5. Csehszlovákia külpolitikája 1938-ig

1. 5. Csehszlovákia külpolitikája 1938-ig Csehszlovákia története 1918–1948

2. A külpolitika fő jellemvonásai • Fő célja a Párizs környéki békerendszer megvédése • a lengyel, magyar, osztrák (majd a német) határrevízió elhárítása • továbbá az Anschluss és a Habsburg-restauráció meggátlása • mindezek érdekében a vesztes államok elszigeteltségben tartása • ezek sikerén állt vagy bukott Čs. puszta fennmaradása is: túl mohó volt 1919-ben, (szinte) minden szomszédjával területi vitában állt • a kisebbség- és a külpolitika kibogozhatatlanul összekapcsolódott • Sajátosságai • örökös külügyminiszter: Edvard Beneš (1918–1935) (elnökként 1938-ig is!) • a Vár legfőbb szövetségese és támogatója, nyugati orientáció (főleg Fro.) • humanizmus, demokrácia melletti kiállás, antikommunista irányvonal • Čs. a cordon sanitaire legfőbb bástyája, mely maga is támogatásra szorult • fontos feladata a csehszlovák propaganda koordinálása és vezetése • példátlanul nagy külpolitikai aktivitás • A húszas évek legfőbb külpolitikai feladatai • mivel Németo. ekkoriban nem jelentett veszélyt, a fő ellenség Magyaro. volt • Magyarország elszigetelése, szövetségi rendszer kiépítése (kisantant) • további kétoldalú szerződések létesítése • aktív Népszövetség-beli munka, a nemzetközi rend stabilizálása érdekében

3. A kisantant létrehozása • Átmenetileg magyarbarát francia külpolitika 1920 nyarán • Millerand és Paléologue lengyel–magyar–román szovjetellenes blokkot akart • magyar–francia gazdasági közeledés, lengyel–magyar tárgyalások is • Beneš attól tartott, hogy Párizs területi kedvezményeket is adna Mo.-nak • román–jugoszláv–cs. szövetséget akart, de Párizs távol tartotta ettől Ro.-t • 1920. aug. 14. čs.–jug. kétoldalú szerződés, Belgrád: nem provokált magyar támadás esetén segítségnyújtásra kötelezi a feleket • 1920 őszén személycserék Fro.-ban, újra támogatják Beneš terveit • IV. Károly puccskísérletei és következményei • 1921. márc. Károly Budapesten tárgyal Horthyval, aki elutasította terveit • Beneš Mo. blokádját szorgalmazza, ultimátumot akart átadni • 1921. ápr. 23. ro.–čs. szerződés; jún. 7. ro.–jug. szerződés is létrejött • 1921. okt. Károly ismét Mo.-on, „csapatai” a budaörsi csatában vesztettek • Čs. (és Jug.) mozgósított, teljes trónfosztást, Mo. lefegyverzését követeli • Horthy korrekt magatartása miatt Beneš ultimátumát a nagyhatalmak ellenzik (de ő rákényszeríti Bp.-re, hogy az összes Habsburg trónfosztását mondja ki) • A kisantant működése és Beneš további tervei • 1933-ig lépéseit a 3 külügymin. évente rendezett konferenciája egyeztette • Beneš próbálta bevonni Lo.-ot és Au.-t is a szervezetbe

4. Kétoldalú szerződések • Ausztria • Burgenland ügye és a királypuccsok közeledést hoztak Au. és Čs. között • eredetileg Beneš akart közvetíteni a soproni–burgenlandi ügyben (végül Olo.) • 1921. dec. lány-i szerződés: Au. elfogadja a határokat, tiltja a revíziós szerve-zeteket; idegen támadás esetén a felek semlegességet vállalnak; čs. kölcsön • Beneš nagy sikere: bezárult a gyűrű Mo. körül • Lengyelország • Teschen és a szovjet–lengyel háború alatti čs. magatartás terhelte a viszonyt • 1921 őszétől tárgyalnak, a viszony normalizálódik (de hűvös marad); az ekkor megkötött pol.-i szerződés nem is lépett hatályba • mindketten Fro. szövetségese lett: kölcsönös félelem a háborúba sodródástól (Lo. Čs. miatt No.; Čs. Lo. miatt a SzU ellen); 1925: keresk.-i szerz.-t kötnek • Franciaország • Beneš nem volt könnyű partnere Párizsnak, keményen védte Čs. érdekeit • Fro. németellenes szöv.-i rsz.-t akart; 1921-ben Lo.-gal szerződött is, de Čs. erre nem volt hajlandó • 1923: Beneš alkudozik: vegyék be a szerz.-be, hogy az Mo. ellen is érvényes • 1924. jan. 25. fr.–čs. egyezmény, amely Beneš ellenállása miatt nem tartal-mazott katonai klauzulákat (csak barátsági és szöv.-i szerződés) • Fro. annyit ért el, hogy a két küm. külön levelet csatolt a szerződéshez, melyben a vezérkarok együttműködését, a közös ellenség elleni tervek kidolgozását írta elő

