A KOLLEKTÍV MUNKAJOG RENDSZERE koalíciós-tarifális versus üzemi alkotmányjog

1. A KOLLEKTÍV MUNKAJOG RENDSZERE koalíciós-tarifális versus üzemi alkotmányjog legális konfrontáció versus bizalomteljes kooperáció általában: munkáltató feletti szint munkáltatói szint

2. A kollektív munkajog jelentősége: - jogforrási tényező: kollektív szerződés - kollektív önrendelkezés - az EU munkajoga feladatokat határoz meg - a munkajogi politika alakításában szerepe van - formálja az egyéni/individuális munkajogot - az üzemi megállapodás határozza meg az üzem/munkáltató belső rendjét

3. CODETERMINATION BY WORKERS – WORKERS’ PARTITIPATION EU hatásra alakult ki a munkavállalói részvétel 1998: Human Rights Act Collective redundancies 1975 Transfer directive 1977 Trade Union Reform and Employment Rights Act 1993 Employment Rights Act 1996

4. A részvételi jogok főbb területei: - csoportos létszámcsökkentés - kivel kell konzultálnia a munkaadónak? - a munkavállalói képviseletek jogai: - megfelelő időben joga van tárgyalni - minden érdemi információt meg kell kapnia - ACAS Code of Practice - jogorvoslat lehetősége - unfair dismissal - mit jelent a konzultáció? - a munkáltató személyében bekövetkező változás - transzfer irányelv átvétele 1981-től - kivel kell konzultálni? - mi a konzultáció tárgya?

5. - az egészség és biztonság (health and safety) - Health and Safety at Work Act 1974 - Health and safety (Consultation with Employees) Regulations 1996 - Safety Representatives and safety Committees Regulations 1977: függetlenek a szakszervezetektől - belső (foglalkozáshoz kötött) nyugdíjrendszerek - képzés

6. Munkavállalói részvétel a francia jogban (la représentation collective) Jellemzője: többlépcsős képviseleti rendszer - délégué du personnel - a már meglévő jogok megóvása, ellenőrzése - II. Világháború előtt jött létre (accords Matignon 1936) - jelentősége: a munkavállalókkal való közvetlen kapcsolat- tartás - minden egyéni ügyben kezdeményezhet konzultációt - comités d’ entreprise - az üzemi tanácshoz hasonló szervezet: jogi személy (1945) - alapvető különbség: a comité vezetője a vállalkozás vezetője - jogköre: a szociális intézmények vállalkozáson belüli igazgatása - minden kérdésben kérhet konzultációt (Auroux reformok) - droit d’ alerte

7. A MUINKAVÁLLALÓI RÉSZVÉTEL INTÉZMÉNYES FORMÁI – NÉMETORSZÁG Részvétel a vállalkozásban: 1976 – Mitbestimmungsgesetz Részvétel a munkáltató döntéseiben: 1972: Betriebsverfassungsg. A német üzemi alkotmányjog rendszere: - a szakszervezetek jelenléte a munkahelyeken (Zugangsrecht) - az üzemi tanács választása, működésének időtartama (4 év) - szervezete: elnök, választmány, feltételek biztosítása, titoktartás - üzemi gyűlés, jelentősége, funkciója - egyes munkavállalói rétegek képviselete - központi üzemi tanács - konszern üzemi tanács

8. A Betriebsrat jogköre: - kiindulási alap: bizalomteljes együttműködés - kooperáció, belső konfliktusfeloldás (Einigungsstelle) - általános feladat: a munkavállalók panaszjoga - részvétel szociális ügyekben: - Mitbestimmungsrecht (ha nincs jogszabály vagy ksz.) - önkéntes üzemi megállapodás - a munkáltató tájékoztatási kötelessége - részvétel személyzeti ügyekben: - foglalkoztatás biztonsága - kiválasztási irányelvek (Auswahlrichtlinien) : üt. hozzájárulása kell - kérdőívek, nyilvántartás, képzés - egyéni személyzeti ügyek – felmondásvédelem - részvétel gazdasági ügyekben: tájékoztatás

9. AZ OSZTRÁK MUNKAALKOTMÁNY – ARBEITSVERFASSUNGSGESETZ (1974) Egységes törvény: tarifális – üzemi alkotmányjogi rész Üzemi alkotmány: - választás: a szakszervezetek befolyása - az üzemi tanács jogköre: hasonlít a német megoldáshoz - az üzemi megállapodás jelentősége Hasonlóságok és különbségek

