Az interjú(k)

1. Az interjú(k) Irving Seidman (2002) {1998 2nd ed.} Az interjú mint kvalitatív kutatási módszer Steinar Kvale (2005) {1996}Az interjú Borbély Tibor Bors- Pecze Mariann ELTE PPK Neveléstudományi Doktori Iskola Bevezetés a kvalitatív kutatásokba spec. koll. 2008. április 30.

2. A „valódi jelentés” kutatás …„Honnan tudom, hogy valóban megértetted, hogy a beszélő valójában mit is ért mondanivalója alatt? De csábító a válasz: „Mit értesz az alatt, hogy >valójában mit is ért<?”... Kvale ({1996} 2005 221. old.) Interjúk • Spontán • Strukturált interjú • Kevert típusú • Életútinterjú • Mélyinterjú • Csoportos interjú (Héra-Ligeti (2005) Módszertan, Osiris • Fókuszcsoport • Síklaki István (2006) Vélemények mélyén, Kossuth OM felsőoktatási tankönyv • Vicsek Lilla (2006) Fókuszcsoport, Osiris

3. Miért éppen az interjú? (Seidman) • A történetek megismerésének a módja vs. tudománytalan vö. 19. sz. vita a (társadalom)tudományosságról – „Ki szabad –e menni a vizsgáltak közé?” – vö2. pl. Mariental 1930-as évek • 1970-80-as évek paradigmaváltása: a kvalitatív kutatás térnyerése (18 900 Google találat magyar nyelven 2008. tavaszán!) • Az emberi megismerésnek az emberrel egyidős módszere a beszélgetés (megfigyelés) • Minden szó, amit az emberek történetmesélés közben használnak, tudatfolyamuk mikrokozmoszát tükrözi (Vigotszki, 1987) • Interjú alapvetően vizsgálódási mód (19 old.)

4. Martin Buber, Ich und Du (Leipzig: Insel Verlag, 1923 Az interjúkészítés célja • A mélyinterjú célja nem az, hogy választ kapjunk kérdéseinkre, hogy hipotéziseket teszteljünk, és nem is a hagyományos értelemben vett „értékelés”. (20 old.) • Az interjúkészítés módszerével történő kutatás mélyén a másik története iránti érdeklődés áll, mert az egyének elbeszélései értékesek. (20 old.)

5. Kutatás a végső beszámolóra gondolva… „Kvalitatív hiperempiricizmus” vs. részletes dokumentáció a kezdetektől! tematizálás tervezés A kutató szaktudása = érvényesség! interjúzás átírás analízis A módszer nem fekete doboz! felülvizsgálat beszámoló (Kvale 252. old.)

6. Az iskola belső világa megismerhető… • Interjúkkal, de • Dokumentumelemzéssel • Megfigyeléssel, • Történeti vizsgálódással (levéltár) • Szakirodalom feltárásával, • Kísérletezéssel, • Kérdőívezéssel Az interjú „ a történeti módszer” de nem az egyetlen mód a megismerése – ellene szól: IDŐ (és pénzigényes) … nehéz felkutatni az alanyokat, idejűk drága, törődni kell velük, visszacsatolni, átbeszélni, legépelni/ gépeltetni és a végén van 400 oldal folyószövegünk… /sz.gépes tartalomelemezés/

7. Módszertan (metodológia) és módszer kvantitatív kutatás vs. kvalitatív kutatás zárt, strukturált interjú interjúk (vö. zárt kérdéses kérdőív) (kevert, életút, mélyinterjú…) ? 4 mérési szint a társadalomtudományban (Kvale 77. old.) • Nominális – kategorizálás lehet az interjú eredménye • Ordinális – rangsoroláshoz vezet • Intervallumskála – egyenlő távolságból álló, vö. IQ skála • Arányskála – abszolút nulla ponttal

8. A fenomenológiai mélyinterjú • A fenomenológia kifejezés a phainomenon („fenomén”, szó szerint „a megjelenő”, „a megmutatkozó”, „a jelenség”) és a logosz („tan”) görög szavak összetételéből származik. Husserl nem a görög filozófiából, hanem Kanttól kölcsönözte a kifejezést. Ugyanis Kant volt az, aki felrótta az addigi metafizikusoknak, hogy a „magánvaló dolog” (Ding an sich) megismerésében elhanyagolták a jelenség („a fenomén”) megismerésével kapcsolatos filozófiai problémákat, a jelenséget pedig a látszattal azonosították. Pedig, állította Kant, a látszat nem maga a valóság, míg a jelenség valóságos dolog. Az igazi ismeretet a jelenség megismerése adja. (forrás: Wikipédia)

9. Három interjúból álló sorozat • 1 fókuszált élettörténet • 2 résztvevő konkrét élményeinek feltárása a vizsgált témakörben • 3 reflektálás 3*90’ / interjú – szum: 4,5 óra / alany ~50-70 gépelt oldal / alany… • Ne legyen hosszabb, sem rövidebb! • Résztvevő is tudja mennyi időt szán ránk, a témára!

