Estefánné Varga Magdolna EGYÜTTNEVELÉS PEDAGÓGIÁJA PSZICHOLÓGIÁJA 2011. NOVEMBER 5. LMP_IN101K3

1. Eszterházy Károly Főiskola Tanárképzési és Tudástechnológiai Kar Estefánné Varga Magdolna EGYÜTTNEVELÉS PEDAGÓGIÁJA PSZICHOLÓGIÁJA 2011. NOVEMBER 5. LMP_IN101K3

2. TARTALOM • Inklúzió – integráció • Rendszerszemlélet • Kompetenciák • Megváltozott pedagógusszerepek - együttműködés

3. ÚJ TRENDEKa nemzetközi és hazai pedagógia elméletében és gyakorlatában (integráció-inklúzió) Dokumentum az inkluzív (befogadó) iskolai oktatásról (kiemelések) (1994. UNESCO Spanyolország) • Az inklúzió az oktatásban emberi jog. • Minden gyermeknek egyformánértékes és azonos a státusza. • Gyermekek kizárása az általános alapfokú oktatásból tanulási nehézségek vagy fogyatékosság miatt megalázó és diszkriminatív. • Az integrált oktatás az első, alapvető lépés annak érdekében, hogy megváltozzon a diszkriminatív szemlélet és kialakulhasson a befogadó társadalom. • A tanulási nehézségekkel és fogyatékos emberek teljes integrációja feltételezi, hogy a gyermekek megkapják a szükséges támogatást ahhoz, hogy lehetőségük legyen részt venni az inkluzív oktatásban. • Az esélyegyenlőség megteremtésének pedagógiai megközelítésében a két leggyakrabban használt fogalom az integráció és az inklúzió.

4. GYERMEKEK A KÖZOKTATÁSBAN Tanulási nehézségekkel küzdők Tanulásbanakadályozottak Kivételes képességűek HH Értelmileg akadályozottak Magatartási problémákkal küzdők

5. SNI – OECD definíció OECD (OrganisationforEconomicCooperation and Development) statisztikai célból határozta meg az alábbi kategóriákat: A: súlyos képességzavarok (disabilities): orvosi vizsgálatokkal kimutatható organikus patológiás (szenzoros, motoros vagy egyéb neurológiai) eltérések B: nehézségek (difficulties): viselkedési, emocionális rendellenességek, specifikus tanulási nehézségek C: hátrányok (disadvantages): szociális, kulturális, nyelvi hátrányok D: tehetségek (abilities): átlagos értéket meghaladó képességek, teljesítmények

6. ÚJ TRENDEKA NEMZETKÖZI ÉS HAZAI PEDAGÓGIAELMÉLETÉBEN ÉS GYAKORLATÁBAN(integráció-inklúzió) • „Az integráció általánosan azt jelenti, hogy a fogyatékos, akadályozott, azaz sajátos nevelési igényű gyermekek, fiatalok beilleszkednek ép társaik közé.” (Illyés S., 2000) • Az inklúzió (befogadás) fogalma: „Az integrációval az egyéneket be kívánják olvasztani az iskola meglévő struktúráiba, míg az inklúziónál újra átgondolják a tanterv megvalósításának szervezeti kereteit és azokat a feltételeket, amelyekkel valamennyi tanuló haladását biztosítani tudják.” (Sebba, 1996)

7. PARADIGMAVÁLTÁS A PEDAGÓGIÁBANINTEGRÁCIÓ - INKLÚZIÓ Az integráció - a fogadás, az inklúzió – a befogadás kifejezésekkel értelmezhető. Fogadó iskolában: a sajátos nevelési igényű gyermek csak jelen van különleges igényeit nem veszik figyelembe beilleszkedését és tanulását nem segítik adekvát módon. Az inkluzív (befogadó) iskola: oktatás és nevelés az integrált nevelés továbbfejlesztett formája A befogadó intézmény pedagógusai az egyéni differenciálás talaján az egyéni kibontakoztatás és fejlesztés szemléletét képviselik. Csányi Yvonne: Az együttnevelés fontosabb tényezői, feltételei. Budapest, 2001. Potts, P. [ed.] (2003), Birmingham

8. MIBEN MÁS AZ INKLUZÍV PEDAGÓGIA? • Az inkluzív pedagógia az ép és a fogyatékos gyermekek nevelési eszményeinek egyenértékűsége. • Az integratív pedagógia az ép és a fogyatékos gyermekek együttnevelése. • Az inkluzív pedagógia alkalmazása figyelembe veszi a teljes oktatási rendszer elemeit, vizsgálja a kapcsolatrendszer összefüggéseit. • Ilyen értelmezésben a tanulási nehézségeket a feladatok, a tevékenységek, az osztályban lévő körülmények stb. együttesével jellemzik. • Kiemeli a tanárok felelősségét, az együttműködés szükségességét, és módszertani kultúrájuk újragondolását. European Agency – 2008.