10. A MUNKAVÁLLALÓI RÉSZVÉTEL NEMZETKÖZI DIMENZIÓI ILO 135. számú egyezménye a munkavállalók üzemi képviselőinek védelméről és kedvezményeiről - kihirdetve: 2000. évi LXVII. törvény - kik a munkavállalók képviselői (3. cikk) - szakszervezetek és egyéb képviselők kijátszásának megakadályozása (5. cikkely)

11. AZ EURÓPAI ÜZEMI TANÁCS A 94/45/EK irányelv az EUÜT-ről - az irányelv megalkotásának okai - a vállalkozások nemzetközivé válása - az irányelv fogalomrendszere - közösségi szintű vállalat, vállalatcsoport - központi vezetés, ellenőrző vállalat - különleges tárgyalótestület - az eljárás megindulása - a lehetséges megállapodás tartalma - bizalmas információk - a szubszidiárius előírások 2003. évi XXI. törvény

12. AZ EURÓPAI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG – SOCIETAS EUROPAE 2157/2001/EK rendelet az SE statútumáról 2001/86/EK irányelv a munkavállalók részvételéről - az irányelv fogalomrendszere - a különleges egyeztető testület létrehozása - a megállapodás lehetséges tartalma - az egyeztetési eljárás lefolytatása 2004. évi XLV. törvény az EU részvénytársaságról

13. A MUNKAVÁLLALÓI RÉSZVÉTEL A MAGYAR JOGBAN • a kerekasztal tárgyalások, az Mt. koncepciója • az 1989. évi II. törvény az egyesülési jogról • az 1989. évi XXIII. törvény a pártokról • a szakszervezetek mozgástere • az Mt. 19. §-a és következményei • a szakszervezet fogalma; általában a munkavállalói képviselet • a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet • a szakszervezet reprezentativitása és a ksz. kötési képesség • német, angol, francia megoldások • az Mt. 29. § következetlensége • az Mt. 33. § és a 65. § (1) bekezdése; EBH 2004. 1148.

14. AZ ÜZEMI TANÁCS VÁLASZTÁSA I. - az Mt. 43. § (1) bekezdésének értelmezése - „kell” választani - a választással összefüggő munkáltatói feladatok általában - mit jelent az „önálló telephely” fogalma - Mt. 65. § elemzése - üzemi tanács, központi üzemi tanács, konszern - az Mt. 45. §-a, mint kógens szabály - központi üzemi tanács delegálási rendje: - kiindulási pont: minden egység képviseletét biztosítani kell - viszonyítási pont: az üzemi megbízott, illetve a legkisebb egység, de létszámkorlátokkal (3 – 13 fő)

15. HOLDING VAGY KONSZERN SZINTŰ ÜZEMI TANÁCS • - Holding, konszern fogalma • - Az elismert vállalatcsoport • - A tényleges vállaltcsoport • - Jelentősége: - a társasági jogban • - a versenyjogban • - a számvitel jogában • - Jelentősége a munkavállalói részvételnél • - szakszervezetek, kollektív szerződés • - üzemi tanács

16. Ki köthet kollektív szerződést? Mt. 31. § (1) Kollektív szerződést egyrészről - a munkáltató, a munkáltatói érdekképviseleti szervezet, vagy több munkáltató, - másrészről a szakszervezet, illetve több szakszervezet köthet. (2)-(4) - miért köthetett korábban az üzemi tanács - pozitív, negatív hatások - jogdogmatikai, jogpolitikai megfontolások

17. AZ ÜZEMI TANÁCS VÁLASZTÁSA II. A választási bizottság - megalakítása - az üzemi tanács által - üzemi tanács hiányában - megalakításának időpontja - tagjai – kizáró feltételek Az aktív és a passzív választójog - aktív választójog:munkajogviszony léte (Mt. 47. §) - atipikus munkajogviszonyok - a bedolgozó jogállása - passzív választójog (Mt. 46. §) - munkajogviszonyok minősítése - cselekvőképesség - kizáró okok

18. AZ ÜZEMI TANÁCS VÁLASZTÁSA III. A választási bizottság feladatai: - meghatározza a választás időpontját - meghatározza a választandó üt. létszámát - megállapítja és közzéteszi a választásra jogosultak és a választható munkavállalók névjegyzékét - meghatározza a jelöltállítás határidejét - megvizsgálja a jelölés érvényességét, közzéteszi a jelöltek listáját - ha a jelölés érvénytelen, dönt a határidő meghosszabbításáról - a jelölés lezárását követően elkészítteti a szavazólapokat - összeállítja a szavazatszedő bizottságokat és megszervezi a szavazást - megállapítja és közzéteszi a szavazás eredményét, tájékoztatja a munkáltatót - elkészíti és közzéteszi a választási jegyzőkönyvet

