Download
1 / 34
340 likes | 502 Views
Panasztétel és elszámoltathatóság a korrupció elleni küzdelemben. dr. Burai Petra Transparency International Magyarország. Korrupció érzékelési index 2010. Pontszám: 4,7 ( 2009: 5,1 ) Helyezés: 50. (2009: 46.). Régiós összehasonlítás. Változások 2010-ben. Jelentős javulás.
E N D
Panasztétel és elszámoltathatóság a korrupció elleni küzdelemben dr. Burai Petra Transparency International Magyarország
Korrupció érzékelési index 2010 • Pontszám: 4,7 (2009: 5,1) • Helyezés: 50. (2009: 46.)
Változások 2010-ben Jelentős javulás Jelentős visszaesés Portugália (-0,8) Magyarország (-0,4) Olaszország (-0,4) Csehország (-0,3) Görögország (-0,3) Ciprus (-0,3) • Málta (+0,4) • Finnország (+0,3) • Luxemburg (+0,3) • Lengyelország (+0,3)
Okok és irányok • Átfogó korrupcióellenes intézkedések hiánya. • Az üzleti szektor véleményét mérő mutatók romlottak. A piac türelmetlen, mihamarabb hatékony fellépésre van szükség. • Gazdasági válságból való kilábalás és versenyképesség növelése átfogó antikorrupciós intézkedésekkel! • Korrupciós botrányok, elszámoltatások nyilvánossá-ga.
FENN- TARTHA- TÓ FEJL. JOG URALMA ÉLET- MINŐSÉG MÉDIA OMBUDSMAN ÜZLETI ÉLET CIVIL TÁRSADALOM KÖZIGAZGATÁS SZÁMVEVŐSZÉK TÖRVÉNYHOZÁS FELÜGYELETI SZERVEK NEMZETKÖZI SZERV. KORMÁNY BÍRÓSÁGOK TÁRSADALMI ÉRZÉKENYSÉG TÁRSADALMI ÉRTÉKEK Nemzeti integritás rendszer (1) T I S Z T A K Ö Z É L E T
Nemzeti integritás rendszer (2) FENN- TARTHA- TÓ FEJL. JOG URALMA ÉLET- MINŐSÉG T I S Z T A K Ö Z É L E T TÁRS. SZERV. ÉLET OMBUDSMAN CIVIL KÖZIGAZGATÁS SZÁMVEVŐSZÉK TÖRVÉNYHOZÁS FELÜGYELETI SZERVEK MÉDIA KORMÁNY BÍRÓSÁG ÜZLETI NEMZETKŐZI TÁRSADALMI ÉRZÉKENYSÉG TÁRSADALMI ÉRTÉKEK
A közérdekű bejelentések a korrupció elleni fellépésben (1) • ‘Whistleblowing’ – ‘A vészharangok megkongatása’. • A közérdekű bejelentők fontos szerepet játszanak a korrupció leleplezésében. • A korrupció esetében rendszerint súlyos gond, hogy a cselekmények igen ritkán kerülnek napvilágra és a tanúk szerepvállalásának hiányában nehezen bizonyíthatók.
A közérdekű bejelentések a korrupció elleni fellépésben (2) • Bejelentések nélkül olyan információk maradhatnak titokban, amelyek elengedhetetlenek az állam és az egyes szervezetek átlátható és hatékony működéséhez. • A korrupciós ügyekbe keveredő országok, cégek és közigazgatási intézmények elveszíthetik jó hírnevüket és a bizalmat. • Kevesebb veszteség éri az államot és a cégeket, ha a korrupció révén elfolyó pénzekre fény derül.
Kit tekintünk közérdekű bejelentőnek? Minden eset egyedi! Közérdekű bejelentő, aki • annak érdekében lép fel, hogy másokat érintő kárt előzzön meg, azaz nem saját előnyére cselekszik; • a helyzetet elsősorban a szervezeten belül biztosított keretek között próbálja megoldani; • olyan bizonyítékok birtokában van, amelyek alkalmasak a meggyőzésre.
Mi nem whistleblowing? • A szabályszegés puszta észlelése, • az elkövető felkérése, hogy fejezze be tevékenységét, • a kollégákkal folytatott beszélgetés a történésről ellenlépés nélkül, • a szervezet elhagyása ellenvélemény kifejtése nélkül.
Kikből lesznek közérdekű bejelentők? (2)Kutatási tapasztalatok az USA-ban Személyes tulajdonságok Általános jellemzők Felsőfokú végzettséggel rendelkezik, családos, férfi, 3 évet meghaladó munkaviszonnyal rendelkezik, magas pozíciót tölt be. • Hagyománytisztelő, • magas színvonalon teljesítő, • elhivatott, • önzetlen, • nehezen tolerálja a bizonytalanságot.
Mit tehet a bejelentő? A bejelentők rendszerint négy lehetőség közül választhatnak, ha visszásságot tapasztalnak: • elhallgatják; • szervezeten belül tesznek bejelentést; • szervezeten kívül tesznek bejelentést; • nevük vállalása nélkül szivárogtatják ki az információt.
