Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Szervezés és logisztika

1. Gazdálkodási modulGazdaságtudományi ismeretek III.Szervezés és logisztika KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

2. Időtényező a munkaszervezésben 94. lecke

3. Aszámszerűsített időtényezőmunkaszervezésbeni felhasználása a munkaidő-felhasználást, a munkaidő szükségletet, valamint az időtartam figyelembevételét igényli. Amunkaidő-felhasználásaz az időmennyiség, amelyet meghatározott munkafeladat elvégzésére fordítottak. Amunkaidő-szükségletaz az időmennyiség, mely meghatározott feladat előírt minőségű elvégzéséhez nélkülözhetetlen. Tehát a munkavégzés eredményessége kétféle módon mutatható ki. Egységnyi idő alatt előállított termékkel, vagy egységnyi termékre fordított munkaidővel. Ismerünk anyag, energia, gépkihasználási, létszám és munkanormát.

4. Teljesítménykövetelményként olyan normát kell alkalmazni, amelyet: • szakmailag, élettanilag alkalmas, kellő gyakorlattal rendelkező átlagos dolgozó, • megfelelő műszaki, szervezési, egészségügyi és biztonsági feltételek mellett, • az előírt munkaidő esetén, • a minőségi, gazdasági, egészségvédelmi és biztonsági követelmények megtartásával tartósan teljesíteni tud.

5. A MUNKAIDŐ A munkás időfelhasználását tartalmazza. Idetartozik a munkanap és a munkaóra. Megkülönböztetünknapi, hetiés évesmunkaidőt. Magyarországon 1937-ben – Európában az utolsók között – iktatták törvénybe a 8 órás munkaidőt. 1939-ben – a háborús előkészületekre való tekintettel ezt is felfüggesztették. 1945 után a kollektív szerződések kötelezően előírták a 8 órában való munkáltatást. Az 1981. évi (IV.27.) Mt. határozat elrendeli a heti 5 napos, 42 órás munkahétben való dolgoztatást. Ma már általánossá vált a heti 5 napos, 40 órás dolgoztatás.

6. Munkaidő-beosztás 40 órás munkahétben

7. A növénytermesztésben a rendelkezésre álló és állandóan változó munkanapok számával kell a termelési feladatokat megoldani. Az állattenyésztésben viszont a naptári napokkal kell számolni. Állatot mindennap kell etetni. Itt alakult ki a váltórendszer. A váltók azok helyett dolgoznak, akik a pihenőnapjukat töltik. A munkanap hossza és a munkafeladatokra felhasznált munkaidő mennyisége változó.

8. Az állatgondozók szabadidejének alakulása csúsztatva eltolódó munkahét esetében(az egy műszakban dolgozó kollektíva számára) Jelmagyarázat: x = munkanap - = munkaszüneti nap 1o = munkavezető, 2, 4, 5, 7 8, 10 = fejőbrigád 3*, 6*, 9* = takarmányos brigád

10. A munkaidőrendszerek jellemzői

11. A munkaidő eloszlása a nap folyamán Az osztott műszak hátránya, hogy sok idő telik el a kezdés (5 óra) és a befejezés között (20 óra) Munkaidő, pihenőidő, túlmunka A munkavégzésre előírt idő munkaidő, független attól, hogy a munkavállaló el van-e látva munkával, vagy sem. • az állásidő– miután a munkáltató érdekében merül fel – beszámít a munkaidőbe (az eltérő díjazásra megállapodhatnak), • a készenlét – (készenállás a munkára) ha előzetesen megállapított módon, a munkáltató utasítása alapján, időbelileg nem különül el a munkaidőtől – része a munkaidőnek.