9. MILYEN A JÓ INKLÚZIÓ? • A gyermekek jól érzik magukat, megerősödik önbecsülésük, sikeresen tanulnak és fejlődnek; • Megvalósul az egyén tanulását akadályozó problémák feltárása; • Adekvát pedagógiai, oktatásszervezési és eszköztámogatási válaszok születnek; • A befogadás és kölcsönös segítőkészség értékei uralkodnak; • A pedagógusok rendelkeznek pedagógiai módszertanifelkészültséggel; • A célok és az elvárások alkalmazkodnak a gyermekek tanulási lehetőségeihez és szükségleteihez; • Nincs kirekesztés, kizárás a tanulásból, a tanulócsoportok és iskolák életéből; • Az SNI gyermekek és az őket nevelő pedagógusok számára hozzáférhető a pedagógiai szakmai támogatás biztosítása; • A szülők aktív bevonása partneri viszony kialakítása.

10. A SIKERES INKLÚZIÓ FELTÉTELEI • Tanári attitűdök: szociális érzékenység, empátia, eltérések elfogadása, a különbségek kezelésének a képessége • A tanárok szakmai hozzáértése: gazdag módszertani repertoár, megfelelő segédanyagok és idő a sokféleség kezeléséhez • Támogató környezet óvodán, iskolákon belül és kívül: intézményvezető, helyi irányítás, helyi közösségek, kormány, szakmai szervezetek részéről • Egyértelmű kormányzati politika és ennek megfelelő finanszírozási rendszer

11. MEGOLDANDÓ FELADATOK • Valamennyi képzési rendszerben az integrált/inkluzívképzési formák meghonosítása. • Az integrált/inkluzív oktatási formák elterjesztése a pedagógusok felsőfokú képzési intézményeiben is. • A pedagógusképzésben, a továbbképzésekben, a megfelelő kompetenciák kialakítása. • Növelni és fejleszteni az SNI-s fiatalok eddig kidolgozott képzési programjainak, az interaktív tananyagoknak és tankönyveknek a számát. • Javítani kell az SNI-s személyek hozzáférését, részvételi arányukat a felsőoktatásban. • Bővíteni az SNI-s fiatalok által tanulható szakmák körét.

12. SZÜKSÉGES VÁLTOZÁSOK ÉS FELADATOK A FEJLESZTÉSRE SZORULÓ ÉS A KÜLÖNLEGES GONDOZÁSRA SZORULÓ GYERMEKEK ELLÁTÁSÁNAK MEGSZERVEZÉSÉBEN: • SNI körének meghatározása (OECD) • Különleges gondozás tágabb körébe tartozók ellátásának megszervezése • A szűrések megszervezése • A diagnózis és a fejlesztési irányok kérdésköre • Az ellátás kereteinek és tartalmának meghatározása

13. A VÁLTOZÁS MEGTERVEZÉSÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK

14. RENDSZERSZEMLÉLETŰ HUMÁNÖKOLÓGIAI MODELL A PEDAGÓGIÁBAN • a gyermek „beleszületik” egy családba, annak társadalmi helyzetébe • a család társadalmi erőforrás-készlete határozza meg környezetét • a gyermeket/tanulót csak környezete összefüggésében ismerhetjük/érthetjük meg • a gyermek/tanuló szocializációja során adaptálódik környezetéhez. (Az ökológiai modell 7 szintje Welch szerint.)

15. A HUMÁNÖKOLÓGIAI RENDSZER SZINTJEI • A gyermek fizikai-biológiai állapota • A gyermek intrapszichés szintje • A gyermek interperszonális kapcsolatai • A gyermek helye a családban, közösségekben, stb. • A gyermek lakóhelyi környezete • A gyermek kultúrája, mint identitás • A gyermeket körülvevő össztársadalmi közeg, állami intézmények, szolgáltatások, intézkedések

16. ÖKOLÓGIAI MODELL

17. A HUMÁNÖKOLÓGIA MODELLRE ÉPÍTHETŐ FEJLESZTÉSI SÉMA

18. A KOMPETENCIA ÉRTELMEZÉSEI • a társadalmi szükségletek - a hasznosság oldaláról; • a személyiség tudatos fejlesztésébőlindul ki. Az Európai Referencia Keretrendszerben definiált kulcskompetencia • Azismeretek, készségek és attitűdöktranszferábilis, többfunkciós egysége. • Képes legyen beilleszkedni a társadalomba és foglalkoztatható legyen. • Elemei: ismeret, készség, attitűd. Tehát: • A kulcskompetenciák azon legfontosabb képességek összességét jelentik, amelyekre minden embernek szüksége van a személyes fejlődéseés asikeresmunkavállalásaérdekében. • A kulcskompetenciáknak ki kell alakulni a kötelező oktatás végére.

