A 19. gyalogezred megszálló tevékenységének tapasztalatai 1943 nyarán

1. A 19. gyalogezred megszálló tevékenységének tapasztalatai 1943 nyarán HADTÖRTÉNELMI ESETTANULMÁNY FOGLALKOZÁS

2. 1943 júniusában a 19. gyalogezred megszálló feladatokat látott el Belorussziában, a Pripjaty folyótól északra, Recsica, Kalinovicsi, Drunki háromszögben, Hojnyiki központtal. 50 km

4. Az elmúlt hónapok bebizonyították, hogy a magyar csapatok célja a békés élet és termelő munka biztosítása, valamint a rendelkezéseket betartó, engedelmeskedő lakosság védelme. Ehhez azonban a lakosság jóindulata és segítsége is szükséges. Az előzőleg kiadott hirdetményben felhívtam a lakosságot arra, hogy minden gyanús körülményt, aknalerakást, banditáknak a városban való tartózkodását idejében jelentse. Az eddig elmúlt időben azonban egyetlen egy ilyen jelentés sem érkezett be hozzám, vagy pedig elkésve jutott tudomásomra. Sőt előfordult az is, hogy a város átkutatása alkalmával egyesek banditákat, engedély nélküli fegyvereket, robbanó anyagokat rejtegettek a lakásukon. Azonban megtorlással ezekkel szemben nem éltem, mert el akartam érni azt, hogy e téren javulás lesz, de a jövőben már irgalom nincs. Előző hirdetményemben kiadottak pontos betartása végett újból rámutatok a békés együttműködéshez szükséges szabályokra és a lakosok magatartására vonatkozó kötelességekre: Aki a tiltott időben a lakáson kívül tartózkodik, az le lesz lőve. Alkonyattól virradatig tilos mindenféle világítás, vagy nyílt tűz rakása! Tilos a városban és annak területén idegeneknek éjjelezni és szállást adni! Tilos harangozni, kongatni, vagy bármely más titkos jelet adni! Talált fegyvert, lőszert, vagy robbanóanyagot 24 órán belül be kell szolgáltatni! Rádiót, telefont senki nem tarthat a lakásán. Aki rádióval rendelkezik, köteles azt 24 órán belül beszolgáltatni, ahol pedig telefon van, az szintén köteles 24 órán belül leszerelni és beszolgáltatni! Minden előírt terménymennyiséget pontosan és vonakodás nélkül a német hatóságoknak be kell szolgáltatni. Aki ezt nem tartja be, az partizángyanús és eszerint lesz kezelve. Minden gyanús körülményt, aknák telepítését, rongálásokat, rablásokat, valamint idegeneknek, partizángyanús egyéneknek, vagy partizánoknak a városban való megjelenését, bujkálását haladéktalanul jelenteni kell! A jelentéseket a starostáknál kell megtenni, akik kötelesek ezeket a magyar parancsnoksághoz továbbítani.

5. BIZTOSÍTÁS A Choiniki-i szálláskörlet biztosítására támpontokban külső szállásőrségeket és a szálláskörletekben belső szállásőrségeket alkalmaznak. Besötétedés után, napkeltéig a támpontok, őrszemek és alegységeik között riadóőrök tartják a kapcsolatot. Ezen kívül az alegységek csapatcsendőrei sötétedéstől napkeltéig folyamatosan járőröznek. A szálláskörletekben szállásügyeletes tisztek adnak szolgálatot, akik a helyőrségügyeletes tisztnek vannak alárendelve. Gyakran rendelnek el próbariadókat. A támpontok tűzfegyver kezelői pontosan szerkesztett látrajzokkal vannak ellátva, melyek tartalmazzák a fontos tájékozódási pontokat és távolságukat.

