Szakképzés jelene és jövője

1. Kompetencia Végzettség Szakképzés jelene és jövője Gazdasági kamarák új szerepe a duális szakképzésben Dr. Szilágyi János MKIK képzési igazgató

2. A szakképzési megállapodás tartalma • Szakmai és vizsgakövetelmények gondozása, karbantartása • Központi programok felülvizsgálata • Szakmai vizsgák vizsgatételeinek, azok értékelési útmutatójának kidolgozása • Szakmai záróvizsgára vizsgaelnöki delegálás, a tagi delegálás átadása az érdekképviseleteknek • Szintvizsgák szervezése, koordinálása • SZKTV, Wordskill, Euroskill szakmai versenyek szervezése, a felkészülést előkészítő bizottság működtetése • Az átadott szakmákban a kamara közreműködik a pályaválasztási ás tanácsadási rendszer feladataiban

3. Fő aktivitási területek • 1. Gyakorlati óraszámok növelése, a gazdálkodóknál folyó gyakorlati képzés szerepének jelentős növelése, a magyar szakképzés gyakorlatorientáltságának fokozása • 2. A szakmai záróvizsgáztatásban a szakma elsajátításához tartozó kulcskompetenciák értékelésének és mérésének előtérbe helyezése, szakmai záróvizsga idejének csökkentése, hozzá tartozó bürokrácia visszaszorítása • 3. Az OKJ rendszer egyszerűsítése, ésszerűsítése olyan formában, hogy a felhasználói szféra számára átlátható, használatra alkalmas legyen. A szakmai tartalmak modernizálása, új technikák, eljárások beépítése a követelményrendszerbe • 4. A gazdálkodó szervezetek érdekeltségének és képzési hajlandóságának növelése a tanulók gyakorlati képzésében. Tanulók számának növelése

5. Európai szakképzési modellek tapasztalatai A szakképzés feladata a sikeres gazdaság munkaerő-piaci igényének kielégítése, egyén számára karrierlehetőség biztosítása A képzés nem öncélú: a sikeres, hatékony és versenyképes munkavállaló kiképzése, a munkapiacon jól értékesíthető tudás kell Vállalkozásoknál a fő motiváló erő: leendő munkavállaló magas színvonalú kiképzése: hosszú távon hoz hasznot munkaadójának és magának Nagy érték a gyorsan munkába állítható munkaerő, mobilitás és gyorsan változó életkarrierek: felfelé, oldalt és térben Iskola: Mindenkinek kötelező élet közeli helyzetben, gyakorlaton részt venni. Iskolai tanműhely felkészít és kiegészít a vállalati gyakorlatra. A képzés ideje alatt dolgozni kell, integrálódni a termelési folyamatba

6. Problémák A tanulók alapkészségeinek hiány A tanulás iránti érdektelenség Teljesítmény nélküliség A fizikai munka elutasítása Minden iskola azt csinál, amit akar!

7. A lemaradás alapvető oka az elemi készségek hiányosságaiMagyarország eredményei a 2006-os PISA felmérésben

8. Problémák és következmények • Tudomásul kell venni, hogy nincs lehetőség valamennyi műveltségi terület összes fejlesztési célját egy időben biztosító programok alkalmazására • Azok a tanulók, akik nem szeretnének sokat az iskolapadban ülni a szakiskolát választják • Munkatevékenységbe ágyazott szakképzés pedagógiai modelljének megalkotása

9. Képzés azonos értékű a diplomás képzéssel Iskola és az üzem optimálisan vegyül, de az iskola legyen tartózkodó A tanulót a cég veszi fel! 480 óra évente az iskolában: 320 óra szakmai 160 óra közismereti Minél több idő eltöltése az üzemben

10. Az alternáló gyakorlati képzés előnyei A fiatal tanonc szempontjából nézve: ·A szakmában történő magasabb arányú elhelyezkedés ·Gyakorlatorientált minőségi képzés ·Cégek részére hozzáértő, azonnal működőképes munkaerő · Tanulószerződés: Munkaszerződés és munkabér ·Szociális státusz és anyagi függetlenség A cég szempontjából nézve: ·   A cég versenyképességének javítása ·   A foglalkoztatás színvonalának és minőségének javítása ·  A cég kompetencia igényeinek megfelelő képzés ·   A betaníttatás költségeinek megspórolása · A téves foglalkoztatás veszélyének minimalizálása

12. A középiskolai tanulók várható aránya iskolatípusonként 2017-ig

14. A népesség aktivitási státusz szerinti megoszlása, 2009. IV. negyedév ( a teljes népesség %-ban)

15. Forrás: KSH, 15-74 év között

18. Az általános iskolából, illetve azt követően kimaradók számaránya 16-18 év a legkritikusabb! • 2002-2010 között általános iskolába járók száma: • 112 000-108 000 lemorzsolódás 4 ezer fő (3,6 %) • 2010-ben a 18 évet betöltött korosztály létszáma 125 ezer fő volt, • ebből 25 ezer főnek 8 osztályos vagy • alacsonyabb iskolai végzettsége volt (20%)

