460 likes | 787 Views
A haláleset anyakönyvezése. A haláleset bejelentése A bejelentésére kötelezett személyek. Intézetben történt haláleset anyakönyvezésénél: az intézetben (kórházban, szociális otthonban, stb.) történt halálesetet az intézet vezetője; Intézeten kívüli halálesetnél:
E N D
A haláleset bejelentéseA bejelentésére kötelezett személyek Intézetben történt haláleset anyakönyvezésénél: • az intézetben (kórházban, szociális otthonban, stb.) történt halálesetet az intézet vezetője; Intézeten kívüli halálesetnél: • az elhalttal egy lakásban élő, vagy • az elhalt hozzátartozója, illetőleg • az jelenti be, aki a halálesetről tudomást szerzett; • végső soron az anyakönyvvezető hivatalból anyakönyvez, ha nincs bejelentésre kötelezett, vagy a bejelentésre kötelezett kötelezettségét elmulasztotta.
A bejelentési kötelezettség elmulasztása Amennyiben a bejelentésre kötelezett személy a születés, illetve haláleset bejelentésére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, szabálysértést követ el és húszezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható (Az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet 28.§)
A haláleset bejelentéséhez szükséges okmányok • jegyzőkönyv haláleset bejelentéséről • halott-vizsgálati bizonyítvány I-IV. példánya • az elhalt személyi igazolványa (ha elveszett nyilatkozat, az elvesztés körülményeiről) • személyi azonosító és lakcímet igazoló hatósági igazolvány • az elhalt érvényes útlevele, érvényes vezetői engedélye • az elhalt születési anyakönyvi kivonata • az elhalt családi állapot igazolása
A haláleset anyakönyvezésekor szükséges intézkedések • a személyazonosító igazolvány, valamint a személyazonosítóról és lakcímről szóló hatósági igazolvány bevonása és érvénytelenítése, • az útlevél, illetve a kártya típusú vezetői engedély bevonása, illetve érvénytelenítése, • az okmánynyilvántartáson történő átvezetés
Jegyzőkönyv haláleset bejelentéséről • Intézeten kívüli halálesetet bejelentésénél az anyakönyvvezető a bejelentő által közölt adatok és az átadott okmányok alapján tölti ki a jegyzőkönyvet. • Intézetben történt haláleset esetén, az intézet állítja ki az erre a célra rendszeresített nyomtatványt és küldi meg az anyakönyvvezetőnek.
Halottvizsgálati bizonyítvány • A haláleset körülményeit – helyét, idejét, a halál okát, stb. – közokirati jelleggel a halott vizsgálati bizonyítvány tanúsítja. • A halottvizsgálati bizonyítványt, a halál okát megállapító orvos tölti ki, aki az erre a célra rendszeresített nyomtatványt 6 példányban állítja ki. • Az egyes példányokon fel van tüntetve a példány sorszáma és a szerv megnevezése, ahová továbbítani kell.
A kiállító orvos: • A halottvizsgálati bizonyítvány • az I-II.-III.-IV. példányát postai úton ajánlott küldeményként vagy kézbesítő útján lezárt borítékban, illetve a hozzátartozó útján megküldi a haláleset helye szerint illetékes anyakönyvvezetőnek. • az V. példányt megőrzi az adatvédelemre vonatkozó szabályok szerint; • a VI. példányát megküldi az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) - haláleset helye szerint illetékes - megyei (fővárosi) intézetének.
Az anyakönyvvezető: A haláleset anyakönyvezése és az anyakönyvi folyószámnak a halottvizsgálati bizonyítványon történő feltüntetése után: • az I. példányt megküldi a Központi Statisztikai Hivatal (továbbiakban: KSH) területileg illetékes igazgatóságának, • a II. példányt anyakönyvi alapiratként megőrzi, • a III. példányt megküldi a haláleset helye szerint illetékes jegyzőnek a hagyatéki eljárás megindítása érdekében; • a IV. példányát (pecséttel és aláírásával ellátva) átadja az elhunyt eltemettetésére kötelezett személynek vagy szervnek. (Ez az ún. temetési engedély).
Személyazonosításra alkalmas okmányok • Az elhalt személyazonosításra alkalmas okmányait (személyigazolvány, útlevél, vezetői engedély) a bejelentéssel egyidejűleg az anyakönyvvezető részére át kell adni. • Az anyakönyvvezető az okmányok átvételéről a bejelentőnek átvételi elismervényt állít ki. • A magyar hatóság által kiállított okmányokat érvényteleníteni kell.
A külföldi hatóság által kiállított okmányok a külföldi állam tulajdonát képezik, ezért azokban legfeljebb a magyar idegenrendészeti „bejegyzéseket” (vízum, tartózkodási engedély, stb.) érvényteleníteni kell és érvénytelenítés után a bejelentőnek vissza kell adni. • Ha nincs bejelentésre kötelezett személy, a külföldi okmányokat az adott ország külképviseleti hatóságára kell megküldeni.