6. BIZTOSÍTÁS

7. TÁMPONT A partizánok elleni aktív védekezés egyik eszköze a „támpont”. Az egyes harccsoportok biztosítandó területe ugyanis olyan nagy kiterjedésű, hogy azt szétszórtan, mégis tervszerűen telepített támpontok nélkül biztosítani lehetetlen. A támpontokat utak, vasutak, folyók – lényegében az utánpótlási vonalak – mentén telepítik és rendszerint tűzfegyverekkel megerősített szakasz szállja meg. Feladatuk igen nehéz és fárasztó, mivel nem csak önmagukat kell megvédeniük minden támadás ellen, hanem a környező terepet is állandó járőrözéssel kell biztosítaniuk a banditák orvtámadásai, robbantásai és aknatelepítései ellen. Ezek a támpontok egymástól 3-4 km-re vannak, s mivel az utánpótlás csak karavánok fedezete mellett lehetséges s ez az erők szétforgácsolásához vezetne, élelmezésüket 10 napi nyersanyag tárolásával önmaguk látják el. A támpontok egymás között és parancsnokságaikkal állandó összeköttetésben vannak, így veszély esetén segíteni tudnak egymásnak. A támpontok közötti járőrözést az e.pk. szabályozza és ő határozza meg az ezred működési területén azokat a pontokat, ahol ezek a járőrök találkoznak ill. éjjeleznek.

9. TÁMPONT 07.08-án az esti órákban az ezredparancsnok személyesen adott parancsot a 19/2 zászlóalj parancsnokának a Sagalje-i támpont megszállására. Az új támpont kiépítését az indokolja, hogy az ezred utánpótlási útvonala a Jurewitsch-i, Choiniki-i út állandó partizán támadásoknak van kitéve, többször volt aláaknázva, a hidak pedig robbantva. Legutóbb a Boguslawitzai és a Sagalje-től Ny-ra lévő hidakat robbantották, melyeket az ezredparancsnok a lakossággal állíttatja helyre. Az ezredparancsnok Gyarmati András tart. hdgy-t 1 löv.sz-al megerősítve egy géppuskás és egy gránátvetős rajjal, a Sagalje Ny-i hídhoz rendelte őrségbe és megparancsolta, hogy az őrhely támpontszerű kiépítését. A készenlétet 07.09. 14.00-ra rendelte el. A kirendelt erők 07.09. 14.00-ra a felállítási helyüket elfoglalták és a lakosság bevonásával megkezdték a támpont kiépítését.

10. TÁMPONT

12. AKNÁK A Choiniki-Jurewitschi úton az egyik járőr négy elektromos aknát szedett fel, melyeket az ezredparancsnok parancsára az árkász század parancsnoka megvizsgált. Megállapította, hogy az eddig talált aknákkal ellentétben nem azonnal robbannak, hanem az őket érő első nyomás hatására élesítődnek és csak az ezután bekövetkező ismételt nyomás hatására robbannak. Mivel az elektromos aknák gyakori előfordulásával számolni kell, az e.pk. elrendelte, hogy a menetelő oszlopok előtt 10-15 panjekocsi, szélességben és mélységben tagozva, minden 2-3 kocsi után 2-3 aknaszedő panjeval haladjon. Ilyenformán az élesítés után bekövetkező robbanás még a panjefogatok alatt következik be. A menetek fokozott biztosítása érdekében az e.pk. intézkedése szerint a fent említett panjefogatokat megelőzve vagy azok után a lakosságtól igénybe vett állatcsorda hajtandó.

13. Az ezredparancsnok a szénaszükséglet beszerzésére Lipcsei János ftörm. ezredkürtösnek adott parancsot, hogy a 07.12-én Rudenka község ÉK-i részén felderített szénaboglyákat beszállítsa. Ennek érdekében 30 panjefogatból és 20 országos járműből összeállított oszloppal 07.14. 05.00-kor 1 gsz. raj és 10 fő karabélyos tüzér és 20 fő puskás másodkocsis fedezete alatt útnak indult. A délelőtti órákban érték el a szénaboglyákat. Délre a kocsik nagy része már meg volt rakva és Lipcsei ftörm megindította az oszlopot. Nem sokkal ezután Rudenkától délre lévő hídon az egyik panje fogat aknára futott és felrobbant. A robbanás pillanatában a szénaboglyák helyét körülvevő erdőből minden irányból heves tűzrajtaütés érte az oszlopot. Erős géppuska, golyószóró és géppisztoly tűz volt. A lovak egy része megvadult és elszakítva a kötőféket a mocsárba rohant. A géppuska és a golyószóró tüzelőállást foglalt és viszonozta a tüzet. Lipcsei ftörm. rádión erősítést kért. LESÁLLÁS