5. Nemzetközi aktivitás • A kollektív biztonság eszméje a Népszövetségben és másutt • sikertelen közvetítési kísérletek Nbr. és Fro. között 1922-ben • a rapallói német–szovjet megegyezés figyelmezteti Benešt • fegyverkezési egyenjogúság kontra leszerelés ügye • Beneš és Magyarország népszövetségi csatái • Károly puccsai idején Bethlen kénytelen volt visszavonni csatl.-i kérelmét, de 1922 szept.-ben már Beneš sem tudta meggátolni ezt • 1923 febr.–dec. között sikerrel akadályozta Mo. kölcsönfelvételét is • tagként Mo. fő célja a kisebbségvédelem fejlesztése, Beneš pedig a propa-ganda, a bojkott és az ellentámadás eszközével védekezett ez ellen • indítvány a kisb.-k viselkedésének vizsgálatára, jogaik tágabb értelmezése ellen • Locarno, 1925 – csehszlovák kudarc és következményei • 1924, genfi protokoll: Beneš a szövegező biz. elnöke, de ez nem lép hatályba • ehelyett kötik Locarnot, Beneš főszereplő helyett előszobáztatott személy lett • a paktum garantálta No. nyugati határait, de a keletit nem • bár No. aláírt egy döntőbírósági egyezményt Čs.-val és Lo.-gal, de ennek csekély jelentősége volt (e szerződéseket senki sem garantálta) • Fro. újabb egyezményt kötött Lo.-gal és Čs.-val, kölcsönös segítségnyújtást ígérve, ha No. bármelyiküket megtámadná • No. 1926-ban a Népszövetség tagja lett, ekkor Au. eltávolodik Prágától, No. pedig egyre kevésbé tekinti egyenrangú partnernek Čs.-t

6. Beneš és Magyarország • Megegyezési kísérletek kontra sikeres elszigetelés • 1921-es gazdasági tárgyalások: a puccsok idején megszakadt, csekély eredményt hozott (szén–liszt csere); Mo. területi kérdéseket is felvetett • Beneš és Masaryk határrevízió-ajánlata, 1921 vége és 1923: taktikai okokból, kisebb területeket ajánlanak, tudva, hogy Bethlen ezt nem fogja elfogadni • 1923-ig kettős magyar külpolitika, majd Bethlen beilleszkedési kísérlete; 1927-ig Beneš mégis sikeresen gátolta meg hogy Mo. bárkivel szövetkezzen • bővülő gazdasági kapcsolatok 1927–30 közt: 1927. máj. 31-én kereskedelmi szerződés; a válság miatt Prága 1930-ban nem hosszabbította meg (sőt, felemelte az agrárvámokat is): emiatt vámháború egészen 1936-ig • 1927–28: Čs.-ra nézve veszélyes fordulatok • olasz–magyar szerződés: kitörés az elszigeteltségből • a Rothermere-ügy: Beneš tiltakozott, nyilvánosan is vitázva a sajtómágnással, félve a hivatalos brit vélemény megváltozásától (London végül kiállt Trianon sérthetetlensége mellett) • Válasz: a kisantant első megerősítése, 1929 • a bilaterális szerződések lejáratát szinkronizálták, majd trilaterálissá tették • szorosabb katonai együttműködés is (éves vezérkari találkozók, Mo. elleni közös védelmi és preventív támadó tervek) • gazd.-i együttműködés; a kisebbségi jogok bővítése ellen együtt lépnek fel

