190 likes | 307 Views
Berkovits Balázs: Közpolitika és fogyatékosság Inkoherenciák. Mit kell csinálni az enyhe értelmi fogyatékosokkal? S mit a tanulási képességzavarral küzdőkkel?. Diagnózis Terápia Nincs megegyezés 1. a problémák azonosításában 2. a definíciókban ezért a közcselekvések is ellentmondóak.
E N D
Berkovits Balázs:Közpolitika és fogyatékosságInkoherenciák Know & Pol szeminárium
Mit kell csinálni az enyhe értelmi fogyatékosokkal?S mit a tanulási képességzavarral küzdőkkel? • Diagnózis • Terápia • Nincs megegyezés • 1. a problémák azonosításában • 2. a definíciókban • ezért a közcselekvések is ellentmondóak.
Know & Pol szeminárium Két különböző probléma A problémák azonosítása 1. probléma: felülreprezentáltak a roma és az alacsony státusú gyerekek az értelmi fogyatékosok között. Mivel: az iskolák nem befogadók az iskolák és a nevelési tanácsadók, szakértői bizottságok előítéletesek. az iskolák nem hajlandók tanítani nem középosztálybeli és/vagy nehezen kezelhető gyerekeket
2. probléma: a lemaradt/fogyatékos gyerekeket nem fejlesztik megfelelő módon. Azért, mert: • nincs megfelelő diagnosztikus rendszer • nincs elég megfelelően képzett szakember • nem használják fel hatékonyan az anyagi forrásokat, avagy • ezek rendelkezésre sem állnak
Know & Pol szeminárium Az 1. problémából következik: de-szegregálni kell A 2. problémából következik: diagnosztizálni és fejleszteni kell
Know & Pol szeminárium Hogyan határoznak meg egy problémát? Az okok azonosítása: Miért lesz valaki fogyatékos vagy lemaradt? Organikus okok Társadalmi okok
Know & Pol szeminárium A „szelekció szociológiájának” (szociológia 1.) álláspontja a lehetséges organikus és a társadalmi okokat szét kell választani. Az igazi fogyatékosok organikus okból azok Az „álfogyatékosokat” szociológiai okokból minősítik fogyatékosnak, ezért túl sok cigány és alacsony státuszú gyerek van közöttük Megoldás: csökkenteni az „álfogyatékosok” számát: javítani a diagnosztikát, rossz gyakorlatoktól elrettenteni a pedagógusokat, szakértői bizottságokat, deszegregálni a speciális iskolákat, eltérő tagozatokat
A „szelekció szociológiája” „Az eddigiekben láttuk, hogy az iskolarendszer korábban elemzett sajátosságai miatt igen magas a kisegítő iskolába áttelepített, nem egyértelműen értelmi fogyatékosok aránya. Ezzel azonban még nem sikerült magyarázatot találnunk a kisegítő iskola sajátos társadalmi összetételére, hiszen az iskolarendszer és az áttelepítési eljárás ’szigorúsága’ elvileg egyformán is sújthatná a különböző szociális háttérből érkező gyerekeket. Mi okozza tehát, hogy a kisegítő iskolában a szellemi dolgozók gyerekeinek aránya a kerületi átlag felét sem éri el, míg a kvalifikálatlan munkások gyerekei több, mint két és félszeresen, a cigánygyerekek viszont már több, mint ötszörösen felülreprezentáltak?” (Ladányi János – Csanádi Gábor, 1983, 125. old.)
Know & Pol szeminárium A gyógypedagógia álláspontja a „szelekció szociológiája” nem lehet releváns a diagnosztikai tevékenység megítélésében, hiszen a gyógypedagógusoknak a diagnózis elkészítése során csakis az egyes gyerekkel kell foglalkozniuk, ugyanakkor minden egyes gyereket egészben és konkrét kontextusában kell vizsgálni A gyerek fejlődésének ütemét csak a létező iskolarendszerhez képest lehet megállapítani vagy megjósolni
A gyógypedagógia „Az iskolai nevelő hatások nem tudják kompenzálni a kedvező családi hatás hiányát, ezzel szemben az iskola nevelő hatásai megerősödnek a kedvező, támogató családi hatások következtében. Az iskola a gyermek taníthatóságának minősítésekor nem a gyermek intelligenciáját vizsgálja (ennek mérése más intézményekben történik), hanem tanulási teljesítményéről és viselkedéséről tesz megállapításokat. Számos kutatás igazolta, hogy az intelligenciaszint – legyen az bármilyen mértékű – nem garantálja az elvárható tanulási eredményt. Az iskola tehát nem annak megállapításával foglalkozik, hogy a gyermek miért nem tanul megfelelően (pl. értelmi fogyatékosság vagy hátrányos szociális helyzet miatt), hanem azzal, hogy tudja-e tanítani vagy sem.” (Mesterházi Zsuzsa vitacikke, Kritika1996/10., 46. old.)
