Környezetvédelem a 19-21.században

1. Tartalomjegyzék A 19.században A 20.században A 21.századbanLevegővédelem Talajvédelem Vízszennyezés 2100-ra… Források Környezetvédelem a 19-21.században Készítette: Molnár Ferenc, Tuba Máté

2. A 19.században Jóllehet a környezet megóvásának kérdése többször felmerült különböző korokban és helyeken a világban, a modern környezetvédelmi mozgalom kialakulása elválaszthatatlan az ipari forradalom által jelzett változásoktól. A nagy gyárak és a szénhasználat emelkedése óhatatlanul magával hozta az emelkedő légszennyezést, emellett az ipar által használt vegyi anyagokból származó szemét mennyisége is növekedésnek indult. Az első nagy, modern környezetvédelmi törvényt 1863-ban hozták Nagy-Britanniában. Magyarországon már a 19. század második felében törvényekkel védték az erdőket, a vizek tisztaságát. A 20. század első felében is több hasonló rendelet jelent meg, hogy csak egy példát említsek: 1939-ben nyilvánították védetté a Debreceni Nagyerdőt. Az ózdi vasgyár Borsodmegyében1865-ből. A Pannonia-gőzmalom Budán 1864-ben. A resicai vasgyár egyik telepe 1865-ben.

3. A 20.században A hazai környezet állapotát befolyásoló főbb folyamatok: A környezetvédelem – mint intézményesült társadalmi tevékenység – Magyarországon csak az 1960-as, 1970-es évtizedben jelent meg. A tudatos környezetvédelmi cselekvés kialakulása a legfejlettebb országokban az 1950-es évek végére, az 1960-as évek elejére tehető, amelyet főként a népességrobbanás, a gazdasági teljesítmények gyors növekedése, valamint az urbanizációs folyamatok következményei kényszerítették ki. Közülük a gazdasági tevékenység jár a legnagyobb környezetterheléssel. Az 1867-es kiegyezést követően az Osztrák–Magyar Monarchiában lendületet vett az árutermelő mezőgazdaság fejlődése és az iparosodás. A gyakran látványos eredményekkel járó gazdasági folyamatok jelentős környezeti változásokat okoztak, különösen a folyószabályozási munkálatok következményei voltak mélyrehatóak. (Az Alföldön pl. a Tisza szabályozásával vált lehetővé több mint 6 millió kataszteri hold földterület rendszeres mezőgazdasági művelésbe vonása.) A hazai környezet állapotának erősen romló tendenciái a II. világháború után bontakoztak ki, amelyeket gazdaság- és területfejlődési, valamint urbanizációs folyamatok váltottak ki.

4. A 20.században • A nemzeti parkok születése: • Hortobágyi Nemzeti Park (1973) • Kiskunsági Nemzeti Park (1975) • Bükki Nemzeti Park (1977) • Aggteleki Nemzeti Park (1985) • Fertő–Hanság Nemzeti Park (1991) • Duna–Dráva Nemzeti Park (1996) • Körös–Maros Nemzeti Park (1997) • Balatoni-felvidéki Nemzeti Park (1997) • Duna–Ipoly Nemzeti Park (1997) • Őrségi Nemzeti Park (2002) Magyar szürkemarha a vályúnál. (1937)

5. A 21.században A XX. század során, a korábbi évszázadokban nem tapasztalt sebességgel következtek be olyan változások, amelyek várhatóan az egész emberiség jövőjét jelentősen befolyásolják. Így pl. drámai mértékben megnőtt az energiafelhasználás, különösen a fosszilis energiahordozók használata. A bekövetkezett változások nemkívánatos környezeti hatásokkal is jártak. Tekintve, hogy a XXI. században az energiafelhasználás további drámai megnövekedése várható, indokolt az utóbbiakra fokozott figyelmet fordítani. A növekvő energiaigény kielégítésének - a közvetlen költségek tekintetében - jelenleg legolcsóbb módja a fosszilis tüzelőanyagok használatának fokozása. A fosszilis tüzelőanyagok használatát korlátozó megállapodások előnyös hatását (fejlett országok) messze túlkompenzálja a fejlődő országok növekvő levegőterhelése. Általánosan elfogadott az alternatív (nem fosszilis) energiaforrások elterjesztésének gondolata. Technikai-műszaki nehézségek, rövid távú gazdaságossági megfontolások stb. miatt ezek alkalmazása csak lassan terjed. Hazánk helyzete az energia-felhasználás tekintetében sajátos: gazdaságunk energia-hatékonysága rossz, épületeink hőszigetelése messze elmarad a kívánatostól és lehetségestől.