7. A világválság hatása 1. • Közép-európai gazdasági együttműködési tervek (kudarca) • hiba volt a Monarchia közös piacának szétrombolása • számos terv ennek (részleges) helyreállítására, ált. vámuniókat javasolva • Aristide Briand fr, min.eln. Páneurópa-javaslata (1930. máj.) az első ilyen • mindegyik nagyhatalomnak volt saját terve a térség befolyás alá vonására • pl. Brocchi-terv, 1931. ápr.: Olo.–Au.–Mo. összefogása a fr. és nm. befolyás ellen • a Foreign Office hat dunai állam vámszövetségét tervezi (1932. jan.) • mindegyik terv egy másik érdekelt nagyhatalom ellenállásán bukott meg • A tervek sajátosságai csehszlovák szempontból • a francia terveket kivéve mindegyik súlyosan fenyegeti Čs.-t • pl. német–osztrák vámunió, 1931: fenyeget az Anschluss lehetősége • No. bilaterális preferenciális javaslatai: Čs.-ra nem vonatkoznak, a többi állam mg.-i termékeit korlátlanul átveszi; a kisantant bukásának veszélye • 1931-ben Beneš minden ügyessége (és 1-1 francia kölcsön) kellett, hogy (ekkor még sikerrel) meggátolja Ro. és Jug. keresk.-i szerződését No.-gal • Beneš saját terve (1931. júl.) kizárná a vámunióból No.-ot • Berlin tiltakozik; Au. pillanatnyi célja is inkább a No-gal való vámunió; Mo.is gya-nakszik, a Kassa környéki ter.-i ígéretek ellenére (ua. Bethlen után fr. orientáció) • 1932. márc. Tardieu-terv: öt dunai állam preferenciális vámrendszere (No. és Olo. kizárása, Fro. kísérlete a térség befolyás alá vonására) – Beneš támogatja

8. A világválság hatása 2. • Németország felemelkedése és Beneš defenzívába szorulása • No. békülékeny pol.-ja már 1929–30 fordulóján megváltozott (Brüning kancellár és Curtius küm. alatt), revíziós jellegű és fr.-ellenes lett. • gazd.-i offenzíva Kö- és DK-Eu. felé, ami külpol. nyomásgyakorlást is okoz • 1930. nov.-ben Bethlen Berlinben már a revíziós célokról is egyeztethetett. Kiderült, csak Čs. esetében esnek egybe a két ország érdekei, ua. súlyos vitát keltett No. lengyel revíziós terve és az Anschluss kérdése is • 1932, Genf, leszerelési konferencia: súlyos kudarcok • Fro. „nemzetközi” hadsereget akart, amit mindenki ellenzett • No. fegyverkezési egyenjogúságot, amit Olo. és Nbr. is támogatott; Fro. ellen-zi, No. ki is vonult a konf.-ról, ennek ellenére dec.-ben mégis elfogadták azt • Hitler ezt követő hatalomra jutása (1933. jan.) már Čs. létét is fenyegette • Magyar–csehszlovák viszony és a kisantant • Gömbös fokozottan lépett fel a kisebbségek mellett, Hitlerrel is együttműködik • Čs. kereskedelmi előnyöket ígér Mo.-nak „gazdasági és politikai fegyver-szünetért” cserébe • 1932. dec., Belgrád: a kisantant létrehozza az Állandó Tanácsot, ill. Titkársá-got (sőt Gazdasági Tanács is létesült) • ennek ellenére a szervezet bomlani kezdett: előbb Jug., majd Ro. is kereskedel-mi és klíring egyezményt írt alá Németo.-gal