Know & Pol szeminárium A „kompenzáció szociológiájának” (szociológia 2.) álláspontja az organikus és a társadalmi okok elválasztását nem kell megtenni. a gyógypedagógiai gyakorlatot nem elítélni, hanem megújítani szeretné, hogy azután együttműködhessen vele az „integráció” előmozdítása érdekében. A „származás” objektív jegyekre fordítható le: megindokolható összefüggés jön létre fogyatékosság és társadalmi helyzet között. Már nem meglepő, ha elsősorban a cigányok és a szegények a fogyatékosok/lemaradtak.
A „kompenzáció” szociológiája „[Ami a] szegénység esetén determinálja a fejlődést, az a szülők érzelmi kapacitására, jóllétére, és gyerekeikkel folytatott interakcióira gyakorolt hatás, amely alapvetően befolyásolja a gyerekek eredményeit. McLoyd és kollégái például kimutatták a gazdasági nehézségek hatását a depresszióra, a szülők csökkenő képességét a gyerekeikkel folytatott interakcióra, és a megfelelően és szeretve gondoskodásra”. (Herczog Mária, „Koragyermekkori fejlesztés”, a Magyarország Holnap kerekasztalon elhangzott előadás (2007) „A stimuláló tárgyi környezet hiánya és a szülői viselkedés zavarai a legfontosabb összetevői a gyermek későbbi iskolaéretlenségének. (…) A stimuláló eszközök hiányának hatása a gyerek kognitív fejlődésére jól bizonyítható. Kevésbé bizonyított a stimuláló hatások jelentősége a gyerek viselkedési zavarainak kialakulásában. Az azonban igazolható, hogy stimuláló játékok hiánya unalomhoz és frusztrációhoz vezethet, majd olyan viselkedéshez, ami kiválthatja a szülők negatív reakcióját. Ez az ismétlődő folyamat vezethet a büntetésre épülő szülői minta és a gyerek magatartási zavarának rögzüléséhez.”[3] (Kertesi Gábor – Kézdi Gábor: „A foglalkoztatási válság gyermekei. Roma fiatalok középiskolai továbbtanulása az elhúzódó foglalkoztatási válság idején”, Budapesti Munkagazdaságtani Füzetek, 2005. 5. sz.)
Azonban a gyp és a szociológia 2. nem akarnak mar szegregálni, hanem az új program az integráció és az inklúzió. Viszont a diagnosztikát ki akarjak terjeszteni. • Szociológia 1. pedig nem integrálni akar, hanem deszegregalni. • Mi a különbség? • Szociológia 1. az „álfogyatékosságot” akarja kiszűrni, és a normálba integrálni • Szociológia 2. a feltételeket megteremteni, hogy a társadalmi vagy egyéb okból lemaradtak fejlődhessenek: a gyp és a pszichológia által kimutatott hátrányok létét elismeri.
Azonban a fogyatékosság területe áthelyeződött és kiszélesedett (sokféle SNI ill. nem csak SNI). Immár nem az értelmi fogyatékosokról folyik igazán a vita, hanem a mindenféle tanulási nehézséggel küzdőkről (pontosabban a kettő nem válik el élesen). • Ezen túl minden „fogyaték” együvé kerül, tanulási nehézség, „alul-szocializáltság”, „kulturális másság”, ezeket mind kezelni kell. • amikor a gyógypedagógusok illetve a tanárok integrációról beszélnek, akkor abba automatikusan beleértik a „cigányok” integrációját is, mint akik eleve „másnak” minősülnek avagy jó eséllyel fognak tanulási nehézségekkel küzdeni.
Know & Pol szeminárium A fogyatékosok száma nő, annak ellenére, hogy a deszegregációs Utolsó Padból Program csökkentésüket irányozta elő, illetve a részben ennek nyomában járó fejkvótamegvonó kormányzati cselekvés is. a speciális iskolákat nem tartják fenn hagyományos formájukban Ha figyelembe vesszük a nem SNI-gyerekeket is, a szám még magasabb
Know & Pol szeminárium Miért van ez? A felvázolt programok ellentmondásos jellege miatt a közpolitikában nem hangolják őket össze, de nem is hangolhatók össze Eltérő cselekvési programokat ösztönöznek: deszegregáció és fokozott diagnosztika ellentmondó célok A döntéshozók fejében a két megközelítés céljai összekeverednek (pl. korai fejlesztés plusz deszegregáció), ami csak növeli a zűrzavart. Azért is, mert egyre precízebb, mindenre kiterjedő kategóriák születnek, amelyek feltárják az eddig rejtett eseteket, avagy létrehoznak egyre újabbakat.
Köszönöm a figyelmet! Know & Pol szeminárium