100 likes | 297 Views
AZ ÓKORI RÓMA TÖRTÉNETE. MAGISTRATUSOK. CONSULok (2 fő). A király minden funkcióját átvették (kivéve a főpapit) Polgári közigazgatás fejei, hadsereg főparancsnokai Kollegalitás (ellenőrzik egymást, egymás döntéseit megvétózhatták, csak együttesen hozhattak határozatot)
E N D
CONSULok (2 fő) • A király minden funkcióját átvették (kivéve a főpapit) • Polgári közigazgatás fejei, hadsereg főparancsnokai • Kollegalitás (ellenőrzik egymást, egymás döntéseit megvétózhatták, csak együttesen hozhattak határozatot) • Minden magistratus az alárendeltjük (kikéve a néptribunust) • Senatus, népgyűlés összehívása • Senatus határozatainak végrehajtása • Nagy jelentőségű ügyekben bíráskodhattak is • felelősségre vonhatták hivatali működése miatt • 1 évre a Comitia centuriata választja őket • Kre 366-áig csak patríciusok lehettek (innentől kezdve az egyik mindig plebejus származású) • 12 lictora (törvényszolgája) volt mindegyiknek, a fasces szimbolizálta a consulok hatalmát
PRAETORok • Kre 366-tól választották a Comitia Centuriában • 1 évre választották őket, számuk eleinte ( 2, később 6, 8, 16) • Plebejusok Kre 337-től tölthették be a tisztséget • Feladataik: • A városi rend fenntartása • bíráskodás: polgári és büntető ügyekben is • Consulok helyettesítése, ha nem voltak a városban • Rájuk bízott provincia igazgatása • Ünnepi játékok felügyelete (Apolló)
CENSORok (2 fő) • Szent tisztségviselőnek számított, a dictatort kivéve mindenkinél nagyobb tisztelet járt neki, határozataik megfellebbezhetetlenek • Kre 443-tól választották, 351-ig csak patrícius lehetett, később kötelezően az egyikük plebejus volt • A Comitia centuriata 5 évente választotta őket 18 hónapra • Feladatai: • Census tartása(római polgárok jegyzékének összeállítása, vagyonbecslés és seregszemle céljából) • A polgárok centuriákba és tribusokba való osztása vagyoni alapon (politikai jogok gyakorlása és a katonáskodás miatt fontos) • Senatus névjegyzékének összeállítása, a méltatlanok törlése • Pénzügyek: adók , vámok kirovása, beszedésük ellenőrzése, később minden állami bevételek felügyelete, • közmunkák és középületek felügyelői, utak, hidak, csatornák karbantartásának anyagi oldaláért ők feleltek • Erkölcsi ügyekben bíráskodhatott (magánéleti, hivatali, közerkölcsbeli ügyekben) súlyos esetben a polgárjogtól is megfoszthatta az érdemtelent
NÉPTRIBUNUSok • Főbb magistratusok közé tartozott • Kre 367-től választották a plebeiusok soraiból eleinte 2 majd 4, később 10 főt • Személye szent és sérthetetlen (sacrosanctus) volt (házuk menedékhely) • Feladataik: • Plebejusok érdekeinek védelme • Vétójoguk volt a magistratusok intézkedéseire, törvényjavaslatokra, senatusi határoaztokra, ítéletekre (kivéve a censor utasításait) • Plebejusok gyűlésének összehívása, később a senatust is összehívhatták • Segítői az aedilis plebis-ek
QUESTORok • Alacsonyabb rangú magistratusok • Közvádlói, ügyészi feladatok (Kre 292-ig) • Közpénzek beszedésének és elosztásának felügyelete: államkincstár kezelése(senatusi irányítás alatt), • Hivatalos okmányok őrzése (senatus határozatai) • Hadjáratok esetén egyikük kísérte a consult:: kezelte a hadipénztárat, ügyelt a zsákmány szétosztására, fizette a katonák zsoldját • A consul jelölte, a comitia centuriata (később a tributa) választotta őket • Számuk: eredetileg 2 fő, később 4, majd a késői köztársaság korában 40 fő!
AEDILISek • Alacsonyabb rangú magistratus • eredetileg 2 fő, 1 évre választotta őket a plebs, később számuk 4-re nő • Személyük szent és sérthetetlen volt • Feladataik: • A tribunusok segítői, a plebs levéltárát és pénztárát kezelték (aedilis plebis) • Kre 366-tól létszámbővülés + 2 fő (aedilis curilis) • Köz- és magánépületek felügyelete, karbantartása, lebontatása • Censorok távollétében utak, járdák, csatornák karbantartása, tisztítása • élelmiszer-ellátás biztosítása :olcsó gabona osztása • állami földek határainak védelme, művelésük felügyelete • Vallási események szervezése és nyilvános játékok rendezése • városi rend fenntartása: Fürdők, bordélyházak, szórakozóhelyek biztonságáért feleltek • Kereskedelemmel kapcsolatos rendeleteket hozhattak, bírságolhattak (piaci árak, mértékek ellenőrzése)
DICTATOR (Magister populi) • Rendkívüli tisztségviselő • Veszélyhelyzetben választják meg 6 hónapra: a senatus javaslatára az egyik consul nevezi ki • Helyettese a magister equitum • Az összes magistratus köteles neki engedelmeskedni • Nem lehet felelősségre vonni hivatali működéséért • Nem hagyhatta el Itáliát • Nem foglalkozhatott a pénzügyekkel, csak a senatus által kiutalt pénzt költhette • Nem ülhetett lóra Rómában • 24 lictor kísérte fascessel