A személyazonosító igazolvány kiadásáról és nyilvántartásáról szóló 168/1999. (XI.24.) Korm.r. (Szig.r.) 34.§-a (5)bekezdése szerint az elhalt személyazonosító igazolványát a hozzátartozó kérelmére érvénytelenítés után vissza kell adni. • Erre a hozzátartozó figyelmét minden esetben szükséges felhívni. • Az érvénytelenítés kártya-formátumú igazolványok esetében átlyukasztással, könyv alakú igazolványok esetében „érvénytelen” bélyegzéssel történik.
Haláleset anyakönyvezése hiányos adatokkal • abban az esetben, ha az alapbejegyzéshez szükséges valamennyi adat nem áll rendelkezésre (az adatok hiányosak vagy nem igazolták azokat) az anyakönyvvezetőnek lehetősége van 30 napra a haláleset anyakönyvezését elhalasztani. • Ha 30 nap alatt az adatokat nem sikerül pótolni, illetve igazolni, az anyakönyvvezető az alapbejegyzést hiányos adatokkal teljesíti.
Az alapbejegyzés teljesítésekor az üresen maradt rovatokat kihúzza, és ha később mégis ismertté válnak a hiányzó adatok, azokat az utólagos bejegyzések szabályai szerint jegyzi be. • Ha az elhalt személynek legalább a családi ésutóneve, továbbá személyazonosságának igazolására alkalmas további egy adat(pl. születési hely és idő, anyja neve, lakcím-adat, stb.) ismert, a haláleset hiányos adatokkal anyakönyvezhető. • Amennyiben ezek a minimális adatok sem ismertek, a haláleset anyakönyvezését el kell halasztani.
Az anyakönyvezés elhalasztása esetén • , a halottvizsgálati bizonyítvány negyedik példányára az anyakönyvi folyószámot, illetve az elhalasztás tényét feltünteti, azt aláírja, bélyegzőlenyomatával ellátja és a bejelentőnek átadja. • Így a halottvizsgálati bizonyítványt temetkezés céljára lehet felhasználni, annak igazolására szolgál, hogy illető az anyakönyvvezető előtt a bejelentési kötelezettségét teljesítette. (Igazolás temetkezés céljára). • Ha 30 nap elteltével a fenti minimális adatok sem váltak ismertté, az anyakönyvezést az ismeretlen holttestre vonatkozó szabályok szerint kell elvégezni.
Ismeretlen holttest • Ebben az esetben az elhalt személyazonossága nem tisztázott, ezért az alapbejegyzés rovatait nem lehet kitölteni. Az anyakönyvvezető az anyakönyv „Megjegyzések” rovatába jegyzi be a rendőrség által közölt adatokat, az értesítést kiadó rendőrség megnevezését és ügyiratszámát.
Példa: „2010. december 5-én 03 óra 45 perckor Budapest IV. kerületében Az Újpest Központ metró aluljáróban kb. 35-40 év közötti férfi holttestet találták. Ruházata: sárga ing, zöld nadrág, barna-zöld csíkos kabát, fekete cipő. Különös ismertetőjele: fogazata hiányos, homloka közepén 3 cm-es műtéti heg látható. A haláleset beálltának ideje kb. a megtalálás előtti 3 órán belüli időre tehető. BRFK. 895/2010.bü. sz.”
Nem állítható ki anyakönyvi kivonat az ismeretlen holttestről. • A betűrendes névmutatóba névtelenként, az „N” betűnél kell bevezetni. • Ha az ismeretlen holttest személyazonosságát a haláleset bejegyzése után megállapítják, úgy az adatokat az „Utólagos bejegyzések” rovatba kell bevezetni. • Ilyen bejegyzést az anyakönyvvezető kizárólag a rendőrség értesítése alapján teljesíthet. Az utólagos bejegyzés szövegét a halotti anyakönyvi alapbejegyzés rovatainak sorrendjében kell teljesíteni.
Példa: „Az elhalt születési családi és utóneve: Kiss Károly, neme: férfi, családi állapota: elvált, születési helye: Budapest XIX, személyi azonosítója: 1 701212 2323, a haláleset helye: Budapest IV., a haláleset ideje: 2010. december 4., lakóhelye: Dunakeszi, apjának születési családi és utóneve: Kiss Béla, anyjának születési családi és utóneve: Nagy Éva. BRFK 125/2011. 2011. április 2. X.Y. aktő.