6. Levegővédelem A társadalmi-gazdasági fejlődés felgyorsulása, a közlekedési igények kielégítése a levegőt sem hagyta érintetlenül. A kibocsátott szennyezőanyagok következtében mára a levegő minősége városainkban, a forgalmas utak közelében sok esetben nem megfelelő, veszélyeztetve az emberi egészséget, az épített és természeti környezetet. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának növekedése a globális éghajlatváltozással fenyeget. Saját felelősségünk, hogy tevékenységeinket úgy szervezzük meg, olyan módon folytassuk, hogy a lehető legkevesebb szennyezőanyag kerüljön a levegőbe.

7. Talajvédelem Nemzeti kincsünk és természeti erőforrásaink között nagy értéket képviselnek talajaink, melyek jelenleg még viszonylag kedvező állapotban vannak. A talaj bizonyos szempontból szintén az élet hordozója, hiszen feltétele a jó minőségű, egészséges élelmiszer előállításának, valamint meghatározó szerepet játszik az embert körülvevő kellemes környezet kialakításában azáltal, hogy életteret biztosít a növényeknek, állatoknak – védelme és megőrzése az egészséges élet záloga.

8. Vízszennyezés Vízszennyezésnek nevezzük azt a környezetszennyező folyamatot, melynek során a víz főként emberi tevékenységből kifolyóan rosszabb minőségűvé válik. A vízszennyezés a vízi állatokat és növényeket károsítja, vagy pusztítja el. Az állatokat akár fizikai módon is rongálhatja. (Pl.: a hulladékba belegabalyodnak). A víz szennyeződése több módon is történhet. Egyik lehetőség a mezőgazdaságban használatos szerek (gyomirtók és rovarirtók) túlzott mértékű adagolása. Ilyen esetekben főleg a talajban található víz szennyeződik. Ezen kívül a táplálékláncba is bekerülnek a káros anyagok. Ez a tápláléklánc egyre magasabb szintjein felhalmozódik, a csúcsragadozók szervezetébe már jelentős mennyiségű is bejuthat. Az esővíz szennyeződhet a különböző káros anyagok nitrogén-oxidok, kén-dioxid levegőbe jutásával. Ezen anyagok bejutnak az esővízbe, csapadékként lehullanak, és bekerülnek a talajba, folyókba, tengerekbe.

9. Vízszennyezés A vizek jelentős szennyezői a gyárak. Ezek legfőképp úgy rontják a vízminőséget, hogy a korábban folyókból felhasznált vízbe termékek gyártása során szennyező anyagokat juttatnak, és azokat megtisztítás nélkül juttatják vissza a folyókba, tavakba. Szennyeződhet a víz a háztartási hulladékok vízbe öntésével. Nagyon jelentős károkat okozhat az olajszennyezés. Itt kőolaj, és kőolajszármazékok kerülnek vízbe, általában hajókból, melyek valamilyen módon megsérülnek. Az olaj a víz felszínén úszik, így elzárja a napfényt és gátolja a vízben élő élőlények gázcseréjét. Továbbá a madarak tollai szennyezettek lehetnek. Mérgező fémvegyületek is vízbe juthatnak, és ezzel komoly károsodást okozhatnak. Algásodáshoz, illetve egyéb károsodásokhoz vezethet a túl sok tápanyag vízbe kerülése.