14. LESÁLLÁS Az ezredparancsnok Turay szds. parancsnoksága alatt 4 tehergépkocsin 2 golyószórós és 2 géppuskás rajt küldött, egyben parancsot adott a 19/3 szd Awramawskaja-i támpontjának, hogy egy szakasszal azonnal induljon Welikij Bor-on át Rudenká-ra és támadja hátba az ott levő partizánokat. Az erősítés fél órán belül a helyszínre érkezett, de közben a partizánok elmenekültek. Turay szds. csoportja átkutatta a környéket, de nem találta meg azokat a halott partizánokat akiket a géppuska a fákról lőtt le. Valószínűleg a társaik magukkal vitték a holttesteket. A helyszín biztosítása után a mocsárból kihúzták a lovakat és megindultak Choiniki felé. Eközben újra felrobbant egy panje fogat, bár előtte már hét jármű áthaladt az akna felett. Choiniki-től 3 km-re É-ra az oszlop néhány fős partizáncsoportot vett észre, akikre tüzet nyitottak. A partizánok az erdőbe menekültek, ahol a mocsaras terep miatt az üldözésükről lemondtak. Az oszlop az esti órákban ért vissza Choiniki-be. A nap folyamán a Bragin-i csendőrség 60 kocsiból álló sószállító oszlopát Awramawskaja közelében érte tűzrajtaütés hasonló módon. A sószállítmányt mindössze 10 fő kísérte. A panjefogatok a támadáskor szétfutottak, kettő a partizánok által telepített aknákon felrobbant. A többi kocsi az Awramawskaja-i 19/3 szd támpontjához húzódott és segítséget kért. Az ezredparancsnok utasítására a támpontból Choiniki-ba induló járőr kísérte be a fogatokat, majd biztosítással továbbküldték őket Bragin-ba.

15. LESÁLLÁS 07.19-én a 19/1 zászlóalj 4 golyószórós rajból álló felvételező csoportját érte támadás. Az oszlop biztosított menetben haladt amikor a kb. 50-60 fős partizán csoport rajtaütött. A meglepő tűz, ami az erdő szegélyéről érte a csoportot, megsemmisítette a két terepkutatót és az élraj nagy részét. A járőr zöme azonnal támadáshoz fejlődött és megkezdte a tűzharcot, mire a partizánok elmenekültek. Flender zászlós az oszlop parancsnoka, az indulás előtt részletesen eligazította az állományt, így azok a fellőtt két piros rakéta jelére gyorsan körkörös védelmet foglaltak. A lövések hangjára Karowitschi-ből Hentz zászlós parancsnoksága alatt két golyószórós raj indult segítségükre, de mire kiérkeztek már visszavonultak a partizánok. A környék átfésülése során kiderült, hogy a tűzrajtaütést alaposan előkészítették. Az erdő mélyéről, kiásott és álcázott lövészteknőkből és a fák tetejére telepített tüzelőállásokból lőttek. Golyószórót, géppuskát és géppisztolyt használtak. Az erdő mélyén lovakat rejtettek el és ezekkel menekültek a támadás után.

16. LESÁLLÁS

17. Az 53.ho.pk. parancsot adott, hogy a 07.11-én Narowl-ból Dowljaty-ba a Pripjatyon induló hajószállítmányt a folyó keleti oldalán a 19.gy.e. biztosítsa. A biztosítást végrehajtó Choiniki-i és Jurewitschi-i egységeknek a Pripjat-ig partizán táborok között, sűrű erdős, aknaveszélyes úton kb. 40 km-t kell megtenni, hogy az ezredparancsnok által kiadott biztosítási feladatukat végrehajtsák. A 19.gy.e.pk. a II.z. bandavadász századát (Petneházi szds. és Szécsy fhdgy.) és a III.z. egy megerősített szakaszát jelölte ki a feladat végrehajtására. A csoportok 10-én hajnalban indultak útnak. Petneházi szds. csoportját Drunkinál tűzrajtaütés érte. Mire szétbontakoztak, a partizánok elmenekültek. 07.11-én a szállítmány rendben beérkezett, a csoportok 12-én tértek vissza (kiv. Petneházi és Szécsy)