12. A munkaidő lehet: • rendes munkaidő:adolgozó külön utasítás nélkül köteles dolgozni (munkaszerződés) • rendkívüli munkaidő:külön utasítás, vagy megállapodás alapján kötelezett a munkára a dolgozó • részmunkaidő:a teljes munkaidőnek csak egy részében pl. 6 órában való alkalmazás (írásba kell foglalni) • különös munkaidő(k):az általános munkaidő a heti 40 óra – az ennél hosszabb vagy rövidebb, jogszabályban megállapított munkaidő (tehát teljes)

13. Munkaidő és a munkaszerződésben rögzítendő megállapodások tárgyai Munkaidőkeret A munkaidőre vonatkozó szabályt heti, havi vagy évi egységben is meg lehet határozni. Munkarend A munkaidő kezdési és befejezési időpontjának és a munkaközi szünetek meghatározásának módja. Az egyenlőtlen munkarendnél a napi munkavégzés ideje 4 óránál kevesebb és 12 óránál több nem lehet. Idénymunkarendrőlakkor beszélünk, ha a feladatok a naptári éven belül egyenlőtlenül jelentkeznek (pl. aratáskor 12 óra).

14. Munkaszüneti nap:újév első napja, március 15., húsvét hétfője, május 1., pünkösd hétfője, augusztus 20., október 23., november 01. és karácsony 2 napja. Pihenőnap:szombat, vasárnap Szabadnap:hetente 2 nap A heti pihenőnapot nem mindenképpen vasárnap és a szabadnapot nem feltétlenül szombaton kell biztosítani. A szabadnapok összevontan is kiadhatók (az esedékesség után 30 napon, illetve végszükség esetén 180 napon belül).

15. Aki rendszeresen vasárnap is dolgozik, annak havonta 2 pihenőnapot szombaton kell kiadni. 1 pihenőnap vasárnap legyen. • A munkaidő 0 óra és 24 óra között állapítható meg. A munkaidő után az újabb munkába állásig 11 óra időtartamnak kell lennie. • Munkaközi szünet– étkezést vagy pihenést szolgál, ha a napi munkaidő a hat órát meghaladja. • Nem jár munkaközi szünet (min. 20 perc) annak a dolgozónak, aki bármikor étkezhet, vagy • aki készenléti szolgálatban van, vagy • akinek a napi munkaideje a 6 órát nem haladja meg. • Minden egybefüggő 3 óra túlmunka után 20 perc munkaközi szünet jár.

16. Rugalmas munkaidőrendszer (típusai) • A napi munkaidő hossza meghatározott, de a lehetséges kezdés és befejezés időpontja között több idő van, mint munkaidő. Pl. 6 óra és 20 óra között lehet dolgozni 8 órát. • A munkaidő kezdete van meghatározva (minimum és maximum munkaidő-vállalási lehetőséggel). • A dolgozó állapítja meg a munkateljesítés idejét.

17. A munkanap struktúrájaA munkanap hasznos időből (normaidő) és veszteségidőből áll A munkanap struktúrája

18. Üzemidő A munkafolyamatokban résztvevő termelő- berendezéshez kapcsolódik. A gépek kihasználásáról ad tájékoztatást. Az üzemnap produktívidőre és technikai időre oszlik. A produktív idő (tg01) a főidő és mellékidő összege (tg1 +tg2) tg02 = tg01 + (tg3 – tg32) + tg4 + tg321 tg2 = technikai idő = produktív idő + (műszaki kiszolgálás – előkészületi és befejezési idő) + műszaki hibaelhárítás + átállás

19. Az üzemnap struktúrája

21. Műszakidő Míg amunkaidőa dolgozó időfelhasználását jelöli (munkanap, munkaóra), azüzemidő(üzemóra, üzemnap) a termelő berendezések idejéhez kapcsolódik. A műszakidőa termelőerők időfelhasználását fejezi ki (munkaerő, gép, munkatárgy) közös ideje egy műszakban. A műszakon belüli időfelhasználás szerkezete A műszakidő felhasználás statikus vizsgálat rámutat az aktív és passzív tevékenységi időszak arányaira. Aműszakidő dinamikus szerkezetebemutatja, hogy a munkaciklus, vagy munkaidő mely szakaszaiban milyen mértékben van az ember közvetlen kényszerkapcsolatban a termelő berendezéssel. A növekvő kötöttségi formák a következők: • munkaeszközzel, vagy anélkül végzettkötetlen, az ember ritmusa által meghatározott tevékenység • kötöttemberi munka

22. Köszönöm a figyelmet!