzettség hiánya • A tájékozatlanság • A munkaadói oldal részéről: • az előítéletes magatartás • Információhiány.

17. A munkanélküliek száma régiónként, 2006. I–III. negyedévben

18. Munkanélküliségi ráta (%)

19. A 15-74 éves népesség foglalkoztatási és munkanélküliségi rátái a Közép-Magyarországi régióban 2000-ben Forrás: 2001. évi népszámlálás, KSH

22. Az egy főre jutó bevételek és jövedelmek a Közép-Magyarországi régióban, 2000 Forrás: Családi költségvetés, 2000.

25. Szociális problémák • A központi régióban koncentrálódnak egyes kezeletlen társadalmi feszültségekből adódó jelenségek: • hajléktalanság, • középosztályi és szegénységi szuburbanizáció, • a fővároson belüli lakosságcsere többirányú folyamatai: • az agglomeráció északnyugati, nyugati területeire a középosztály költözik, a nehezebb helyzetű csoportok inkább a délkeleti, keleti szektorba áramlanak. • A lakásállomány vonatkozásában Budapestet az országosnál jobban jellemzi az egyszobás, kevésbé a három és annál több szobás lakások. • Az országos átlagot csak az egygyermekes egyedülálló szülők aránya haladja meg. • A családi pótlékban részesülők: • legnagyobb arányban 36,4 százalékban a kétgyermekes családtípusban élők képviseltetik magukat. • Az egygyermekes családok részesedése is magasabb az országosnál, 23,8 százalék. • A 3 vagy több gyermeket nevel nagycsaládok az országosnál kisebb részben, 18 százalékban jelennek meg a régióban. Ezek a számok a roma és a szegény szubkultúrában él családok alacsonyabb számával magyarázhatók. • Budapesten élők elöregedése a legnagyobb arányú, (különösen magas a 70 év felettiek száma) Az idős népesség nagyobb arányban van jelen az Észak-keleti és az Északi, valamint a Dél-keleti szektorban.

26. Köszönöm a figyelmet!

27. Forrásjegyzék • A Közép-Magyarországi Régió stratégiai terve 2001-2006; Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács; 2005.03. • Budapesti Mozaik, KSH 2.-3. szám • A Közép-Magyarországi Régió Szociális Helyzetelemzése 2004.10.; Budapesti Szociális Forrásközpont • Közép-Magyarországi Régió Operatív Programja 2001-2003 • Közép-Magyarországi Régió Foglalkoztatási és Szociális Startégiai Terve és Operatív Programja 2003. ápr.; Pro Régió Ügynökség • A budapesti agglomeráció vándorlási folyamataia 90-es években, POLISZ, 2001 • Nők és Férfiak Magyarországon, 2004. ICSSZEM, Bp. 2005. • http://portal.ksh.hu • www.afsz.hu • www.szmm.gov.hu