19. AZ ÜZEMI TANÁCS VÁLASZTÁSA IV. A jelöltállítás - munkavállalók 10%-a, vagy legalább ötven munkavállaló - a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet, tagjai közül - mit jelent a „képviselettel rendelkező” szakszervezet? - 1/1999. Munkaügyi jogegységi határozat - mikor érvényes a jelöltlista A jelölés elfogadása - munkavállalói jelölés esetén - szakszervezeti jelölés esetén A szavazás, az érvénytelen és az eredménytelen szavazás Érvényes, eredményes szavazás - ki lehet az üzemi tanács tagja - ki lehet az üzemi tanács póttagja - a kiesett tagok pótlásának rendje

20. AZ ÜZEMI TANÁCS MŰKÖDÉSE I. Az üzemi tanács első ülése, napirendi pontok -elnök megválasztása - ügyrend kialakítása Az ügyrend fontosabb tartalmi elemei -az ülések rendszeressége - az állandóan szinten tartandó kérdések meghatározása - a lehetséges üzemi megállapodások tárgykörének meghatározása - az üzemi tanács és a szakszervezet kapcsolatának kialakítása - a központi üzemi tanács és az üt.-k kapcsolatának kialakítása - az üzemi tanács és a munkavállalók kapcsolattartása rendjének meghatározása - az üzemi tanács szavazása eljárás rendjének kialakítása - az irattározás, a jegyzőkönyvvezetés, illetve egyéb adminisztratív feladatok meghatározása

21. AZ ÜZEMI TANÁCS MŰKÖDÉSE II. Az elnök jogállása, kötelességei, jogai A tagok jogállása, kötelességei, jogai Az üzemi tanács képviselete A titoktartási kötelesség - az üzleti, üzemi titok fogalmának meghatározása - üzemi megállapodás a titoktartás tárgyában

22. AZ ÜZEMI TANÁCS JOGKÖRE I. Az üzemi tanács jogállása: - a jogi személyiség hiányának problémája - eljárási „jogképesség” Az üzemi megállapodás; az Mt. 64/A. §-ának elemzése - az üzemi megállapodás lehetséges tárgyai - az üzemi megállapodás jogi természete - az üzemi megállapodás és a kollektív szerződés kapcsolata Az üzemi tanács működése feltételeinek biztosítása Az üzemi tanács tagjainak kedvezményei Az üzemi tanács tagjainak védelme

23. AZ ÜZEMI TANÁCS JOGKÖRE II. Az együttdöntési jogkör - az együttdöntési jogkör jogi természete - az Alkotmánybíróság 124/2008. (X. 14.) AB határozata - az együttdöntés, mint közös döntés Az együttdöntési jogkör és a kollektív szerződés szerepe - a Legfelsőbb Bíróság EBH 2004. 1148 - az Mt. 65. § (1) bekezdés a) pontjának módosítása - az Mt. 65. § (1) bekezdés a) pontja és az Mt. 33. §-a A jóléti célú pénzeszközök, illetve intézmények és ingatlanok meghatározása - az Mt. 142/A. § (3) bekezdéssel való összefüggése

24. AZ ÜZEMI TANÁCS JOGKÖRE III. A felhasználás és a hasznosítás meghatározása - a jóléti ingatlan adásvétele - polgári jogi (anyagi jogi problémák) - polgári eljárásjogi problémák - a jóléti ingatlan egyéb hasznosítási lehetőségei A közös döntés megtagadása - Mt. 197. § c) pont: kötelező döntőbíráskodás - az arbitrage jogi természete - az eljáró személy, testületi kijelölése - az MKDSZ szerepe - a döntés és jogkövetkezményei

25. AZ ÜZEMI TANÁCS JOGKÖRE IV. A munkáltató véleménykérési kötelessége: - a munkavállalók nagyobb csoportját érintő intézkedések tervezete - munkavállalók nagyobb csoportja - a munkáltatói intézkedések köre - a munkáltató lehetséges belső szabályzatai - munkarend, bérszabályzat, magatartási normák, etikai kódex stb. - a munkáltató átszervezésébe tartozó tényállások köre - a munkáltató szervezetének átalakítása a munkáltató személyében bekövetkező változás nélkül - szervezeti egység önálló szervezetté alakítása - a privatizáció (lásd külön) - korszerűsítés, különösen a teljesítménykövetelmény változására