9. Hitler hatalomra jutása után • Lengyelország és Csehszlovákia a 30-as években • Beneš ismét megpróbált szövetséget kötni Lo.-gal (Józef Beck küm.) • a négyhatalmi paktum Lo.-t is veszélyezteti ugyan, de Varsó jobbnak látta, ha Berlinnel köt megnemtámadási paktumot (1934. jan.) • 1936-ban Fro. tudakolta, Čs. segítené-e Lo.-t német támadás esetén. Beneš egyértelmű igennel felelt, de Lo. nem vállalt reciprocitást. • aug.-i közeledését is visszautasították (kat. előkészületek nm. agresszió ellen) • Varsó Mo.-hoz, ill. az 1934. márc.-ban kötött római paktumhoz (Olo., Au., Mo.) is közeledett, kisantantba való bevonása végleg kudarcba fulladt • Mussolini javaslata egy négyhatalmi paktumra, 1933. márc. • Nbr., Fro., No. és Olo. együttműködését javasolja minden fontos eu.-i kér-désben, pl. fegyverkezés és revízió terén is, szakítva a Versailles utáni renddel • Beneš hevesen tiltakozik: a kisebb országok a nagyok játékszerévé válnának • júl.-ban parafálták (később nem ratifikálták, mert No. kilép a NSz-ből) • létrejött az appeasement elvi alapja (a majdani müncheni forgatókönyv) • Louis Barthou és a keleti paktum terve, 1934 • Beneš és a francia küm. is a multilaterális paktumok híve inkább • Barthou terve egy „keleti Locarno” volt, a SzU bevonását is feltételezve • No. és Lo. is elveti, Barthou meggyilkolása (a marseille-i merénylet) után le is került a napirendről

10. Közeledés a Szovjetunióhoz • Előzmények: Prága és Moszkva kapcsolatai a 20-as években • 1920-ban Csicserin javasolta a követcserét • júl.-ban Prágába érkezett egy Vöröskeresztesnek álcázott szovjet kémcsoport (elérte azt is, hogy Čs. semleges maradt a Lo.-gal folyó háborúban) • hivatalos elismerést nem ért el, kémtevékenysége miatt ki is utasították • 1922. jún. csak arról egyeztek meg, hogy missziót létesítenek a másik félnél • 1924: sok ország elismerte a SzU-t, de Prága ekkor sem, sőt, a fehér emigrán-sok fő emigráns központja lett (sok szovjet ügynök próbált beépülni) • mindezek hatására 1933-ig fagyossá váltak a kapcsolatok • Beneš külpolitikai megújulása • a náci fenyegetés miatt és Barthou javaslatára enged a szovjet nyomásnak • Barthou halála után Pierre Laval nem paktumot, hanem kétoldalú kapcs.-t javasol • 1934-tól új szovjet misszióvezető (Alekszandrovszkij) • 1934. jún. 9., Genf: Beneš és Litvinov aláírta az elismerésről szóló okmányt • Kramář és pártja súlyosan kritizálja a bolsevikok elismerését • Alekszandrovszkij nagykövet lett, Čs. a volt légióst, Bohdan Pavlůt delegálta • katonai attasékat is cseréltek, Moszkva kat.-i szövetséget is javasolt • 1935. márc.-ban kereskedelmi egyezmény; (május: fr.–sz. kat. szerződés) • 1935. máj. 16-án kölcsönös seg.nyújtási egyezmény: nem provokált támadás esetén érvényes, de csak Fro. támogatása esetén lép életbe

11. A Hodža-terv • Az új külpolitikai orientáció oka és tartalma • Beneš 1935. dec.-ben közt. elnök lett, távoznia kell a küm.-i posztról • utóda Milan Hodža, aki Fro. helyett Nbr.-ra alapoz; jó lengyel kapcsolatai voltak; szovjetellenes; híve az Au-val és Mo.-gal való megegyezésnek • A Hodža-terv meghirdetése és fő elemei • 1936 febr.-ban teszi közzé (Schuschnigg-gal való jan.-i tárgyalása után) • hat dunai állam (Au., Čs. Mo., Ju., Ro., Bg.) fokozatos vámunióját, közös agrárirányítást, a hitelek könnyítését, közl. és posta összehangolását javasolja • A tervhez szükséges támogatás megszerzésének kudarca • nagyhatalmak: Anglia és Fro. jóindulatúan semleges a tervvel; No. és Olo. ellenzi, bár Hodža igyekszik meggyőzni őket, hogy nem ellenük irányul • a kisantant tagjai: eleinte támogatták, de Berlin figyelmeztetésére visszalépnek (erős nm. gazd.-i behatolás, No. piacai bezárásával fenyegeti őket) • Magyarország: hajlandó volt tárgyalni, de csak Olo. bevonásával és revízió esetén; a vámháború óta itt is nm. és ol. érdekeltségek épültek ki • Ausztria: eleinte egyedüliként érdeklődött, de Hitler rajnai bevonulása után óvatossá vált, márc. végén pedig Mo. és Olo. nyomására vissza is táncolt • Következmény: a terv bukása Hodža mint küm. bukását is hozta • febr. végén Beneš felmenti, utóda Kamil Krofta (akit Beneš már tud irányítani)

