Tájékoztató az MNB 2010. évi gazdálkodásáról

1. Tájékoztató az MNB 2010. évi gazdálkodásáról 2011. június 7.

2. Tartalom • Az MNB mérlegének és eredményének alakulására ható főbb tényezők • Devizatartalék-kezelés • Működési költségek alakulása • Bankjegy- és érmegyártás ráfordításai • Közbeszerzési tevékenység

3. Az MNB mérlegének és eredményének alakulására ható főbb tényezők

4. Az MNB mérlegének és eredményének alakulására ható főbb tényezők Az MNB mérlegének és eredményének alakulását elsősorban a monetáris politika céljai és azok megvalósulását biztosító eszközei, valamint a hazai és nemzetközi makrogazdasági folyamatok határozzák meg. A jegybank eredménye nem használható a jegybanki működés sikerességének mérőszámaként! Cím: Az MNB 2010. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András

5. Az MNB eredménye Cím: Az MNB 2010. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András

6. Az MNB eredmény összetevőinek alakulása A kamateredmény és pénzügyi műveletek eredménye jellemzően negatív, mivel az MNB a devizatartalékot döntően forintforrásokból finanszírozza, és a devizahozamok elmaradnak az átlagos forintkamattól. 2008-at követően az állam nemzetközi hitelfelvételei miatt folyamatosan nőtt a devizatartalék, ez az MNB kamateredményének jelentős romlásával járt. Ugyanakkor a devizafinanszírozás következtében az ÁKK-nál a forintfinanszírozáshoz képest alacsonyabb kamatkiadás jelentkezett. Cím: Az MNB 2010. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András

7. Az MNB eredmény összetevőinek alakulása Tekintettel az MNB nagy devizapozíciójára a realizált devizaárfolyam-eredmény az eredmény nagyságát döntően meghatározó tényezővé válhat. A banküzemmel és működéssel kapcsolatos ráfordítás az MNB költségtudatos gazdálkodásának köszönhetően 2010-ben tovább mérséklődött, ebben meghatározó szerepe volt a banküzemi működési költségek csökkenésének. Cím: Az MNB 2010. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András

8. A kamateredményt meghatározó mérlegtételek 2010. évi átlagállományának megoszlása a mérlegfőösszeg arányában A devizapiaci hozamok jellemzően alacsonyabbak, mint a jegybanki alapkamat. Cím: Az MNB 2010. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András

9. Az MNB kamat- és kamatjellegű eredménye Az MNB kamateredményét alapvetően a kamatozó devizakövetelések soron kimutatott devizatartalék határozza meg. Alakulását 2010-ben az ÁKK adósságkezeléssel kapcsolatos műveletei, az EU-transzferek, a MÁK nem adósságfinanszírozáshoz kapcsolódó devizakonverziói határozták meg. A beáramló deviza konvertálása forintlikviditás-többletet eredményezett a bankrendszerben, amit a bankok az alapkamathoz kötött kamatozású instrumentumokban (kéthetes kötvény, kötelező tartalék) kötöttek le. A kamatozó forintkötelezettségek túlnyomó részét ez utóbbi állományok teszik ki. Cím: Az MNB 2010. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András

10. Az MNB saját tőkéje *2010 végén negatív egyenlege volt, amit a központi költségvetés 2011. március 31-ig megtérített. A Bank eredménytartaléka a korábbi évek (2003 és 2006) nyereségéből adódik, ami nem került kifizetésre, hanem a későbbi évek veszteségét hivatott finanszírozni. A részvényes döntése alapján az MNB 2009. évi eredményéből és eredménytartalékából osztalékot nem fizet. Cím: Az MNB 2010. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András