19. A KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS CÉLJA A kompetencia alapú oktatás célja: • az, hogy a gyermekek a mindennapi életben hasznosítható tudássalrendelkezzenek – nem lemondva az ismeretek elsajátításáról, • vagyis „ismeretekbe ágyazott képességfejlesztés” megvalósítására törekszik. • „Kompetencia alapú fejlesztésen a készségek, képességek fejlesztését, az alkalmazásképes tudást középpontba helyező oktatást értjük.”

20. FEJLESZTÉSEK A KOMPETENCIA ALAPÚ KÉPZÉSEK ELINDÍTÁSÁRA (NFT) Az uniós támogatással megvalósuló hazai fejlesztés: a központi programban – az óvodákban és iskolákban felhasználható – oktatási programcsomagok kidolgozására került sor. Célkitűzés: A tanulók képességeit olyan szintre fejleszteni, amelyek eredményesen szolgálják az élethosszig tartó tanulás folyamatát, valamint növelik a munkaerő-piaci esélyeket.

21. KULCSKOMPETENCIA tudás + képességek + attitűdök alkalmazás ismeretek A kompetenciafejlesztés feltételei • ismeretbe ágyazott képességfejlesztés • ismeretátadás • túlméretezett tananyag • reális tananyagmennyiség • pedagógusközpontú, egységes módszertan • tanulóközpontú, differenciált módszertan • tevékeny tanulói magatartás • passzív tanulói magatartás

22. KULCSKOMPETENCIÁK NEMZETI ALAPTANTRV KULCSKOMPETENCIÁK • AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS AJÁNLÁSA 2005 1. Anyanyelven folytatott 1. Anyanyelvi kommunikáció kommunikáció 2. Idegen nyelveken folytatott 2. Idegen nyelvi kommunikáció kommunikáció 3.Matematikai kompetencia és 3. Matematikai kompetencia alapvető kompetenciák a természet- és 4. Természettudományos komp. műszaki tudományok terén 4.Digitális kompetencia 5. Digitális kompetencia 5. A tanulás (meg)tanulása 6. A hatékony, önálló tanulás 6. Interperszonális, interkulturális, 7. Szociális és állampolgári szociális és állampolgári kompetencia kompetencia 7. Vállalkozói kompetencia 8. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia 8.Kulturális kifejezőkészség 9. Esztétikai-művészeti tuda- tosság és kifejezőképesség

23. A hagyományos és a kompetencia alapú program néhány jellemzője

24. MI SEGÍTHET KIALAKÍTANI A GYERMEKBEN A KOMPETENCIA ÉRZÉSÉT? • Optimális kapcsolat • Lehessen mindenki önmaga • Önbizalom • Reális elvárások • Iskolán kívüli környezet

25. MILYEN A JÓ KAPCSOLAT? • Megfelelő interakció, aktív párbeszéd • Gyerekek igényeinek, kívánságainak, érdeklődésének felismerése • Véleményük meghallgatása • Közös munka, egymás segítése, elismerése • „Személyes szinten” kölcsönös tisztelet és bizalom

26. LEHESSEN MINDENKI ÖNMAGA! • Tekintsünk mindenkit önmagának, fogadjuk el a természetes különbségeket! • Adjunk időt a gondolkodásra,elmélkedésre! • Dolgozzunkaz egész osztállyal, interaktívan kis csoporttal, és alkalmazkodjunkaz egyes tanuló igényeihez is! • A munka és tanulás ütemét igazítsukaz egyénekhez. • Diákok önbizalmának,önbecsülésénekerősítése.

27. FEJLESZTENDŐKÉPESSÉGTERÜLETEK • Kognitív képességek • Kommunikációs képességek • Szociális képességek • Motoros képességek • Kreatív képességek • Orientációs képességek

28. A PEDAGÓGUS ELVÁRÁSAI • Elvárásaink legyenek összhangban a gyerekek képességeivelésadottságaival! • Az elvárásainkat tegyük egyértelművé! • Fontos szerepe van a módszereknek, az értékelésnek, és az osztályszervezésnek.

