A véleménynyilvánítás szabadsága A szólás- és a sajtószabadság

1. A véleménynyilvánítás szabadságaA szólás- és a sajtószabadság

3. Az előadás struktúrája I. A VSZ ELVI MEGALAPOZÁSA • véleményszabadság – mi végre? II. A VSZ AZ ALAPJOGOK RENDSZERÉBEN • a védett jogok köre – a kommunikációs jogcsoport III. A VÉDELEM TÁRGYA • védendő vélemények IV. A VSZ VÉDELME és HATÁRAI • a korlátozás rendszere • legitim korlátok, alkotmányos követelmények • közszereplők bírálhatósága V. A SAJTÓSZABADSÁG SPECIÁLIS VONÁSAI • alkotmányos követelmények • a hatályos szabályozás körvonalai

4. ELVI MEGALAPOZÁS

5. MI VÉGRE VÉDELMEZZÜK? - a védelem igazolása - I. Mindenki azt mondhassa, amit akar… • önkifejezés szabadsága >> INDIVIDUÁLIS-LIBERÁLIS ELMÉLET << II. Demokrácia, népszuverenitás megnyilvánulása, a közjó védelme • a közügyek szabad megvitatásának feltétele >> DEMOKRATIKUS / INSTRUMENTÁLIS ELMÉLET <<

6. VÉLEMÉNYEK PIACA DEMOKRATIKUS ELMÉLET AZ ÖNKIFEJEZÉS SZABADSÁGA

7. A VÉLEMÉNYSZABADSÁG AZ ALAPJOGOK RENDSZERÉBEN

8. A védelem jellege Önkifejezés szabadsága mint ALANYI JOG Demokr. közvélemény kialakulásának védelme mint INTÉZMÉNYVÉDELMI KÖTELEZETTSÉG >> nélkülözhetetlen a demokratikus többségi döntéshozatal eredményeinek elfogadásához << részvételi jog

9. A védett jogok köre Kommunikációs szabadságjogok ANYAJOGA Kommunikációs jogegyüttes: • Szólás- és sajtószabadság • Információszabadság • Művészi, irodalmi alkotás/terjesztés szabadsága • Tudományos élet szabadsága, tanszabadság • Lelkiismereti és vallásszabadság • Egyesülési és gyülekezési jog • Gondolatszabadság

10. Funkció  fokozott védelem Képzeletbeli hierarchia II. fokán Élethez és emberi méltósághoz való jog Véleménynyilvánítás szabadsága KORLÁTOK MEGSZORÍTÓANÉRTELMEZENDŐK!

11. A VÉDELEM TÁRGYA

12. A VÉLEMÉNY A KÖZLÉS (és hallgatás) SZABADSÁGA: Mindenfajta közlés • értékítélet egyaránt • tényállítás DEDIFFERENCIÁLTvédelem • Értékítélet: teljes, politikai szólás: kvázi abszolút védelem • Tényállítás: nem védett: becsületsértő tudatosan hamis közlés TARTALOMSEMLEGESSÉG

13. értékítélet ~ tényállításbizonytalan mezsgye a gyakorlat tükrében Félix Péter vs. Székely Tamás A Füstirtók Alapítvány lobbistája ellen a volt egészségügyi miniszter, Székely Tamás tett feljelentést, amiért őt a lobbista (későbbi vádlott) minisztérium előtt hangosbeszélőn hazugnak, hazaárulónak, a legimpotensebb miniszternek, tárcáját pedig a legkorruptabb minisztériumnak nevezte.

14. értékítélet ~ tényállításbizonytalan mezsgye a gyakorlat tükrében Félix Péter vs. Székely Tamás A Füstirtók Alapítvány lobbistája ellen a volt egészségügyi miniszter, Székely Tamás tett feljelentést, amiért őt a lobbista (későbbi vádlott) minisztérium előtt hangosbeszélőn hazugnak, hazaárulónak, a legimpotensebb miniszternek, tárcáját pedig a legkorruptabb minisztériumnak nevezte.