11. Az MNB és a költségvetés kapcsolata Az MNB tőkeellátottságának biztosítása érdekében az államnak az MNB tőkehelyzetét évente rendeznie kell. ( MNB-ről szóló 2001. évi LVIII. tv.) Veszteségtérítés: Ha az éves eredmény negatív, és meghaladja az eredménytartalékot, akkor a költségvetés a különbséget a tárgyévet követő évben téríti meg. Ez növeli az államadósságot és a költségvetési hiányt. A 2010. évi 41,6 milliárd forintos veszteségre az MNB 75 milliárd forintos eredménytartaléka fedezetet nyújtott, így emiatt a költségvetésnek térítési kötelezettsége nem keletkezett. A Bank tárgyévi nyereségéből vagy eredménytartalékából a részvényes döntése alapján fizet osztalékot a költségvetésnek. Cím: Az MNB 2010. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András

12. Az MNB és a költségvetés kapcsolata Tartalékfeltöltés: Ha a kiegyenlítési tartalékok bármelyike negatívvá válik, akkor azt a költségvetés a tárgyévet követő évben köteles feltölteni. A két tartalék egyenlege egymással szemben NEM számolható el. 2010. december 31-én a deviza-értékpapírok kiegyenlítési tartaléka negatív volt. A 29,1 milliárd forintos egyenleget a költségvetés 2011. március 31-ig az MNB-nek megtérítette. A kiegyenlítési tartalékok pozitív egyenlegük esetén nem vonhatók el, hanem a későbbi évek esetleges nem realizált veszteségeinek „fedezetét” jelentik. Cím: Az MNB 2010. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András

13. Az MNB leányvállalatai (50%-ot meghaladó tulajdoni hányad) millió forintban Pénzjegynyomda Zrt.: a nyereség csökkenését elsősorban az okozta, hogy a nyomdaipart fokozottan érintő keresleti recesszió elhúzódása miatt a magas hozzáadott értéket képviselő biztonsági okmányok és kártyák iránti kereslet az előző év szintjét nem érte el. Pénzverő Zrt.: a 2010-es gazdasági évet is kimagasló eredménnyel zárta a társaság. A forgalmi pénzérme-gyártás csökkenő volumene mellett nagyobb hangsúlyt kapott a magasabb hozzáadott értékkel bíró saját tevékenység bővítése, valamint a hatékonyabb működés elérése. KELER Zrt.: sok éve stabilan nyereséges gazdálkodást folytató vállalkozás. Eredményességét elsősorban a szolgáltatói tevékenység eredménye és a pénzügyi tevékenység eredménye határozza meg, melyek a tervezettnél kedvezőbben alakultak 2010-ben. Cím: Az MNB 2010. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András

14. Devizatartalék-kezelés

15. A tartalékkezelés célja A befektetői bizalom fenntartásához, a monetáris politikai eszközrendszer működtetéséhez, illetve az állam devizakiadásaihoz szükséges deviza biztosítása. Cím: Az MNB 2010. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András

16. A devizatartalék, a külső adósságmutatók és az M2 pénzmennyiség alakulása Cím: Az MNB 2010. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András

17. A devizatartalék alakulása A devizatartalék állománya 2010-ben 3 milliárd euróval 33,7 milliárd euróra növekedett. Cím: Az MNB 2010. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András

18. A devizatartalék befektetési irányelveinek teljesülése Konzervatív befektetési politika: szigorú biztonsági (stabilitási) és likviditási korlátok mellett a lehető legmagasabb hosszútávú hozam elérése aktív portfoliókezeléssel. Likviditás • Értékpapír szintű likviditási kritériumok: egy értékpapír kibocsátásból maximális megvásárolható arány meghatározása • Portfólió szintű likviditási limitek: a szélsőséges piaci körülmények között is készpénzre váltható eszközök minimális mennyiségének a meghatározása A tartaléktartás céljaihoz szükséges deviza folyamatosan rendelkezésre állt. Cím: Az MNB 2010. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András

19. A devizatartalék befektetési irányelveinek teljesülése Biztonság • Az MNB árfolyamkitettséget kizárólag euróban vállal fel (más devizák árfolyamkockázatát derivatív eszközökkel fedezi). • Kizárólag AAA-A minősítésű befektetési eszközök vásárolhatóak. • A hitelminősítések mellett az MNB piaci indikátorok alapján is korlátozza az új befektetésre alkalmas eszközök körét. • Az eszközök maximálisan 10,5 éves hátralévő futamidejűek lehetnek. • A befektetési portfóliók megcélzott átlagos hátralévő futamideje 1,5 év. 2010-ben sem fordult elő nem-teljesítéssel összefüggő kockázati esemény az MNB portfoliójában. Cím: Az MNB 2010. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András