19. Az előző napokban az ezredparancsnok tudomására jutott, hogy a Choiniki-től 18 km-re, Worteztől D-re lévő erdőben kb. 200 főből álló banditacsoport tanyázik. Ennek megtámadására a Pripjaty folyó hajózásának biztosítására kirendelt biztosító egységeket szándékozott visszatérő útjukban bevetni. Hogy az esetleges siker kiaknázható legyen, azaz a banditák körülfoghatók legyenek, az ezredparancsnok a Choiniki-i csendőr miliciát és a bandita fészekhez közel állomásozó 33. német gyalogezred részeit is be akarja vonni. E célból az ezredparancsnok 10-én a reggeli órákban felhívta a Bragin-i 33. német gyalogezred parancsnokát és megkérte, hogy a banditatábor leküzdésében kb. egy század erőben vegyen részt. Ugyancsak megkérte a Choiniki-i csendőr milicia parancsnokát is, az ezen akcióban való részvételre. Mindkettő a legnagyobb készséggel állott az ezredparancsnok rendelkezésére. A Bragin-i 33. német gyalogezred parancsnok a Bragin-ban állomásozó zászlóalj parancsnokát és segédtisztjét az akció részletes megbeszélése végett Choiniki-be, az ezredparancsnokságra rendelte. A Bragin-i német zászlóalj parancsnoka közölte a 19.gy.e. parancsnokával, hogy az Ostrogljady-ban és Ilititschi-ben állomásozó két százada ukrán és fehérorosz milicistákból áll, akik még teljes egészében nem fegyelmezett és megbízható katonák és a fegyverzetük is csak puskából áll, ezért ilyen együttműködést igénylő akcióba nem meri bevonni őket. Közölte, hogy az akcióban a Bragin-ban állomásozó egy német századát fogja alkalmazni. Az együttműködő csoportok az összeköttetést rádió útján tartják egymással.

20. 1943.07.13-án a Pripjat-on hajózó szállítmány útjának sikeres biztosítása után a 19/2 zászlóalj bandavadász százada, megerősítve az ezredtörzs és a közvetlen századokból összeállított lövész szakasszal, egy pct.ágyús, egy gp. és egy av. rajjal az ezredparancsnok intézkedése szerint 09.00-ra Drunki felől beérkezett Babitschin-tól DNY 4 km-re lévő erdőszélre, ahol 10.00-ig pihenőt tartott. A hajnali órákban a bandavadász századdal együttműködő Choiniki-i csendőr milicia és a 33. német gyalogezred egy-egy százada is elfoglalta a helyét. A bandavadász század 10.00-kor kezdte meg az előrenyomulást és az erdő átfésülését. Eközben az ott megbúvó partizán bandákkal tűzharcba keveredett és a századhoz rendelt összekötő feladatot ellátó német tiszthelyettes megsebesült. Saját veszteség nem volt, a partizánok részéről két halott. A partizánok rövid tűzharc után felszerelésüket magukkal szállítva, a sűrű mocsaras erdőben eltűntek. Az erdő átfésülése után a század lesállást foglalt és két fehér jelzőrakétát lőtt fel. Erre az 50 fős csendőr milicista század szintén elfoglalta a kijelölt lesállását és azt két piros rakétával jelezte. Ekkor kezdte meg az erdősáv átfésülését a 33. német gyalogezred kirendelt százada. A partizánok ÉNY irányú kitörését a Choiniki-i csendőr milicia egy raja akadályozta.

22. 25 km

23. 1 km 33.n.gy.e. egy szd. Milicista szd. 19.gy.e. egy szd.