15. értékítélet ~ tényállításbizonytalan mezsgye a gyakorlat tükrében Félix Péter vs. Székely Tamás A Füstirtók Alapítvány lobbistája ellen a volt egészségügyi miniszter, Székely Tamás tett feljelentést, amiért őt a lobbista (későbbi vádlott) minisztérium előtt hangosbeszélőn hazugnak, hazaárulónak, a legimpotensebb miniszternek, tárcáját pedig a legkorruptabb minisztériumnak nevezte. I. fok: BŰNÖS (rágalmazás): bűncselekmény elkövetésére vonatkozó tényállítás II. fok: NEM BŰNÖS: kijelentés = bírálat, értékítélet (a szavak köznapi és jogi használata különbözik)

16. értékítélet ~ tényállításbizonytalan mezsgye a gyakorlat tükrében Félix Péter vs. Székely Tamás A Füstirtók Alapítvány lobbistája ellen a volt egészségügyi miniszter, Székely Tamás tett feljelentést, amiért őt a lobbista (későbbi vádlott) minisztérium előtt hangosbeszélőn hazugnak, hazaárulónak, a legimpotensebb miniszternek, tárcáját pedig a legkorruptabb minisztériumnak nevezte. I. fok: BŰNÖS (rágalmazás): bűncselekmény elkövetésére vonatkozó tényállítás II. fok: NEM BŰNÖS: a kijelentés = bírálat, értékítélet (a szavak köznapi és jogi használata különbözik)

17. A VÉLEMÉNYSZABADSÁG HATÁRAI

18. Korlátozhatóság FELELŐSSÉGGEL gyakorolandó, DE TARTALOMSEMLEGESSÉG (érték- és igazságtartalomtól független védelem) CSAK KÜLSŐ KORLÁTOK (mások jogai és védendő alkotmányos érdekek) Tartalomsemlegesség csak főszabály, a Btk. és az AB „kilengései” is áttörik.

19. Külsőkorlátok • az állam érdekei (vö. államtitok) • a társadalom egészének érdekei (közérdekű klauzulák) (vö. köznyugalom – rémhírterjesztés, nemzeti jelképek védelme; közerkölcs – pornográf felvételek; közegészség – alkohol- és dohánytermék tilalma) • a társadalom egyes csoportjainak az érdekei (vö. gyűlöletbeszéd) • az emberi méltóság, a magánszféra védelme, mások személyiségi jogai (rágalmazás, becsületsértés, jó hírnév megsértése, DE vö. AB - közszereplők bírálhatósága)

20. Közszereplők bírálhatósága • Közszereplő politikusok • Közhatalom-gyakorlók • ”Celebek” alkotmányosan védett magánszférájuk szűkebb az alkotmányosan nem büntethető véleménynyilvánítás köre tágabb, mint más személyeknél [36/1994. (VI. 24.) AB hat.]

21. Becsületsértés, rágalmazásLehet-e mondani, hogy a tokaji bor szar? „Tízből kilencszer a Kereskedőház valamely ezer forint alatti palackáron hozzáférhető terméke reprezentálja a világ legjobb borvidékét, a Magyar Nemzet Büszkeségét és Kincset a mi teljesen átlagosnak tűnő családi körünkben, minden borkulturális elvilágosító erőfeszítésem ellenére, és ettől sírni tudnék. Nem csak az íz miatt, pedig az is elég volna, simán, egy kiadós zokogáshoz: savanyú, buta eloxidált izék, rossz minőségű, mindenféle resztlikből összehordott alapanyag, szürkerothadás plusz egy kis szerencsi cukor, dohos hordók, hanem hogy itt tartunk még mindig, tizennyolc évvel a kommerszek után, magyarok százezrei isszák büszkén, sőt áhitattal a szart.” (Új Péter, Népszabadság, 2008. január 1.) Államilag támogatott kereskedőház ↔ újságíró Magyar büntető bíróságok: elítélték Új Pétert túlságosan sértő, lealacsonyító a szóhasználat Strasbourgi bíróság: Mo. ellen ítélt „a stílus a kommunikáció része, szabadon megválasztható”

22. Becsületsértés, rágalmazásLehet-e mondani, hogy a tokaji bor szar? „Tízből kilencszer a Kereskedőház valamely ezer forint alatti palackáron hozzáférhető terméke reprezentálja a világ legjobb borvidékét, a Magyar Nemzet Büszkeségét és Kincset a mi teljesen átlagosnak tűnő családi körünkben, minden borkulturális elvilágosító erőfeszítésem ellenére, és ettől sírni tudnék. Nem csak az íz miatt, pedig az is elég volna, simán, egy kiadós zokogáshoz: savanyú, buta eloxidált izék, rossz minőségű, mindenféle resztlikből összehordott alapanyag, szürkerothadás plusz egy kis szerencsi cukor, dohos hordók, hanem hogy itt tartunk még mindig, tizennyolc évvel a kommerszek után, magyarok százezrei isszák büszkén, sőt áhitattal a szart.” (Új Péter, Népszabadság, 2008. január 1.) Államilag támogatott kereskedőház ↔ újságíró EEJB: CASE OF UJ v. HUNGARY (Application no. 23954/10)