29. Tanórai differenciálás, Kooperatív tanulás, Projekt pedagógia, Alternatív pedagógiák, Drámapedagógia, Hatékony tanulói megismerési technikák, Szöveges értékelés Multikulturális tartalmak, Óvoda – iskola átmenet, Szakmai önismeret. PEDAGÓGUSOK FELKÉSZÍTÉSE Módszertani kultúra fejlesztése a kompetencia alapú oktatásra:

30. A TANÁRI SZEREP ÁTALAKULÁSA • Irányítás helyett, inkább az együttműködéstelősegítő, az egyes munkafolyamatokat koordináló és tanácsadói szerepkörök kerülnek előtérbe. • A mindennapi élethez hasonlatos szituációkban nyilvánul meg, a diákok partnerévé válik. • A projektmódszer, nagyfokú szervezőkészséget, lényeglátást és folyamatos szakmai fejlődést kíván meg. • Meg kell teremteni az egyes műveltségi területek, mint például a honismeret, a környezeti nevelés, az információs és kommunikációs kultúra közötti összhangot.

31. MIRE KÉSZÍT FEL A TANÁRKÉPZÉS?AZ ELSAJÁTÍTANDÓ TANÁRI KOMPETENCIÁK • A tanulói személyiség fejlesztése • A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése • A pedagógiai folyamat tervezése • A tanulók műveltségnek, készségeinek és képességeinek fejlesztése a tudás felhasználásával • Az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák fejlesztése • A tanulási folyamat szervezése és irányítása • A pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazása • Szakmai együttműködés és kommunikáció • Önművelés, elkötelezettség a szakmai fejlődésre

32. KOMPETENCIÁK A TANÁRKÉPZÉSBEN TUDÁS ÖSSZEFÜGGŐ RENDSZERE KÉPESSÉGEK NÉZETEK, ATTITŰDÖK A képzés várható eredménye: a kompetenciák mérhető, értékelhető formái, elemei osztálytermi tevékenységben, tanítási helyzetben megjelenő: DÖNTÉSEK SZTENDERDEK INDIKÁTOROK

33. SZEMLÉLETVÁLTÁS A GYÓGYPEDAGÓGIÁBAN • Szelekciót kiszolgáló diagnosztika helyett fejlesztésorientált diagnosztika • Képezhetetlenség helyett súlyosan akadályozottak képezhetősége • Szegregáció helyett integráció/inklúzió • Egységes csoportok, tantervek helyett heterogén csoportok, individuális alkalmazkodás • Iskolára korlátozódó oktatása helyett életkori határok tágulása • Tömegintézmények helyett tanuló- és lakóközösségek • Intézmények helyett családi háttér

34. A GYÓGYPEDAGÓGUS FELADATAI AZ EGYÜTTNEVELÉS SORÁN Kiemelések az Irányelvből: segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését; javaslatot tesza fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására; segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről; javaslatot teszgyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására; figyelemmel kíséria tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra; együttműködik a többségi pedagógusokkal; terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon egyéni fejlesztési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést végez.

35. A TÖBBSÉGI PEDAGÓGUS FELADATAI AZ EGYÜTTNEVELÉS SIKERES MEGVALÓSÍTÁSÁBAN Kiemelések az Irányelvből: a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak- egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző - módosulásait; szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépítipedagógiai munkájába; alternatívákat keres egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához; alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez; együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai munkájába.

36. MIRE VAN SZÜKSÉG? • Befogadó szemlélet • Elfogadó attitűd • Szakmai együttműködés • Professzionális szakértelem

37. INKLÚZIÓS INDEX – BEFOGADÓ ISKOLA A befogadó iskola mindennapi GYAKORLATÁNAK megszervezése A befogadó pedagógiai PROGRAM megalkotása a befogadó SZEMLÉLET kialakítása

38. FELHASZNÁLT IRODALOM: • Szakmai vezető: Kapcsáné Németi Júlia: ADAPTÁCIÓS KÉZIKÖNYV – Gyakorlati útmutató integráló pedagógusoknak Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht. Budapest, 2008. • Dr. Csányi Yvonne – Fótiné Hoffmann Éva – Kereszty Zsuzsa – Nagyné Dr. Kovács Ildikó – Willumsen, John (szerk.): INKLÚZIÓS TANTERV ÉS ÚTMUTATÓ a magyarországi pedagógusképzés számára – Oktatási segédanyag. Rauh Edit esélyegyenlőségi szakállamtitkár, Szociális és Munkaügyi Minisztérium, 2009. • Némethné Tóth Ágnes: TANÁRI ATTITŰDÖK ÉS INKLUZÍV NEVELÉS –– Magyar Pedagógia 109.évf. 2.szám 105-120 (2009) • KŐPATAKINÉ MÉSZÁROS Mária (alkotószerk.): Útravaló pedagógusoknak az intézményi implementációs folyamatok gyakorlattá válásához. Budapest, Educatio,SuliNova, 2008.

39. „Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen a tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál, és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog.” (Szent-Györgyi Albert)

40. Köszönöm a figyelmet! estefan@ektf.hu