Juhász Imre Vezető főtanácsadó 2012. október 31.

1. Magyarország keleti nyitás stratégiája, külgazdasági kapcsolatainak jelentősége a térségben "keleti nyitás - nyugati tartás" Juhász Imre Vezető főtanácsadó 2012. október 31.

2. Az előadásban napirendre kerülnek: • Magyarország helye az EU új tagországai sorában • Külgazdasági forgalom ország- és árucsoportonként • Külgazdasági stratégia – keleti nyitás, nyugatra tartás • Magyarország külgazdasági kapcsolatainak szereplői (kis- és középvállalatok, külföldi érdekeltségű vállalatok) • A kereskedőház létrehozása • Kérdések

3. Az áru- és szolgáltatásexportnak a bruttó hazai termékhez viszonyított részaránya az Európai Unió tagországaiban 2007 és 2010 között, %-ban Forrás: Eurostat

4. Egy főre jutó bruttó hazai össztermék alakulása az Európai Unió új tagországaiban, vásárlóerő-paritáson, EU27=100 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 EU15 113 112 111 111 110 110 110 -3 Szlovénia 87 88 88 91 87 85 84 -3 Cseho79 80 83 81 82 80 80 +1 Szlovákia 60 63 68 73 73 73 73 +13 Észto. 62 66 70 69 64 64 67 +5 Magyaro. 63 63 62 64 65 65 66 +3 Lengyelo. 51 52 54 56 61 63 65 +14 Litvánia 53 56 59 61 55 57 62 +9 Letto.48 51 56 56 51 55 58 +10 Románia 35 38 42 47 47 47 49 +14 Bulgária 37 38 40 44 44 44 45 +11 Forrás. Eurostat Forrás: Eurostat

5. A külkereskedelmi forgalom alakulása az Európai Unió új tagországaiban 2009 és 2011 között, milliárd euróban Forrás: Eurostat, BMELV Bonn, saját számítások, 2011. nem végleges adatok

6. Az Európai Unió új tagországainak folyó fizetési mérlege a GDP százalékában Megnevezés 2006 2007 2008 2009 2010 2011 EU27 -1,2 -1,0 -2,1 -0,8 -0,7 -0,6 Lengyelo. (PL) -3,8 -6,2 -6,6 -3,9 -4,7 -4,3 Csehország (CZ) -2,0 -4,3 -2,1 -2,4 -3,9 -2,9 Magyaro.(HU) -7,4 -7,3 -7,3 -0,1 1,2 1,4 Szlovákia (SK) -7,8 -5,3 -6,2 -2,6 -3,5 0,1 Szlovénia (SI) -2,5 -4,8 -6,9 -1,3 -0,8 -1,1 Észtország (EE) -15,3 -15,9 -9,7 3,7 3,6 3,2 Lettország (LV) -22,5 -22,4 -13,2 8,6 3,0 -1,2 Litvánia (LT) -10,6 -14,4 -12,9 4,4 1,5 -1,6 Románia (RO) -10,5 -13,4 -11,6 -4,2 -4,4 -4,4 Bulgária (BG) -17,6 -25,2 -23,1 -8,9 -1,0 0,9 Forrás: Eurostat

7. Külföldi működőtőke beáramlása az Európai Unió új tagországaiban 2006 és 2011 között Megnevezés 2006 2007 2008 2009 2010 2011 EU10 46,3 51,2 42,5 18,5 19,2 24,1 Lengyelország (PL) 12,7 15,9 9,7 7,9 6,7 9,5 Csehország (CZ) 4,4 7,6 4,4 2,1 4,6 3,9 Magyarország (HU) 5,5 2,9 4,2 1,5 1,7 3,0 Szlovákia (SK) 3,7 2,6 3,2 0,0 0,4 1,5 Szlovénia (SI) 0,5 1,1 1,3 -0,5 0,3 0,8 Észtország (EE) 1,4 2,0 1,2 1,3 1,2 0,1 Lettország (LV) 1,3 1,3 0,9 0,1 0,3 1,1 Litvánia (LT) 1,4 1,5 1,3 0,0 0,6 0,9 Románia (RO) 9,1 7,3 9,5 3,5 2,2 1,9 Bulgária (BG) 6,2 9,1 6,7 2,4 1,2 1,3 Forrás: Eurostat