23. Gyűlöletbeszéd = gyűlölet keltésére alkalmas kirekesztő, diszkrimináló beszéd Eltérő nemzeti mércék: USA ↔ Németország Mo: permanensen alkotmányossági viták kereszttüzében ALAPHATÁROZAT: 30/1992. (V. 26.) AB határozat

25. Gyűlöletre uszítás – gyalázkodás Btk. - közösség elleni izgatás Btk-beli tényállásai kapcsán 269. §(1) Aki nagy nyilvánosság előtt a magyar nemzet, valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport vagy a lakosság egyes csoportjai ellen gyűlöletre uszít, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki nagy nyilvánosság előtt a magyar nemzetet, valamely nemzetiséget, népet, felekezetet vagy fajt sértő vagy lealacsonyító kifejezést használ, vagy más ilyen pénzbüntetéssel büntetendő."cselekményt követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel, javító-nevelő munkával vagy • gyűlöletre uszítás (= jogellenes tettre hív fel, ami magában hordozza az erőszak bekövetkezésének veszélyét) • gyalázkodás (= magyar nemzetet, nemzetiséget stb. sértő vagy lealacsonyító kifejezés használata) GYALÁZKODÁSI TESZT

26. GYB megnyilvánulásai a Btk.-ban I. Önkényuralmi jelképek használata 269/B. § (1) Aki horogkeresztet, SS-jelvényt, nyilaskeresztet, sarló-kalapácsot, ötágú vöröscsillagot vagy ezeket ábrázoló jelképet a) terjeszt; b) nagy nyilvánosság előtt használ; c) közszemlére tesz; ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és pénzbüntetéssel büntetendő. • VAJNAI vs. Magyarország [Appl. 33629/06.] • FRATANOLO János vs. Magyarország [Appl29459/10.]

27. GYB megnyilvánulásai a Btk.-ban II. A nemzeti szocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása 269/C. § Aki nagy nyilvánosság előtt a nemzeti szocialista vagy kommunista rendszerek által elkövetett népirtás és más, emberiség elleni cselekmények tényét tagadja, kétségbe vonja vagy jelentéktelen színben tünteti fel, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

28. Meghaladott gyakorlat? "Politikai kultúra és egészségesen reflektáló közvélemény csakis öntisztulással alakulhat ki. Aki tehát gyalázkodik, magát bélyegzi meg, s lesz a közvélemény szemében »gyalázkodó« ... A gyalázkodásra bírálat kell, hogy feleljen." (30/1992. AB hat.) „…A demokratikus politikai kultúra vártnál lassúbb kialakulása miatt nincs ok [annak optimizmusát] feladni. A társadalom toleranciája visszahat bármiféle jog gyakorolhatóságára. szabad és működő társadalomban a szélsőséges, kirekesztő vélemény hangoztatása a társadalom alapjait és működőképességét nem veszélyezteti, ezzel szemben elutasításra vezet, így a kirekesztő szélsőséges nézeteinek hangoztatásával magát szorítja perifériára.” (95/2008. AB hat.(

29. AB: egyelőre megerősítések "Politikai kultúra és egészségesen reflektáló közvélemény csakis öntisztulással alakulhat ki. Aki tehát gyalázkodik, magát bélyegzi meg, s lesz a közvélemény szemében »gyalázkodó« ... A gyalázkodásra bírálat kell, hogy feleljen." (30/1992. AB hat.) „…A demokratikus politikai kultúra vártnál lassúbb kialakulása miatt nincs ok [annak optimizmusát] feladni. A társadalom toleranciája visszahat bármiféle jog gyakorolhatóságára. szabad és működő társadalomban a szélsőséges, kirekesztő vélemény hangoztatása a társadalom alapjait és működőképességét nem veszélyezteti, ezzel szemben elutasításra vezet, így a kirekesztő szélsőséges nézeteinek hangoztatásával magát szorítja perifériára.” (95/2008. AB hat., lásd még 96/2008. AB hat.)