Holtnak nyilvánítás és a halál tényének bírói megállapítása Előfordul olyan eset is, amikor: • az anyakönyvezéshez szükséges halottvizsgálati bizonyítvány nem állítható ki, • a holttest orvosi vizsgálata nem lehetséges, • így a halálesetet az anyakönyvvezető bejelentésre nem tudja anyakönyvezni, • azonban a haláleset közokirattal történő bizonyításához, pl. az elhalt hozzátartozóinak érdeke fűződik.
Például: Holtnak nyilvánításibírósági eljárást lehet kezdeményezni, ha: • a haláleset helye, ideje nem ismert, • az érintett személy hosszabb ideje eltűnt. A hálál tényének bírósági megállapításának lehet helye, ha: • a haláleset helye és ideje ismert, • de a haláleset anyakönyvezése nem történt meg.
A holtnak nyilvánítás • egy törvényi vélelem arra nézve, hogy az eltűnt személy meghalt. • a határozatban megállapított időponttól kezdődően halottnak kell tekinteni a holtnak nyilvánított személyt, • a vélelem megdönthető: ha később további adatok válnak ismertté az eltűnés körülményeiről, • a holtnak nyilvánító végzés a bíróság által módosítható, hatályon kívül helyezhető.
A bíróság, azt a személyt nyilváníthatja holtnak, akinek: • az eltűnése óta megszakítás nélkül legalább öt évtelt el; • az öt év alatt életben létére utaló semmilyen adat nem vált ismertté; • kizárólag az eltűnt személyt lehet holtnak nyilvánítani, nem pedig a bizonyíthatóan meghatározott helyen meghalt személyt.
Abban az esetben, ha: a holtnak nyilvánítási eljárásban a bizonyítékok alapján a halál helye és ezzel egyben természetszerűleg a halál ténye is megállapítható, nem holtnak nem holtnak nyilvánításnak, hanem a halál ténye megállapításának van helye.
A halál tényének bírói megállapításához • a halál helyének, • időpontjának és • tényének együttes bizonyítása szükséges. • Ha ezek bármelyike hiányzik, a halál tényének bírói megállapítására nem kerülhet sor.
A bíróság a holtnak nyilvánítás kérdésében • a rendelkezésre álló adatok alapján tárgyaláson kívül, végzéssel határoz. • végzését a bíróság köteles megindokolni. • ha a rendelkezésre álló adatok szerint a holtnak nyilvánítás feltételei fennállnak, a bíróság az eltűntet holtnak nyilvánítja. • Az eltűnt személyt holtnak nyilvánító határozatában a halál helyét nem állapíthatja meg. • Amennyiben a halál helye a bizonyítási eljárás alapján ismeretessé válik, akkor a halál ténye megállapításának van helye (PK 1. számú állásfoglalás).
A halál időpontjának megállapítása • Ha a halál napjának meghatározására nincs lehetőség, mert pl. csak az eltűnés időpontja állapítható meg, a bíróság a halál időpontjaként kizárólag az eltűnést követő hónap tizenötödik napját állapíthatja meg. • Ugyanígy kell eljárnia abban az esetben is, ha csak valószínűsíthető az eltűnés időpontja. • Az eltűnt személyt a megállapított nap utolsó órájával kell halottnak tekinteni.
A haláleset anyakönyvezésére • a bíróság jogerős végzése alapján a holtnak nyilvánítottszemélyszületési helye szerinti anyakönyvvezető az illetékes. • Ha a holtnak nyilvánított személy külföldön született vagy születési helye ismeretlen, hazai anyakönyvezésnek van helye. • Megszűntnek kell tekinteni a holtnak nyilvánított személy házasságát, ha a jogerős határozat alapján a másik házastárs új házasságot köt. • Ebben az esetben a házasság megszűnésének időpontja az a nap, amelyet a holtnak nyilvánító végzés a halál napjaként megállapított.
Nem szűnik meg a házasság • ha az újabb házasságkötéskor bármelyik házasuló tudta, hogy a halál nem következett be, • ha a másik házastárs a holtnak nyilvánítást követően nem köt újabb házasságot - feltéve mindkét esetben, hogy a holtnak nyilvánított személy utóbb előkerül.
A házasság megszűnésének családjogi hatásai • Az életben levő házastárs a házastársi jogállás tekintetében ismét jogképessé válik. • Újabb házasságkötése - a korábbi házasság fennállása okából nem lesz érvénytelen. • Ha a házasság megszűnt, nem alkalmazható az apaságnak a házasság fennállásán alapuló vélelme. • Az anya férjének a gyermek fogamzási idejét megelőző időponttal történt holtnak nyilvánítása esetén a gyermeket házasságon kívül születettnek kell tekinteni.
Ha a halált bizonyító közokirat hatálya később megdől (bizonyítottá vált, hogy a férj életben van), és a feleség újabb házasságot nem kötött, a házasság fennáll, így a holtnak vélt férjet kell a gyermek apjának tekinteni. • Ha a házastárs a holtnak nyilvánító határozatban megállapított halál időpontja után házasságot köt, az újabb férjet kell a gyermek apjának tekinteni, ha a korábbi házasság megszűnése és a gyermek születése között háromszáz nap nem telt el.