8. Egy főre jutó bruttó hazai össztermék alakulása az Európai Unió új tagországaiban, vásárlóerő-paritáson, EU27=100 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 EU15 113 112 111 111 110 110 110 -3 Szlovénia 87 88 88 91 87 85 84 -3 Cseho79 80 83 81 82 80 80 +1 Szlovákia 60 63 68 73 73 73 73 +13 Észto. 62 66 70 69 64 64 67 +5 Magyaro. 63 63 62 64 65 65 66 +3 Lengyelo. 51 52 54 56 61 63 65 +14 Litvánia 53 56 59 61 55 57 62 +9 Letto.48 51 56 56 51 55 58 +10 Románia 35 38 42 47 47 47 49 +14 Bulgária 37 38 40 44 44 44 45 +11 Forrás. Eurostat Forrás: Eurostat

9. Az Európai Unió új tagországainak államadóssága a GDP százalékában Megnevezés 2007 2008 2009 2010 2011 EU27 59,0 62,5 74,8 80,0 82,5 Euróövezet 66,3 70,1 79,9 85,3 87,2 Lengyelo. (PL) 45,0 47,1 50,9 54,8 56,3 Csehország (CZ) 27,9 28,7 34,4 38,1 41,2 Magyaro. (HU) 67,0 73,0 79,8 81,4 80,6 Szlovákia (SK) 29,6 27,9 35,6 41,1 43,3 Szlovénia (SI) 23,1 21,9 35,3 38,8 47,6 Litvánia (LT) 16,8 15,5 29,4 38,0 38,5 Észtország (EE) 3,7 4,5 7,2 6,7 6,0 Lettország (LV) 9,0 19,8 36,7 44,7 42,6 Románia (RO) 12,8 13,4 23,6 30,5 33,3 Bulgária (BG) 17,2 13,7 14,6 16,3 16,3 Forrás: Eurostat

10. Külgazdasági kapcsolataink Magyarország az EU tagországai sorában lélekszámát és földrajzi nagyságát tekintve közepes nagyságú, nyitott gazdasággal rendelkező ország. • Az áru- és szolgáltatásexport GDP-hez viszonyított aránya 2011-ben 93 % • Az egy lakosra jutó export 2011-ben több mint 8.000 €/fő • Exportunk erősen koncentrált - EU Forrás: KSH

11. Külgazdasági kapcsolataink • A magyar export az EU-s csatlakozás óta évről évre emelkedett, a 2003. évi 38,1 Mrd €-ról 2011-re csaknem 80 Mrd €-ra - a 2009. évi visszaeséstől eltekintve. • A kereskedelmi mérleg egyenlege folyamatosan javult: a 2003. évi 4,2 Mrd € importtöbbletről 2007-re egyensúlyba került, 2011-ben pedig a kiviteli többlet megközelítette a 7 Mrd €-t.

12. Külgazdasági kapcsolataink 57% 29% 7%

13. Legfontosabb termékcsoportok a magyar külkereskedelemben 2011-ben Magyar export milliárd euró Magyar import milliárd euró Teljes forgalom 79,98 100,0 % Gépek, villamossági cikkek 37,37 46,7 Járművek és szállítási célú felszerelések 7,86 9,8 Vegyipari termékek 6,09 7,6 Műanyagok, gumiáruk 4,66 5,8 Nem nemesfémek és ezekből készült áruk 4,35 5,4 Teljes forgalom 72,92 100,0 % Gépek, villamossági cikkek 28,94 39,8 Ásványi termékek 9,39 12,9 Vegyipari termékek 6,59 9,0 Nem nemesfémek és ezekből készült áruk 6,19 8,5 Járművek és szállítási célú felszerelések 5,13 7,0 Forrás: KSH