20. A tartalékon elért hozam A tartalékportfóliók teljesítményét leginkább az ún. benchmarkot jelentő referencia portfóliókhoz képest lehet értékelni. A benchmark portfóliók ugyanolyan befektetési paraméterek mellett egy passzívan kezelt portfoliót reprezentálnak, azaz össze lehet vetni, hogy az MNB portfólióinak teljesítménye hogyan viszonyult egy hasonlóan biztonságos piaci portfolióhoz. Az öt aktívan kezelt tartalékportfólió teljesítménye (%) Cím: Az MNB 201. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András

21. Működési költségek alakulása

22. Az MNB működési költségeinek alakulása nominál- és reálértéken 2001-2011. között Cím: Az MNB 2010. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András

23. A költségek folyamatos csökkentése • A 2010. évi működési költségek nominálértéken nem érték el a 13 milliárd forintot, ami legutóbb 2003-ban fordult elő. • Reálértéken (2001 évi árakon) a 2010. évi működési költségek a 2001. évi működési költségek 53,1%-át teszik ki. • Az elmúlt két év alatt a működési költségek 2,1 milliárd forinttal (14,1%-kal) csökkentek. Cím: Az MNB 2010. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András

24. Költségcsökkentő intézkedések 1. A hatékonyságjavító projekt megvalósítása az MNB szakmai tevékenysége színvonalának megtartása, fejlesztése mellett. Ennek keretében megtörtént, illetve folyamatban van pl.: • a szervezeti egységek tevékenységének átszervezése, racionalizálása; • az informatikai költségek optimalizálása, a szállítói szerződések felülvizsgálata; • kompenzációs rendszer átalakítása, egyszerűsítése; • a költségtranszparencia növelése a takarékos szemlélet erősítése érdekében; • a létesítmények egy szolgáltatós üzemeltetése; • a bankjegy-feldolgozási technológia karbantartási szerződéseinek felülvizsgálata, az értéktár-üzemeltetési tevékenység „visszaszervezése”. A projekt önmagában a 2009-2011 évek során a foglalkoztatottak 9%-os csökkenését, a működési költségek közel 10%-os megtakarítását eredményezi. 2. Egyéb intézkedések: a projekt révén a költséggazdálkodás egészére kiterjedő szemléletváltás, a takarékos és költséghatékony megoldások előtérbe helyezése (pl.: az elektromosáram-felhasználás, illetve a telefonköltségek csökkentését eredményező kezdeményezések). Cím: Az MNB 2010. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András

25. A személyi jellegű ráfordítások és létszám alakulása 2009-ben 400 millió forint megtakarítás jelentkezett, 8,9%-os létszámcsökkenéssel együtt. 2010-re további több mint 650 millió forintos költségcsökkenést ért el az MNB, a létszám 2,2%-os mérséklődése mellett. A 2011. évi terv szerint a személyi jellegű ráfordítások az előző évhez képest nem változnak, amellett, hogy a létszám 2%-kal emelkedik. Cím: Az MNB 2010. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András

26. Informatikai költségek alakulása 2006-2010 (millió forintban) Az informatikai költségek és az informatikai szervezeti egység személyi költsége 2009 óta csökken. Cím: Az MNB 2010. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András

27. Környezettudatos működés • Az MNB 2010-ben elnyerte a „Legzöldebb Iroda” címet • Döntés született a környezetvédelmi menedzsmentrendszer bevezetéséről (Környezetvédelmi Vezetési és Hitelesítési Rendszer) • 2010-ben javultak a környezeti teljesítmény mutatók (ingatlan portfólió racionalizálás és környezettudatos működés): • A villamos- és földgáz energia felhasználása 6%-kal, a vízfelhasználás 40%-kal csökkent • Logisztikai Központ teljes vízigényének 75%-a saját kútból biztosított, • Videokonferenciákkal 2010-ben 4,7 tonna CO2 megtakarítást értünk el • 2011. évi terv: MNB Környezetvédelmi Vezetési és Hitelesítési Rendszer auditálása Cím: Az MNB 2010. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András