12. Növekvő elszigetelődés • Csehszlovák reakció a rajnai bevonulásra (1936. márc.) • Németország a remilitarizálás mellett felmondta Locarno-t is • Fro. nem mozgósított, ami hiba volt; Čs. hajlandó lett volna erre és No.-ellenes gazd.-i szankciókat is követelt. • Fro. ua. csak Anglia és a NSz lépései esetén kívánt retorziót alkalmazni (a fr.–čs. katonai szövetség értéke ezzel jelentősen csökkent) • Beneš összehívta a kisantantot márc. 11-ére Genfbe, de látnia kellett, hogy sem Jug., sem Ro. nem támogatja a szankciókat • a NSz-ben is egyedül maradt Prága a szankciók követelésével! • Újabb nyitási kísérletek az ellenfelekkel • közeledik No.-hoz, amit Hitler (látszólag) támogatott; megnemtámadási szerz.-t javasolt, amit Beneš multilaterálisan (kisantant–No. között) akart • 1936 végére Beneš is rájött, hogy Hitler célja Čs. megsemmisítése; a No.-hoz való közeledés lekerült a napirendről • ezután Beck lengyel küm. ismét elutasítja Prága közeledését • 1937 jan.-ban a kisantant államok megnemtám.-i szerz.-t javasoltak Mo.-nak, cserébe kat.-i egyenjogúságot ajánlva. Kánya Kálmán ezt visszautasította • Jug.-val tárgyalás indult, de Jug. Olo.-gal is egyeztetett • 1937 ápr. Belgrád, kisantant-konferencia: Beneš eléri, hogy Mo.-gal a tagok csak a szövetségen belüli egyeztetés után szerződjenek • aug.–szept.: sikertelen tárgyalás a kisantant és Mo. között (kisebbségi ügyek) • Krofta bilat. egyezményt kínál Mo.-nak, amely épp Čs.-val nem akart ilyet

13. Nemzetközi propaganda • A külföldi sajtó/véleményformálók megfizetése • a „Zamini” 3. osztálya szervezte és pénzelte ezt; megfigyelte az európai sajtót és kiadókat, s ha Čs.-ellenes anyagokat talált, beavatkozott • csak Fro.-ban 28 laphoz küldtek pénzt; pechjükre a francia sajtó igen korrupt volt, és más államok is hajlandóak voltak fizetni neki (akár jóval többet is) • a teljes pol.-i spektrumban megfizettek néhány jó újságírót, időnként a kisantant-államok együtt is • parl.-i képviselőket, tudósokat hívtak Čs.-ba ösztöndíjjal, de fizettek nekik hazai munkájukért is, ill. külf.-re küldtek sok čs.-ot is tanulni + prop. célból • támogatták cseh műv.-i kiállítások, koncertek szervezését • Londonban Jan Masaryk szervezte mindezt, Seton-Watson és Steed volt ennek központja, de számos csehbarát tudós dolgozott az SSEES-nél is • Könyvkiadás (Orbis kiadó és társai) • vegyes témák: útikönyvek, atlaszok, irodalmi művek, kisebbségi jogok, életrajzok, de a cs.-k és szlk.-ok mindig pozitív fényben tűnnek fel ezekben • Cecil Street East of Prague c. „útleírása”: a nm.-ekkel jól bánnak, a m.-ok lusták, elnyomók, a čs-i m. kisebbség panaszai alaptalanok • Henry Baerlain Here are Dragons c. regénye a cseh határvidéken játszódik cs. és nm. szereplőkkel; a fiatal nm.-ek megértők, elfogadók az új állammal • az Orbis könyveit az oktatási tárca is terjesztette bel- és külföldön is