A halotti anyakönyv és a halotti anyakönyvi kivonat „Megjegyzések”rovatában fel kell tüntetni a holtnak nyilvánítást és a halál tényének bírói megállapítását Példa: • „A Budakörnyéki Bíróság 3.Pk.121/2002. 2002. december 16-án jogerőre emelkedett végzésével holtnak nyilvánította.” • „A PKKB 3.Pk.145/2002. sz., 2002. december 16-án jogerőre emelkedett végzésével a halál tényét állapította meg.”
A halotti anyakönyv nyilvántartja: • a) a haláleset helyét és idejét (év, hó, nap); • b) a meghalt személy születési és házassági nevét, nemét, személyi azonosítóját, annak hiányában a születési idejét, családiállapotát, a lakóhely településének a nevét, születési helyét; • c) a meghalt személy szüleinek születési családi és utónevét;
d) a meghalt személy házastársának vagy bejegyzett élettársának születési családi és utónevét, személyi azonosítóját, annak hiányában születési idejét, a házasságkötés vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helyét, idejét, ha a haláleset idején a házasság vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat fennállott; • e) a meghalt személy külföldi állampolgárságát, hontalanságát, illetve ismeretlen állampolgárságát; • f) a bejegyzés idejét (év, hó, nap).
UB teljesítése a halotti anyakönyvbe a) a holtnak nyilvánítást/halál tényének megállapítását hatálytalanító bírósági végzést; Példa: „A holtnak nyilvánítást a Bicskei Városi Bíróság Pk.5478/2002. sz. 2002. november 25-én jogerőre emelkedett határozatával hatálytalanította, a bejegyzést törlöm. A haláleset anyakönyvezése Mór hal.akv. 24/2001. fsz.a. 2002. december 30. X.Y. aktő.” „A halál tényét megállapító végzést a Paksi Városi Bíróság Pk.3698/2002. sz. 2002. november 25-én jogerőre emelkedett határozatával hatályon kívül helyezte, a bejegyzést törlöm. 2002. december 30. X.Y. aktő.”
b) az ismeretlen holttest később megállapított adatait; Példa: „Az elhalt születési családi és utóneve: Varga Attila, neme: férfi, családi állapota: elvált, születési helye: Debrecen II., személyi azonosítója: 1 701212 2323, a haláleset helye: Vác, a haláleset ideje: 2000. november 20., lakóhelye: Tura, apjának születési családi és utóneve: Varga Béla, anyjának születési családi és utóneve: Kiss Éva. Pest m. RFK 125/2002. 2002. december 30. X.Y. aktő.
c) az ismeretlen állampolgárságú személy ismertté vált állampolgárságát; • Az ismertté vált állampolgárság lehet magyar vagy külföldi. Előbbi esetben csak az ismeretlen állampolgárságra utaló feljegyzés törléséről kell rendelkezni, míg utóbbi esetben az ismerté vált külföldi állampolgárságot is fel kell tüntetni. • Példa: „Kijavítás: Az elhalt ismeretlen állampolgárságára vonatkozó bejegyzést törlöm, az elhalt ciprusi állampolgár volt. (Közép-magyarországi Reg. Állig. Hiv. 31-907/2009.) 2009. május 30. X.Y. aktő.” • d) a magyar állampolgárság megszerzését
Az anyakönyvvezető alapbejegyzés követő feladatai: • az alapbejegyzésről kiállítja az illetékmentes halotti anyakönyvi kivonatot, • bevezeti a halálesetet a betűrendes névmutatóba • teljesíti az előírt adatszolgáltatásokat (értesíti a halálesetről az elhalt személy születését nyilvántartó anyakönyvvezetőt, ha a születését is nála tartják nyilván, teljesíti a születési anyakönyv utólagos bejegyzések rovatába a haláleset feljegyzését) • értesíti a halálesetről az elhalt személy házasságát, bejegyzett élettársi kapcsolatát nyilvántartó anyakönyvvezetőt, ha a házasság, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolat a halálesettel szűnt meg (tehát az elhalt családi állapota a haláleset időpontjában: nős, férjes, vagy bejegyzett élettárs)
átvezeti a népesség-nyilvántartáson a nyilvántartás hatálya alá tartozó polgár halálesetét (ha nem tartozik az SZL hatálya alá, csak folyószámot kell foglalni) • külföldi állampolgár halálesetéről a felettes szerven keresztül anyakönyvi kivonattal értesíti az elhalt személy állampolgársága szerinti ország külképviseletét (a felettes szervhez anyakönyvi másolatot is küldeni kell)