Közérdekű bejelentések az USA-ban (1) • 1863: False Claims Act • Aki nem áll kapcsolatban a kormánnyal, eljárást indíthat olyan állami szerződésekben részes felekkel szemben, akik csalást követtek el (ún. Qui Tam eljárás). • Ha az ügy sikeres, a bejelentő jutalma a megállapodás összegének a 15-25%-a és ügyvédi költségeinek megtérítése.
Közérdekű bejelentések az USA-ban (2) Szövetségi alkalmazottak védelme: • Whistleblower Protection Act (1978, 1994): a bejelentő munkavállaló védelemben részesül, ha alapos okkal feltételezi, hogy a tudomására jutott információ bizonyítékul szolgál bármely jogszabály megsértésével, pazarlással, hatáskörrel való visszaéléssel, illetve a közbiztonság vagy közegészség veszélyeztetésével kapcsolatban. • Office of Special Counsel: ez a szerv jogosult a bejelentő munkáltatójának vizsgálatára, valamint dönt arról, hogy a bejelentő speciális védelemben részesül-e (anonimitás).
Közérdekű bejelentések az USA-ban (3) Jogszabályi megoldások a tagállamokban: • Dél-Karolina: a bejelentők akár pénzjutalomban is részesülhetnek. • Texas: megdönthető törvényi vélelem amellett, hogy ha a munkáltató a törvényben meghatározott 90 napon belül a bejelentő számára hátrányos intézkedést tesz, lépése törvényellenesnek minősül.
Közérdekű bejelentések az USA-ban (3) Szektorális jogszabályok whistleblowing-rendelkezésekkel (szövetségi és tagállami szinten): • Levegő tisztaságáról szóló törvény • Biztonságos ivóvíz védelméről szóló törvény • Atomenergiáról szóló törvény • Légi és egyéb közlekedési jogszabályok • Munkahelyi biztonság védelmével kapcsolatos jogszabályok Szabályozás a magánszektorban: • Sarbanes-Oxley Act (2002): védetté nyilvánítja olyan, az amerikai tőzsdén bejegyzett gazdasági társaságokról szóló információk közzétételét, amelyek befolyásolhatják a részvényárak alakulását.
Clapham-i vonatbaleset (1988) Közérdekű bejelentésekNagy-Britanniában (1) Zeebrugge kompkatasztrófa (1987) Piper Alpha katasztrófa (1988)
Közérdekű bejelentésekNagy-Britanniában (2) Public Interest Disclosure Act (1998): • Nem tesz különbséget a köz- es a magánszektorban dolgozók között, • azokat védi, akiket közérdekű bejelentésük miatt bocsát el vagy büntet meg munkáltatójuk, • a titkosszolgálati és a rendvédelmi szervek nem tartoznak a hatálya alá, • meghatározott út/lehetőségek – védelem mértéke változik: (1) szervezeten belüli jelentés (2) törvény által meghatározott szervhez fordulás (3) média (legkevesebb védelem).
Közérdekű bejelentések Németországban • Történelmi és kulturális örökség problémája – eltérés az angolszász megoldástól; • szövetségi közigazgatási szabályozás (2006); • szervezeteken belül kapcsolattartókat neveztek ki, akikhez a visszásságokról szerzett információkkal lehet fordulni; • etikai kódexek szerepe; • magánszektor: Deutsche Bahn – ombudsman, Daimler - „Integritás és jog” igazgatói pozíció.
Közérdekű bejelentések fontossága Magyarországon National IntegrityStudy – Nemzeti Integritás Tanulmány (2007) ajánlásai: • párt- és kampányfinanszírozás, • közbeszerzések, • közigazgatás (bűnüldöző hatóságok, helyi önkormányzatok) működésének átláthatósága, hatékonyságának javítása. „Hatékony védelem biztosítása minden egyes bejelentést tevő számára, különös tekintettel a jogellenes tevékenységet bejelentőkre.”
Korrupciós bejelentésekMagyarországon – 2009 Globális Korrupciós Barométer (TI)
Jogszabályi áttekintés Alkotmány (64. §): mindenkinek joga van ahhoz, hogy egyedül vagy másokkal együttesen írásban kérelmet vagy panaszt terjesszen az illetékes állami szerv elé. • 1954. évi I. törvény a lakosság bejelentéseinek intézéséről („Minden állampolgárnak joga és becsületbeli kötelessége, hogy feltárja a hibákat és fogyatékosságokat, melyek az állami és gazdasági élet bármely területén jelentkeznek.”) • 1977. évi I. törvény a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról • 2004. évi XXIX. törvény (közérdekű kérelmekkel, panaszokkal és bejelentésekkel kapcsolatos eljárás) • 2009. évi CLXIII. törvény a tisztességes eljárás védelméről – működésképtelen! • munkajogi szabályok (Munka Törvénykönyve, köztisztviselőkről szóló törvény, közalkalmazottakról szóló törvény)
Köszönöm a figyelmet! petra.burai@transparency.hu