10. Az interjúk időbeli egymásutánisága • 3 napos egy hetes követéssel • 2-3 hét együttdolgozás az alannyal • 3*1,5 óra pozitívan befolyásolja a kapcsolatot (vö. interjúkészítő bevonódása vö2. korabeli viták a tudományos megismeréséről!) • alkalmazkodni a résztvevők elfoglaltságaihoz nincsenek abszolút megoldások)

11. Érvényesség és megbízhatóság - Kinek az értelmezése? - • Az interjúkészítő része az interjúszituációnak • Értelmezés az alany rekonstrukcióiból és reflexióiból származik, de részben az interakció függvénye! • A 3 részes interjú növeli a megbízhatóságot – az alany belső konzisztenciája az interjú sorozatban

12. Az érvényesség társadalmi konstrukciója általánosíthatóság tudományos „szentháromság” érvényesség megbízhatóság (Kvale 224. old.)

13. 1.) Általánosíthatóság • Naturalisztikus: személyes tapasztalatokon nyugszik • Statisztikus: a populáció véletlenszerű kiválasztásán alapul • Analitikus: két szituáció közötti különbségeket és hasonlóságokat veti össze • Kutatói és olvasói: kinek a feladata??? • Mi van? • Mi lehet? • Mi lehetne? (227-231 old.

14. 2.) Megbízhatóság • Interjú közben • Átíráskor

15. 3.) Érvényesség – 7 szintje • Tematizálás • Tervezés • Interjúvolás • Átírás • Elemzés • Érvényesítés • Beszámoló (Kvale 232-233. old.)

16. Mechanisztikus reagálás elkerülése • Vö. ezért kvalitatív! • Tapasztalja ki a folyamatot saját maga! Kutatási terv • Elkötelezettség (sokkal inkább mint kvantitatívban) • Mi érdekel? Miről akarok megtudni valamit? Mit akarok megérteni? Hogyan született a kíváncsiságom? (önismeret!) vö. elfogultság

17. Az anyag feldolgozásaElőkutatás (pilot)Előzetes szakmai ismeretek (~képessé válni a szakmai tartalom kérdezésére) vs. nyitottság (vö. posztmodern: a megértés kettős félreértés)

18. Kapcsolatteremtés, kiválasztás • Könnyű elérhetőség veszélyei vs. elérhetetlen (pedig de jó alany lenne!) • Beosztottak • Tanítványok • Barátok • Ismerősök kikérdezése • Hivatalos személyen keresztüli elérés • Elérés nem hivatalos személyen keresztül • ÖNÁLLÓAN! Így lesz legkevesebb mellékhatással terhes.

19. Mintaválasztás • Nem lehetséges a véletlenszerű vagy rétegzett mintavétel • Vö. a szerzett információk kiterjeszthetőek -e?(+ értelmezés szubjektivitása) • ! Kikérdezettek tapasztalatai között felárt kapcsolatok • !! Olvasó mint értelmező lény – saját scriptet alkot az olvasás során (Vö. „Van tyúk is talál szemet!”

20. Céltudatos mintavétel • Szélsőséges eset • Tipikus eset • Maximális variáció • Negatív esetek beválasztása (akik kívül esnek a vizsgálati körön) • Mennyi alany az elég??? Seidman 25 fő, de pl. fókuszcsoport 7 alkalom *5-7 fő… • = amikor a téma „körbeér” amikor a kutató már úgy érzi semmi újat nem tud meg. Az interjúkészítés már fárasztóvá válik. (vö. intuíció és tudományosság…)

21. Beleegyezési nyilatkozat • Írásos nyilatkozat • Előzetes tájékoztatás • Kísérleti alany vs. partner • A visszautasítás, visszavonás joga (és ennek a kutatóra, kutatási előrehaladásra vonatkozó befolyásai…) • Csak önkéntes alapon! • Betekintési jog (sőt ennek előnye a kutatásra nézve) • Névtelenség (?) vö. terjesztés…

