420 likes | 586 Views
2. Vzlat. Kiindulpontok, fogalmakGloblis s loklis megkzeltsekAz Alfld-problematika" fobb elemei s kiemelt terletei: - a Tisza vidk - a Homokhtsg - a tanyavilg Trsadalmi elvrsokAjnlsok. 3. Kiindulpontok . A krnyezeti rendszerek tlterheltekj krnyezeti paradigma s
E N D
1. Az alföldi-vidéki térségek környezettudatos szemléletu fejlesztésével kapcsolatos társadalmi elvárások Kovács András Donát PhD
geográfus, szociológus, tudományos munkatárs
MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet, Kecskemét
Budapesti Corvinus Egyetem
2009. november 24.
2. 2 Vázlat Kiindulópontok, fogalmak
Globális és lokális megközelítések
Az Alföld-problematika fobb elemei és kiemelt területei:
- a Tisza vidék
- a Homokhátság
- a tanyavilág
Társadalmi elvárások
Ajánlások
3. 3 Kiindulópontok A környezeti rendszerek túlterheltek
Új környezeti paradigma szükséges
A környezet védelme az emberiség legfontosabb feladata.
A környezetvédelem mint társadalmi tevékenységi rendszer - legfontosabb elofeltétele a környezet-szempontú társadalmi gondolkodás és cselekvés.
4. 4 Fontos fogalmak A környezettudat
az egyének, illetve a társadalom környezeti értékrendje, melyet a környezetrol alkotott ismeretek, valamint az adott kultúra által meghatározott esztétikai és morális elvek alakítanak ki
a környezet védelmére hivatott tevékenységrendszerek alapja, amely a tudományos ismeretekre és a környezetkímélo szemléletre támaszkodva segít a környezeti károk kialakulásának megértésében, a problémák megoldásában.
5. 5 A környezettudatosság (környezeti tudatosság) A környezettudatosság
a környezetvédelmi célokat, a fenntarthatóságot szolgáló, hosszú távú társadalmi érdekekkel ötvözo gondolkodásmódok, magatartásformák és konkrét cselekvési rendszerek összessége.
A környezettudatos szemléletu terület- és vidékfejlesztés
a régiókra, tájakra, kistérségekre, településekre irányuló, tudományosan megalapozott tervezés és programozás, melynek célja a környezeti értékek hosszú távú megorzése, a fenntarthatóság és a lokális társadalmak érdekekeinek és igényeinek céltudatos ötvözése.
6. 6
7. 7 Kiemelt problémák globális és alföldi nézopontból Klasszikus értelemben vett környezeti problémák
Globális: pl.: klímaváltozás
Lokális: pl.: ariditás, talajvízszint csökkenés
A gazdaság konfliktusai
Globális: pl.: a multicégek fokozott piaci pozíciója
Lokális: pl.: a mezogazdaság eltartóképességének csökkenése,
A társadalom konfliktusai
Globális: pl.: polarizálódás, uniformizálódás
Lokális: pl.: kirekesztodés, szegregáció, periferizálódás, a civil szervezettség alacsony szintje
8. 8 Mit jelent az Alföldön a vidékiség, a ruralitás?
9. 9 A vidéki térségek Magyarországon
10. 10 A vidéki tér szemléleti megközelítése (Faragó L. nyomán) Kistérség, táj, vidéki körzet
Kohézió és lokalitás
Autonómia és valós közösség
Érzék és érzelem
Helyi tradíciók és kulturális meghatározottság
A hely és a fej fontossága!
(Nemes Nagy József)
A tér és a tudás fontossága!
(Csatári Bálint)
Régió, ország
Verseny és regionalitás
Centralizáció és formalizált struktúrák
Érdekek és számítás
Transzkulturális és plurális hatások
11. 11 Felértékelodés vagy leszakadás? A vidéki térben a legközvetlenebb a kapcsolat a környezet és a lokális társadalom között.
Egy jól szervezett vidéki (falusi/tanyasi/városi) társadalom viszonylag környezettudatosan használhatja a vidékies tereket, tájakat.