24. Az 53.ho.pk. parancsot adott, hogy a 07.11-én Narowl-ból Dowljaty-ba a Pripjatyon induló hajószállítmányt a folyó keleti oldalán a 19.gy.e. biztosítsa. A biztosítást végrehajtó Choiniki-i és Jurewitschi-i egységeknek a Pripjat-ig partizán táborok között, sűrű erdős, aknaveszélyes úton kb. 40 km-t kell megtenni, hogy az ezredparancsnok által kiadott biztosítási feladatukat végrehajtsák. A 19.gy.e.pk. a II.z. bandavadász századát (Petneházi szds. és Szécsy fhdgy.) és a III.z. egy megerősített szakaszát jelölte ki a feladat végrehajtására. A kijelölt erők az alábbi helyőrségekben tartózkodnak: Chojniki: II. zászlóalj bandavadász százada (pk. Petneházi szds.) + egy pct.á. raj Szécsy fhdgy. szakasza + egy gpu.raj, egy grv.raj Csaba hdgy. szakasza + egy gpu. raj Jurewitschi: III. zászlóalj bandavadász százada A csoportok 10-én hajnalban indultak útnak és még aznap este éjjelezési körletet kell elfoglalniuk a Pripjaty partján. 11-én a hajnali óráktól kezdték a járőrözést a folyó partján, amit az esti órákig folytattak. A nap végén ismét éjjelező körletet foglaltak, majd 12-én reggel Csaba hdgy szakasza és a III. zászlóalj bandavadász százada visszatért a helyőrségekbe. Az előző napokban az ezredparancsnok tudomására jutott, hogy a Choiniki-től 18 km-re, Worteztől D-re lévő erdőben kb. 200 főből álló banditacsoport tanyázik. Ennek megtámadására a Pripjaty folyó hajózásának biztosítására kirendelt biztosító egységeket szándékozott visszatérő útjukban bevetni. Hogy az esetleges siker kiaknázható legyen, azaz a banditák körülfoghatók legyenek, az ezredparancsnok a Choiniki-i csendőr miliciát és a bandita fészekhez közel állomásozó 33. német gyalogezred részeit is be akarta vonni. E célból az ezredparancsnok 10-én a reggeli órákban felhívta a Bragin-i 33. német gyalogezred parancsnokát és megkérte, hogy a banditatábor leküzdésében kb. egy század erőben vegyen részt. Ugyancsak megkérte a Choiniki-i csendőr milicia parancsnokát is, az ezen akcióban való részvételre. Mindkettő a legnagyobb készséggel állott az ezredparancsnok rendelkezésére. A Bragin-i 33. német gyalogezred parancsnok a Bragin-ban állomásozó zászlóalj parancsnokát és segédtisztjét az akció részletes megbeszélése végett Choiniki-be, az ezredparancsnokságra rendelte. A Bragin-i német zászlóalj parancsnoka közölte a 19.gy.e. parancsnokával, hogy az Ostrogljady-ban és Ilititschi-ben állomásozó két százada ukrán és fehérorosz milicistákból áll, akik még teljes egészében nem fegyelmezett és megbízható katonák és a fegyverzetük is csak puskából áll, ezért ilyen együttműködést igénylő akcióba nem meri bevonni őket. Közölte, hogy az akcióban a Bragin-ban állomásozó egy német századát fogja alkalmazni. Az együttműködő csoportok az összeköttetést rádió útján tartják egymással. Az ezredparancsnok elhatározása értelmében Petneházi szds. Bandavadász százada 12-én egyesült Szécsy fhdgy. szakaszával, majd Drunkiban éjjelezett. 13-án hajnalban megindultak és 09.00-ra beérkeztek a Babtschin-tól délre kijelölt megindulási körletbe. Itt egy órás pihenő után, 10.00-kor megkezdték az erdő átfésülését, melynek célja, hogy a partizánokat a Wortez és Petsch között felállított csapda felé terelje. A 33.német gyalogezred százada 13-án 05.00-ra elfoglalta a megindulási körletet Wortez keleti szegélyén, szemben az erdősávval. Az 50 fős csendőr milicista csoport 13-án 05.00-ra rejtve szétbontakozott Petsch nyugati szegélyén és egy raja lezárta a Wjasokból az erdősáv felé vezető út kereszteződését. Feladat: - Tervezze meg a mellékelt vázlaton a folyóbiztosítást végrehajtó alegységek menetvonalát és éjjelezési körleteit! - Jelölje be a 200 fős partizán csoport ellen tervezett alegységek mozgását a megindulási körlet elfoglalásáig! - Tervezze meg az erdő átfésülését végrehajtó csoport tevékenységét és ábrázolja a vázlaton! Legyen figyelemmel a pct. ágyúk, aknavetők, géppuskák elhelyezésére. Írja le a német és a milicista erőkkel való együttműködés módját és rendjét!