28. Bankjegy- és érmegyártás ráfordításai

29. A bankjegy- és érmegyártás ráfordításai Cím: Az MNB 2010. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András

30. A ráfordításcsökkentő intézkedések hatása Éves bankjegy és érme ráfordítások az intézkedésekkel, illetve azok elmaradása esetén Cím: Az MNB 2010. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András

31. Folyamatosan javuló hatékonyság Egy készpénzlogisztikai dolgozóra jutó feldolgozott bankjegyek száma Cím: Az MNB 2010. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András

32. Közbeszerzési tevékenység

33. Jogorvoslati eljárások alakulása Az MNB közbeszerzésieljárásai ellen benyújtott jogorvoslati kérelmek száma elhanyagolható, és jelentősen elmarad az országos átlagtól. Cím: Az MNB 2010. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András

34. Korszerű beszerzési tevékenység • A Vezetői Bizottság 2009 decemberében elfogadta a beszerzési tevékenység működés- és szervezetfejlesztési programját, melynek célja az elért törvényi megfelelőség fenntartása mellett a Bank beszerzési gyakorlatának közelítése a legjobb versenypiaci gyakorlathoz. Ennek részeként 2010-ben: • Átalakítottuk, tovább finomítottuk belső folyamatainkat. • Növeltük az e-aukciók és ártárgyalások számát, melyek hozzájárultak a működési költségek további csökkenéséhez. • Kategóriamenedzsment rendszert vezettünk be, amelyre alapozva piackutatás alkalmazásával növeltük az alkalmas ajánlattevők számát. • Összevonásokkal konszolidáltuk a beszerzési eljárásainkat, ezáltal kevesebb, de nagyobb becsült értékű eljárásokat bonyolítottunk le. • A projekt szakmai elismerését jelzi, hogy esettanulmányként bekerült a Complex kiadó Beszerzés című könyvébe. Cím: Az MNB 2010. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András

35. A Kommunikáció költségei 2006-2010 adatok millió forintban Cím: Az MNB 2010. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András

36. Az intézményi márkafrissítés indokai • A jegybank korábbi arculata nem felelt meg egy XXI. századi jegybankról alkotott képnek. • Nem tükrözte azt a modern, színvonalas tevékenységet, amit az MNB végez. • Múlt századi szimbolikán kívül a logó bonyolult rajzolata nem tette lehetővé a mai modern kommunikációs felületeken való megjelenést (online, lakossági projektkommunikáció). • A fentiekből következő ambivalencia nem támogatta az MNB hitelességét. Cím: Az MNB 2010. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András

37. Az intézményi márkafrissítés költségei adatok millió forintban Cím: Az MNB 2010. évi gazdálkodása - Előadó: Simor András

38. Összefoglaló

39. Összefoglaló • A jegybank eredménye nem a jegybanki működés sikerességének mérő száma. • Az MNB éves eredménye miatt a költségvetésnek térítési kötelezettsége nem keletkezett. • Az MNB konzervatív befektetési politikájának köszönhetően a tartaléktartás céljaihoz szükséges deviza folyamatosan rendelkezésre állt. • Az MNB portfoliójában 2010-ben sem fordult elő nem-teljesítéssel összefüggő kockázati esemény.

40. Összefoglaló • A jegybank 2010-ben is példamutató gazdálkodást folytatott. • Az MNB működési költségei 2 év alatt 2,1 milliárd forinttal, 14,1%-al csökkentek. • A jegybank 2010-ben több mint 650 millió forinttal mérsékelte személyi jellegű ráfordításait. • Az MNB közbeszerzési eljárásai ellen benyújtott jogorvoslati kérelmek száma elhanyagolható és jelentősen elmarad az országos átlagtól. • Az MNB kimagasló eredményeket ért el a környezettudatos működés területén is.

41. Köszönjük a figyelmet!