19. Alacsony ifjúsági munkanélküliség és a jó szakképzési rendszer Forrás: Eurostat

20. Forrás: KSH

22. Vállalati gyakorlati képzés óraszáma Magyarországon óraszám 2517 2517 1596 1596 kőműves szobafestő

26. Civilizációs tantárgyak • Alapvető műveltségi ismeretek, gyakorlatias és életközpontú tanulási mezők. Személyi, társadalmi és kulturális tudatosság fejlesztése • Alapvető írás, olvasás, számolás és szövegértés • Idegen nyelvi kommunikáció, szakmai központú idegen nyelv • Életvezetési ismeretek, mentálhigénia, egészséges életmód • Állampolgári ismeretek, felkészítés a munka világára • Alkalmazott számítástechnika, infokommunikációs ismeretek • Környezetünk védelme, fenntartható fejlődés, modern világ

28. A tanulószerződés intézményrendszere • A munkával egybekötött szakképzés – munkára szocializálás • A munkatapasztalatokra épülő gyakorlati képzés – sikerélmény • A szakképzés vonzerejének növelése: amiben tehetségesek • A munka világába történő átmenet segítése • A fizikai szakmák társadalmi presztízsének a növelése • Szociális státusz, anyagi függetlenség, munkabér-teljesítmény • 48 ezer fő a foglalkoztatási és társadalombiztosítási rendszerben • Évente kb. 7 milliárd Ft juttatás a tanulóknak • A tanulószerződés a magyar szakképzés meghatározó formája, érzékeny barométer, gazdaság-közeli képzés lelke

29. Szakképesítések kiválasztása • Szakmai tartalomban legnagyobb deficitek, kritikus szakmák • A gyakorlati óraszámok túlzottan alacsony száma • A szakmák munkaerő-piaci súlya • A tanulók és vizsgázók száma • Modulok kezelhetetlen száma és összetétele • Iskolarendszerű és felnőttképzés közötti helyes arányok

30. A szakmai dokumentációk felülvizsgálata • Egyszerűsítés, ésszerűsítés, áttekinthetőség • Új OKJ: kompetencia elvűség, modularitás, gyakorlatorientáltság • 420 alap szakképesítés, 2 000 kimenet, 3 000 modul • Közös modulok felülvizsgálata szakmacsoportonként • Modulok számának korlátozása, szakmánként 6 modul • Minimum óraszámok meghatározása, felnőttképzésben is • Elavult technológiák, munka műveletek, ismeretek: up to date, • szakmai tartalmak aktualizálása • Szakmai követelménymodulok új struktúrája

31. Központi program • SZVK-hoz hasonlóan jogszabályi rangra emelése • Törzsanyag jellegének erősítése, folyamatszabályozás • A szakma lényegének pontos definiálása, kulcskompetenciák • A kompetenciák mögött lévő ismeretek precíz meghatározása • A cselekvési kompetenciák meghatározó szerepe • Elméletigényes gyakorlat – fából vaskarika • Szabad sáv beintegrálása, nyári gyakorlat növelése 140 ill. 160 órára • A gyakorlati képzéshez kapcsolódó tananyagtartalmak erősítése

32. Fejlesztés politikai koncepció • SZVK, Központi program, Szintvizsga, Záróvizsga szinergiában • Fejlesztői team-ek portfoliója • Szakmai szervezetek, TISZK-kek, felnőtt képzők • Elektronikus nyilvánosság • Beszámíthatóság a vizsgáknál, szintvizsga • Zsákutcás jelleg megszüntetése, szakmunkás érettségi: választ- • ható komplex alapműveltségi vizsga, érettségi nélküli középiskola • Szakmunkás életpálya modell, mesterképzés, FSZ, Bsc

33. Fejlesztéspolitikai koncepció • Pedagógusok mentális felkészítése, változás menedzsment, • Fejlesztéshez szükséges segédanyagok, módszertani útmutatók, • sztenderdek, sablonok kidolgozása • Gyakorlati képzés helyi programjához: best practice • Tankötelezettség 17 éves korhatárra történő leszállítása • A gyakorlati képzés súlyának, szerepének a növelése • Ellenőrzés szakmai-padagógiai erősítése, gyakorlati oktatók • felkészültségének növelése, gazdálkodók képzési hajlandóságának • javítása • Iskolai tanműhelyi képzés 140%-os normatíva, kamarai garancia • vállalás az üzemi gyakorlati képzéshez

34. Vizsgáztatás: bonyolult, bürokratikus, hosszú

35. A szakmai vizsgáztatás mérési-értékelési rendszerének korszerűsítése • Vizsga: Magas képzettség garanciája kell, hogy legyen, munkaerő-piacon mindenhol bizalom legyen a végzettség iránt! • Modulok átrendezése a szakmai tudás méréséhez: kettő, maximum három napos vizsga: szakmánként maximum 12 feladat • Modulrendszer lényege a beszámíthatóság: modulzáró vizsga felnőttképzésben, szintvizsga iskolarendszerű képzésben • Vizsgafeladatból, vizsgatevékenységből, mint legkisebb egységből lehessen felmentést adni (SZKTV írásbeli vizsga)

36. A szakmai vizsgáztatás mérési-értékelési rendszerének korszerűsítése • Gyakorlati vizsgán komplex cselekvési kompetenciákat és a munkaműveleteket súlyozottan kell figyelembe venni • Felnőttképzésben a tulajdonságkompetenciák mérése és eredménye nem a valóságot tükrözi ezért a bizonyítványba történő beszámítását célszerű elhagyni

37. „A legfőbb törvény a józan ész”