10. 2100-ra… • A Föld lakossága eléri a 7 milliárdot; a növekedés a fejlődő országokra esik; a vidéki lakosság a városokba fog költözni. • Az egy főre eső GDP a fejlődő országokban nem tudja követni a népességnövekedést. • Az élelmiszertermelést csak a rovar- és növényirtószerek ésszerű alkalmazásával ill. az öntözés fokozásával lehet növelni. A fejlődő országok ezt nem tudják biztosítani, így az alultápláltak száma megháromszorozódik. • A szilárd ásványi nyersanyagok fogyasztása drámaian nő, a lelőhelyek kimerülnek. • Az öntözés két - háromszorosára emeli a vízfogyasztást, amely hatalmas energiát emészt fel; vízhiányokat eredményez. • A világ erdővel borított területei 40%-kal csökkennek, a kivágott fák 90%-át eltüzelik (trópusi esőerdők!!!). • A termőföldek elmocsarasodása, az erózió, a toxikus sók öntözés miatti felhalmozódása, termőföldveszteség, elsivatagosodás. • A víztartalékok minősége romlik – járványos megbetegedések száma emelkedik.

11. 2100-ra… • Az erdőirtás miatti erózió, iszap veszélyezteti a termőföldeket, településeket. • A szén és olaj használata savas eső kialakulását idézi elő, a keletkező CO2 légköri felmelegedést okoz. • Az aeroszolok, hűtőfolyadékok elvékonyítják az ózonréteget– bőrrák kialakulásához vezet. • A nukleáris hulladék biztonságos tárolása nem megoldott. • A szennyeződések és esőerdők irtása során az állatvilág búvóhelyeinek elvesztése az élővilág 2%-ának elvesztéséhez vezet. Mindezek hangsúlyossá teszik a környezetvédelem fontosságát!

12. Forráshelyek: Főoldal http://qualifikacio.hu/environmentprotection.html http://www.harmanec-kuvert.sk/hun/rolunk/mail_media/aktiv_kornyezetvedelem/ http://www.munkavedelemcenter.hu/assets/templates/default/images/kornyezetvedelem.jpg http://www.egyno.hu/otthon/zoldre_erositunk 1.Oldal http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6rnyezetv%C3%A9delem 2.Oldal http://mek.oszk.hu/09100/09175/html/79.html http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/159.html 3.Oldal http://hu.wikipedia.org/wiki/Nemzeti_park http://upload.wikimedia.org/wikipedia/hu/thumb/f/f1/Igazg_mukod.jpg/640px-Igazg_mukod.jpg http://hnp.nemzetipark.gov.hu/78-43.php?slideShow=1&index=4 http://knp.nemzetipark.gov.hu/ 4.Oldal http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=F%C3%A1jl:Igazg_mukod.jpg&filetimestamp=20090211181015 http://hu.wikipedia.org/wiki/Nemzeti_park http://www.hnp.hu/78-43.php?slideShow=1&index=4 http://www.ddnp.hu/ 5.Oldal http://www.u-szeged.hu/mindentudas-egyeteme/2007-december-5-szerda/koolajellatas http://www.varosivisszhang.hu/images/2009/02/hoveszteseg-illusztracio.jpg 6.Oldal http://www.enviroplus.hu/szakteruletek/levegovedelem http://innovex.veszprem.hu/kornyezetvedelem/?hu_sz%E9ler%F5m%FB-%C1cson,16 http://enfo.agt.bme.hu/drupal/node/9047 7.Oldal http://www.enviroplus.hu/szakteruletek/talajvedelem http://canadahun.com/forum/showthread.php?26711-Tudatos-%C3%A9letvitel-kontra-multinacion%C3%A1lis-c%C3%A9gek http://innovex.veszprem.hu/kornyezetvedelem/?hu_talajv%E9delem-mulcsoz%E1ssal,55

13. Forráshelyek: 8.Oldal http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%ADzszennyez%C3%A9s http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=F%C3%A1jl:Water_pollution.jpg&filetimestamp=20051119215058 http://www.alternativenergia.hu/a-vizszennyezes-legfobb-forrasai/5206 9.Oldal http://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%ADzszennyez%C3%A9s http://think.transindex.ro/?tag=vizszennyezes http://www.dehir.hu/tag/mexikoi-obol/ Zene: Youtube.com