A vidéki terek a jövoben felértékelodnek
12. 12 Az alföldi vidék átrendezodése A mezogazdaság dominanciájának jelentos csökkenése
A nagyüzemi mezogazdasági termelés támogatott biztonsága, majd teljes szétesése, átalakulása
A vidék leértékelodésének tünetei (munkanélküliség, elöregedés, elvándorlás, perspektíva-vesztés)
A társadalmi mobilitás átrétegzodés - ingázás, távmunka
Eroteljes vidéki differenciálódás
A város falu kapcsolatok szétesése
Lassú infrastrukturális felzárkózás
A rurális idill és elmaradottság együttes megjelenése
13. 13 Az Alföld problematika fobb elemei, az alföldi vidéki térségek kedvezotlen jelenségei Az átalakított, épített környezet térnyerése
Az ökológiai degradáció
A tájak homogenizálódása
A sajátos vidéki társadalmi problémák elmélyülése
A környezetgazdálkodás és tervezés bizonyos fokú lemaradása, tehetetlensége
14. 14 A szárazodás területi növekedése az Alföldön
15. 15 A gazdasági-társadalmi környezet különbségei
16. 16 Két kiemelt - problémákkal küzdo térség; a Tisza vidék és a Homokhátság
17. 17 Két kiemelt, problémákkal küzdo térség: a Tisza vidék és a Homokhátság - a tanyavilág
18. 18
19. 19 A tanyaproblematika háttere
20. 20 A tanyavilág fenntarthatóságának feltételei
21. 21 A társadalmi elvárásokat feltáró vizsgálataink (MTA RKK ATI) Tisza program 2000
A nemzeti parkok szerepe a területfejlesztésben 2002-2003
Kistérségi és települési jövokép kutatások környezettudatosság-vizsgálatok 2001-2009
MTA VÁTI Tanyakutatás 2005
Lakossági és prominencia felmérések (survey, interjúzások)
A Homokhátság-problematika társadalmi ismertsége 2009
A kiskunsági tanyák helyzete és az ott élok jövoképe 2009
22. 22 A lakosság elvárásait meghatározó alapmutatók A kérdezettek többsége születése óta szülofalujában, szülovárosában él.
A lakosság többsége szeret településén élni.
23. 23 Fontos
A lakosság háromnegyede nem kíván máshová költözni
24. 24 Az társadalmi-környezeti tényezok megítélése A lakosság jelenleg a munkalehetoségek hiányát tartja a legproblémásabb tényezonek.
25. 25 A települési környezet állapotának megítélése Kecskemét térségében 2008-ban
26. 26 A környezettudatosság általános jellemzoi az alföldi vidéki térségekben A lakosság egy része (25-30%) a környezeti problémák terén még mindig tájékozatlan, magatartása meglehetosen passzív.
A települések önkormányzatainak egy része a környezeti problémákat még mindig elhanyagolja, a környezetvédelmi feladatok elvégését humán eroforrás hiányában nem tudja megvalósítani.
Mindezek ellenére, mind a lakossági szemlélet és aktivitás, mind a települési környezetpolitikai intézkedések terén számos elorelépés történt az elmúlt években.
Az alföldi területeken tevékenykedo - a vidékfejlesztésben, természet- és környezetvédelemben érintett prominenciák - szakemberek többsége egyetért a környezettudatos szemléletu vidékfejlesztési elvekkel.
Az alföldi társadalom környezettudatossága korántsem elég fejlett, összességében azonban javulóban van.
27. 27 További, általánosságban megfigyelheto jellegek A környezeti problémákat az alföldi vidéki térségekben élok nemi, demográfiai, végzettségi és foglalkozási pozíciójuktól függoen némileg eltéroen látják és értékelik.
A lakosság többsége a kistérségre és az adott településekre irányuló legfontosabb környezeti fejlesztési irányokkal egyetért, fontosnak tartja azokat.
A térségben felmerülo problémák közül a környezeti infrastruktúrák, háttérfeltételek hiányát vélik a legkritikusabbnak, ebbol következoen ennek megteremtését kulcsfontosságú feladatnak tartják a közeljövoben.
28. 28 Negatív tényezok Az érintett vidéki társadalom környezeti problémákkal szemben érzett felelossége, aktivitása esetleges, alkalomszeru.
A lakosság még mindig kívülrol várja a segítséget, aktivitási hajlandósága nem elégséges.
A környezetgazdálkodás szervezeti, intézményi háttere széttagolt, a gyakorlati muködés nincs megfeleloen kidolgozva, a kompetenciák gyakran változnak.
Nem alakult ki megfelelo partnerség a környezetvédelemben és a területfejlesztésben érdekelt intézmények, valamint az önkormányzatok és a helyi társadalom között.
Az értékek megóvására nem áll rendelkezésre elegendo anyagi eroforrás.
Nincsenek helyi adottságokhoz mért oktatási, nevelési programok, amelyek az embereket környezettudatosabb életmódra ösztönöznék.
29. 29 A lakosság közremuködo készsége
30. 30 Vonzótényezok legfobb általános elvárások A környezo táj, a lakókörnyezet csend nyugalom jó levego
A települések jellege - emberi léptéke
A környezeti eroforrások
A jó szomszédság a közösség
A megélhetés - a gazdálkodási lehetoségek
31. 31 A fejlesztési tényezok lakossági megítélése A vidéki lakosság háromnegyede a munkahelyteremtést jelöli meg legfontosabb fejlesztési elemként!