30. SAJTÓSZABADSÁG

31. SAJTÓSZABADSÁG = minden tömegkommunikációs médium szabadságára kiterjedő kommunikációs jog • Nyomtatott sajtó • Televízió, rádió • Internet, lekérhető tartalmak KITÜNTETETT VÉDELEM ↔ KETTŐSFUNCIÓ • Véleménynyilvánítás eszköze • Informálás eszköze véleményformálás

32. SAJTÓSZABADSÁG ~SZÓLÁSSZABADSÁG Azonos korlátozási mércék?  NEM Alaphatározat: 37/1992. (VI. 10.) ABhatározat „demokratikus közvélemény csak teljeskörű, tárgyilagos tájékoztatás alapján alakulhat ki” Intézményvédelmi oldal erősebb: TERJEDELEM ENNEK FÜGGVÉNYE

33. KIEGYENSÚLYOZOTT TÁJÉKOZTATÁS A sajtóorgánum jellemzőitől függ, hogyan teljesül-e e követelmény Különböző médiumok  más tartalom

34. SZABÁLYOZÁST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK • Erőforrások szűkössége? • Frekvenciához és műsoridőhöz hozzáférés szabályozása • Közönségre gyakorolt hatás? • Demokratikus közvélemény – politikai tartalmak • Gyermekek fejlődése – szexuális, erőszakos tartalmak • Fogyasztói érdekek – reklám • Tartalom feletti ellenőrzés lehetősége? • Csak egy „gombnyomás” • „foglyul ejtett közönség”

35. Közszolgálati és kereskedelmi média KÖZSZOLGÁLATI Tájékoztatásra, művelődésre elsősorban ez szolgál • Kiegyensúlyozottság (pluralizmus, semlegesség) par excellence követelmény Feltételezi a FÜGGETLENSÉGET KERESKEDELMI Változó kiegyensúlyozottság (frekvenciaszűkösség) • Pluralitás megvalósul: állam tartózkodjon • Tömeghatás, gyermekvédelem: legitim tartalomszabályozás

36. BEAVATKOZÁSI SKÁLA • Internet • Nyomtatott sajtó • Kereskedelmi • Közszolgálati

37. HATÁLYOS SZABÁLYOZÁS Új törvények: • 2010. évi CIV. tv. a sajtószabadságrólés a mádiatartalmakalapvetőszabályairól (Smtv. „médiaalkotmány”) • 2010. évi CLXXXV. tv. amédiaszolgáltatásokrólés a tömegkommunikációról(médiatörvény) + 165/2011. AB határozat

38. Szabályozás vs. alkotmányos követelmények 1. AB: KORLÁTOZÁSNAK MÉDIASPECIFIKUSNAKKELL LENNIE  Smtv.: monolitikus – minden médiatartalomra vonatkozik 2. AB: TARTALOMSEMLEGESSÉG  állami szerepvállalás, tartalomszabályozás (az emberi méltóság,emberi jogok, a nyilatkozatot adó jogai,magánszféra, gyermekek védelme, alkotmányos rend tiszteletben tartása, gyűlöletbeszéd tiltása) 3. AB: SAJTÓTERMÉK SZABAD ALAPÍTÁS ALANYI JOGA  Feltétel: hatósági nyilvántartásba vétel (engedélyezés-szerű) AB: nem előzetes korlátozás

39. 165/2011. AB határozatszükségesség – (arányosság) 1. AB: KORLÁTOZÁSNAK MÉDIASPECIFIKUSNAKKELL LENNIE  Smtv.: monolitikus – minden médiatartalomra (sajtótermék, médiaszolg.) vonatkozik 2. AB: TARTALOMSEMLEGESSÉG  állami szerepvállalás, tartalomszabályozás (az emberi méltóság,emberi jogok, a nyilatkozatot adó jogai,magánszféra,gyermekek védelme, alkotmányos rend tiszteletben tartása, gyűlöletbeszéd tiltása) 3. AB: SAJTÓTERMÉK SZABAD ALAPÍTÁS ALANYI JOGA  Feltétel: hatósági nyilvántartásba vétel (engedélyezés-szerű) AB: nem előzetes korlátozás

40. Új szervezetrendszer (2010 -) • Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság (NMHH) • NMHH Médiatanácsa • Közszolgálati Közalapítvány és Kuratórium AB: „Az  "állami   szervektől  való   szabadság"  követelménye  atörvényhozással és  a kormánnyal  szemben egyaránt  fennáll,egyikük sem  juthat a hírszolgáltatás tartalmát befolyásolniképes szervezetben  meghatározó befolyáshoz, ahogy egyébként politikai pártok, érdekképviseleti szervezetek befolyása sem lehet meghatározó.” [61/1995. (X. 6.) AB hat.]  Jelölési és választási szabályok nem zárják ki ennek lehetőségét