26. AZ ÜZEMI TANÁCS JOGKÖRE V. - a személyügyi nyilvántartás rendszere - adatlapok tartalmának kialakítása, személyes adatok védelme - a személyügyi nyilvántartás kezelése - a személyügyi terv - kapcsolódása a foglalkoztatáshoz, a képzéshez - a képzési terv - a foglalkoztatást elősegítő támogatások igénybevétele - korengedményes nyugdíjazás - rehabilitáció - éves szabadságolási terv - kapcsolata a munkáltató gazdasági tervével - összefüggése a munkarenddel - Mt. 134. §: a szabadság kiadásának rendje

27. AZ ÜZEMI TANÁCS JOGKÖRE VI. - új munkaszervezési módszerek, teljesítménykövetelmény - kapcsolata a csoportos létszámcsökkentéssel - Mt. 143. §. a teljesítménykövetelmény megállapítása - Mt. 143/A. § a teljesítménykövetelmény korrekciója - pályázatok

28. AZ ÜZEMI TANÁCS JOGKÖRE VII. • a munkáltató tájékoztatási kötelessége • az Mt. 65. § (4) és az Mt. 21. § (2) bekezdésének kapcsolata • a szakszervezetek és az üzemi tanács együttműködése • a tájékoztatási kötelesség tárgya • a munkáltató gazdasági helyzete • a munkáltató tevékenységi körének módosítása • a munkáltató jövőbeli beruházásai • bérek, keresetek alakulása, likviditás • a foglalkoztatás jellemzői, a munkaerő felhasználása • a távmunka helyzete • a munkaerő-kölcsönzés helyzete • az üzemi megállapodás jelentősége ebben a körben

29. A MUNKÁLTATÓ KÖTELESSÉGSZEGÉSÉNEK JOGKÖVETKEZMÉNYEI • - az üzemi tanács döntési mechanizmusa az Mt. 65. §-ában meghatározott esetekben • - eljárási rend, határidők • az Mt. 67. § és a szakszervezet kifogáshoz való jogának kapcsolata (Mt. 23. §) • párhuzamos jogok és kötelességek – eltérő jogkövetkezmények • az üzemi tanács jogorvoslati lehetősége • az üzemi tanács, mint perbeli fél (Pp. 351. §) • mit kérhet keresetében az üzemi tanács? • mit jelent a munkáltatói intézkedés érvénytelensége? • mit jelent mondez ingatlan adásvétele esetén?

30. AZ ÜT. FELADATAI ÉS MŰKÖDÉSE A MUNKÁLTATÓ SZEMÉLYÉBEN BEKÖVETKEZŐ VÁLTOZÁS ESETÉN I. - a munkáltató személyében bekövetkező változás fogalma - a munkáltató tájékoztatási kötelessége (Mt. 85/B. §) - az üt. és a szakszervezetek együttműködése - a tájékoztatási kötelesség tartalma - a tájékoztatási kötelesség teljesítésének határideje - a munkáltató konzultációs kötelessége - a jogi, a gazdasági, és szociális jogkövetkezmények - e kötelességek megsértésének jogkövetkezményei

31. AZ ÜT. FELADATAI ÉS MŰKÖDÉSE A MUNKÁLTATÓ SZEMÉLYÉBEN BEKÖVETKEZŐ VÁLTOZÁS ESETÉN II. • az ideiglenes üzemi tanács intézménye • az ideiglenes üzemi tanács megalakítása, szervezési elvek • az ideiglenes üzemi tanács működésére vonatkozó szabályok • a jogutódlással érintett munkavállalók képviselete • a lehetséges tényállások; tényállás üzemi megbízott esetén • az üt. létszámának változása, jogkövetkezményei

32. AZ ÜZEMI TANÁCS MEGSZŰNÉSE - a munkáltató jogutód nélküli megszűnése - az érintett telephely megszűnése - az üzemi tanács visszahívása - a visszahívás intézménye – lehetséges okok - a visszahívásra irányuló szavazás - a visszahívásra irányuló indítvány érvényessége - a visszahívásra irányuló szavazás érvényessége

33. AZ ÜZEMI TANÁCS TAGJA MEGBÍZATÁSÁNAK MEGSZŰNÉSE - lemondás, visszahívás, cselekvőképesség elvesztése - munkáltatói jogok gyakorlására válik jogosulttá - munkáltató (vezető) közeli hozzátartozójává válik