Sokan fontosnak ítélték a helyi munkaero képzését, annak a piaci igényekhez való igazítását, illetve a helyben termelt mezogazdasági alapanyagok feldolgozását.
A válaszadók többsége fontosnak látja az elérhetoség javítását az úthálózatok korszerusítését,
Általános elvárás a környezet védelmének megerosítése ,
az egészségügy és az oktatás fejlesztése,
a szociális ellátás javítása
Belso igényként jelenik meg a helyi közösségek megerosítése is
32. 32 A tanyai lakosság elvárásai
33. 33 A legfobb, prominens oldalról kihangsúlyozott igények
Az alföldi tájak, vidéki terek sokszínuségének megorzése a természetvédelem megerosítésével
A táji adottságoknak megfelelo gazdasági szerkezet kialakítása a területhasználati módok optimalizálásával
Valós kistérségi és régiós együttmuködések kialakítása
A szociális válság mérséklése közösségfejlesztéssel - az ehhez szükséges pályázati források, új támogatási rendszerek kialakítása
(Mindezekre az Alföld kutatási program már 1992-94-ben utalt)
34. 34 A környezettudatossággal összefüggésben álló, szakmai oldalról megfogalmazott elvárások A környezeti értékekkel való gazdálkodás
Tájrehabilitáció
Megújuló eroforrások
Vízgazdálkodás
Turizmus, rekreáció
A versenyképes és környezetkímélo mezogazdaság
Modern, árutermelo magyar élelmiszergazdaság (-félig önellátó gazdaságok )
Hungaricumok
A vidéki kis- és középvárosok ipar és szolgáltatásfejlesztése (LEADER)
Kultúra gazdaság
Város-vidék kapcsolatok érdemi javítása
A vidéki társadalom jövobe vetett hitének helyreállítása
Demográfiai egyensúly/népességmegtartó képesség
Összefogás / szakember-ellátottság
(Csatári B. összegzése nyomán)
35. 35 Az alföldi nemzeti parkok szerepköreinek kibovítése, megerosítése A nemzeti parkok igazgatóságainak multifunkcionális vidékfejlesztési vonatkozásokkal kiegészülo tervezése több ponton kapcsolódhat a környezettudatos szemléletu területfejlesztéshez.
A nemzeti parkok számos integráló jellegu fejlesztési lehetoséget rejtenek magukban. Elsosorban az agrár-környezetvédelem, a táj- és biogazdálkodás, az idegenforgalom, a kutatás és az oktatás területén lehet fontos szerepük.
36. 36
37. 37 Az alföldi vidék szempontjából legfontosabb fejlesztési irányok (Csatári B. nyomán) természet- és környezetvédelem
vízügy - keretirányelvek
agrár-környezetvédelem
piacképes mezogazdaság
településpolitika, területfejlesztés, regionális politika
szociálpolitika
kultúr- és oktatáspolitika
turizmus
38. 38 A környezettudatosságra építo programoknak az alfölditérségekben ki kellene terjednie
a környezetkímélo gazdasági ágazatok körének meghatározására, a környezeti-ipar lehetoségeire
a speciális, helyi tervek megvalósítására (pl. hulladéklerakók rekultivációja, parlagfu-mentesítés, külterületi romeltakarítás, belterületi közutak, utcák, terek, zöldfelületek rendezése, közcsatornázás, szelektív hulladékgyujtés),
az önkormányzatok, a szakemberek, a helyi vállalkozók és a civil szervezetek együttmuködési gyakorlatára,
térségi környezetvédelmi információs hálózatok kialakítására, a rendszeres lakossági tájékoztatás és az együttmuködések megszervezésére,
a szellemi háttér megteremtésére, amellyel a helyi közösségek tudása, tradicionális ismeretei, hosszú távú környezetkímélo gazdálkodásra váltható.
39. 39 A vidéki térségek fenntarthatóságának alappillérei Eros civil közösség létrehozása határozott jövoképpel
Oktatás - környezeti nevelés
Tradicionális és posztmateriális értékek
Pontos, összehangolt és megvalósítható helyi programok, lokális és térségi tervek (Regionális és kistérségi (vidéki) decentralizáció - lokális szabályozás)
Információs és monitoring rendszerek kiépítése
40. 40 Ajánlások a tanyákkal kapcsolatban A tanyarendszer (még ha differenciáltan és dinamikusan változó, funkcióit tekintve átalakuló településforma is), szerves része a településhálózatnak.
A tanyák tájfenntartó funkciója, gazdasági termelése, társadalmi szerepe jelentos
A tanyás térségeknek az itteni gazdálkodási módoknak, életformáknak sajátos környezeti igényei vannak
A vidéki tanyás terek modernizációját mindezek figyelembe vételével alapozzuk meg!
41. 41 Zárógondolat
42. Köszönöm megtisztelo figyelmüket! Kovács András Donát PhD
kovacsa@rkk.hu