22. Interjútechnika • Figyelj jobban, beszélj kevesebbet! • Kövesd amit a résztvevő mond! • Kérdezz, ha nem értesz valamit! • Kérdezz, ha többet akarsz tudni! • Ne vizsgálódj hanem fedezz fel valamit! • Figyelj jobban, beszélj kevesebbet és tegyél fel igazi kérdéseket (vö. eldöntendő kérdés, sugalmazott kérdések…) • Tegyél fel nyílt kérdéseket! • Kövesd, és ne zavard meg! • Kérd meg a résztvevő beszéljen úgy, mintha nem veled, hanem mással társalogna! • Kérd meg a résztvevőt, hogy mondjon egy történetet! • Ne hagyd, hogy elkalandozzanak! • Ne vedd a szívedre az interjú hullámzását! • Oszd meg a tapasztalataidat! • Rekonstruálásra és ne emlékezésre kérd a résztvevőket! • Ne erősítsd a résztvevők válaszait! • Figyeld a nevetést! • Kövesd ösztöneidet! • Óvatosan alkalmazd az interjú szabályozott formáit! • Viseld el a csendet!

23. Adatkezelés • Az interjúk leírása (Az igazi strapa!) • A kutató maga írja le (jobban ismeri majd) • Írassa le (nem fárad ki) • Szelektálás, elemzés • Életrajzok kialakítása (fenomenológiai mélyinterjú esetében) • Tematikus kapcsolatok kialakítása és elemzése • Az anyag értelmezése

24. Kvale {1996} (2005) A kérdező: • Mint bányász – a tudás a mélyben rejlik… • Mint utazó - vö. Bildungsreise vö. pl. Rogers kínai útja és elméleti fejlődése, vagy pl2 Darwin … pl3. Koestler: Alvajárók {1959} (1996) • Az utazás közben a vándor is alakul!

25. Interjú a társadalomtudományban • 1950-es évek magnetofon … ‘80-es videómagnó ’90-es -2000-es digitális technológia vö. rögzíthető • Interjú iskolák • Posztmodern: társadalmi valóság felépítése • Hermeneutikai: jelentés értelmezése • Fenomenológiai:életvilág, alany egzakt tapasztalatainak elírása • Didaktikus (49. old.): ellentmondások

26. Az interjú lebonyolításának 7 lépcsője (Kvale 95. old.) • Témamegjelölés • Tervezés • Interjúvolás (vezérfonalak mentén) • Adatrögzítés • Elemzés • Vizsgálat (eredményesség - általánosítható-e?), érvényesség- arról szóltak e az interjúk ami a kijelölt témakör volt? • Beszámoló (eredmények és alkalmazott módszerek leírása: olvasmányos és tudományos formában)

27. Az interjúk feldolgozása • Max. ½ old / idézet • Írott stílusban kell közölni • Egyensúly az idézetek és az elemzés között • Idézeteket kontextualizálni kell • Csak a legjobb idézeteket használjuk fel • Egyszerű jelrendszerrel kell ellátnia az idézeteket (Kvale 260-261. old.)

28. A dolgozat felépítése • Tematizálás • Analízis • Eredmények: analízis és felülvizsgálat • Diszkusszió (Kvale 257-258. old.)

29. 10 standard reakció a kvalitatív interjúra A kvalitatív interjú nem • Tudományos, mert csak a józan észre reflektál • Objektív, hanem szubjektív, • Szavahihető, hanem elfogult • Megbízható, mivel vezető kérdéseken alapul • Interszubjektív, különböző olvasók különböző jelentéseket találnak • Tudományos módszer, túlságosan személyfüggő • Tesztel le tudományos hipotéziseket, hanem exploratív • Kvantitatív, hanem csak kvalitatív • Általánosítható, mivel túl kevés alany van • Érvényes, mivel benyomásokon alapul

30. Az intjerúkutatás 10 belső kritikája • Individalista, az egyénre koncentrál és elutasítja az egyén beágyazottságát a szociális interakcióba • Idealista, ignorálja az emberi tapasztalatok helyzetektől való függőségét és szociális és anyagi világtól való függését • Intellektualista, elutasítja az értelmi aspektust • Immobil, az alanyok ülnek és beszélnek… • Kognitivista, gondolatokra és tapasztalatokra koncentrál • verbalizáló, • Nem nyelvészeti • Nem teoretikus • Nem retorikus, unalmas… • Inszignifikáns, alig éri meg…

31. „A kutató közösséget tehát az a veszély fenyegeti, hogy a potenciálisan legjobb kutatók gyorsan felismerik, és rájuk nehezedő nyomásként élik meg a kvalitatív kutatások okozta kihívásokat”. Mason {2001} (2005) 9. old. Zárszó helyett