14. Külkereskedelmi volumenindexek előző év azonos időszaki bázison (2007-től) Forrás: KSH.

15. Magyarország legfontosabb gazdasági-kereskedelmi partnerországai 2011-ben Magyar kivitel Magyar behozatal Forrás: KSH

16. Magyarország és a régió külkereskedelmi forgalma az EU országokkal 2011 Az EU export/import aránya a külkereskedelmi forgalomban 2011(%) Forrás: Eurostat

17. A régió országainak exportja az EU-n kívüli országokba Forrás: Unctad

18. A külgazdaság fejlesztésének ágazatai fókuszai az Új Széchenyi Tervvel összhangban • egészségipar/gyógyszeripar, • mezőgazdaság/élelmiszeripar, • járműipar, • elektronikai ipar, • kreatív/innovatív iparágak, • zöld iparágak, • szolgáltatások. A külgazdasági stratégia megvalósításában az állam szorosan együttműködik a vállalkozói szervezetekkel (kamarákkal, szakmai szövetségekkel)

19. Külgazdasági stratégia: földrajzi irányultság Viszonylati célkitűzések – „keleti nyitás - nyugati tartás” „Keleti nyitás” a világgazdaság hajtóerejének számító viszonylatokba – pl. Délkelet-Ázsia, Közép-Ázsia stb. – irányuló export bővítése közvetlen (kereskedőház), vagy közvetett módon (beszállítói kapcsolatokon vagy harmadik országbeli közvetítőkön keresztül) A fejlett ipari országokba irányuló forgalom, a velük fenntartott magas szintű együttműködés megőrzése, további fejlesztése - Nyugati befektetők jelenléte, beszállítói programok, innováció, K+F

20. Külgazdasági stratégia általános céljai A derülátóbb, „A” forgatókönyv a bázisadatok (2010. év) 100%-al való emelésével számol Az óvatosabb, pesszimista „B” forgatókönyv a bázisadatok (2010. év) 50%-al való emelésével számol

21. A kis- és középvállalatok külgazdasági aktivitása Jelenlegi helyzet: a hazai tulajdonú kkv szektor részesedése az exportból 11% • Cél: elősegíteni a hazai tulajdonú kkv-k nemzetköziesedését oly módon, hogy ösztönözzük: • az exportot, illetve • A Magyarországon megtelepedett külföldi érdekeltségű vállalatok részére történő beszállítást

22. A keleti nyitás által érintett fontosabb országok a magyar kivitelben Forrás: KSH

23. A keleti nyitás által érintett fontosabb országok a magyar kivitelben (M €) Forrás: KSH

24. Külgazdasági stratégia általános céljai A derülátóbb, „A” forgatókönyv a bázisadatok (2010. év) 100%-al való emelésével számol Az óvatosabb, pesszimista „B” forgatókönyv a bázisadatok (2010. év) 50%-al való emelésével számol

25. Céljaink megfogalmazásakor abból indultunk ki, hogy: • nem alakul ki újabb, a 2008-ban kezdődőhöz hasonló gazdasági válság; • Európa fejlett gazdaságai a 2020-ig terjedő időszakban évi átlagos 2%-os növekedést érnek el és további pozíciókat szereznek a feltörekvő gazdaságokban; • legnagyobb partnereink exportképessége növekszik; • az EU országainak adósságproblémái nem okoznak törést az EU belső integrációjában és gazdaságának fejlődésében; • folytatódik a feltörekvő, nagy gazdaságok dinamikus fejlődése és • a Kárpát-medence országai visszatérnek a válságot megelőző dinamikus növekedési pályára. Az óvatosabb, pesszimista „B” forgatókönyv a bázisadatok (2010. év) 50%-kal való emelésével számol! Forrás: Külgazdasági stratégia

26. DINAMIKUS EXPORT PIACAINK: EU-12 , ÁZSIA Az EU-27-ek részaránya a magyar exportban 83 %-ról 76 %-ra csökkent, ezen belül az EU-12 12%-ról 21 %-ra nőtt 2004 óta. Az Európán kívüli országoké 8,5 %-ról 12,5 %-ra, ezen belül az Ázsiába irányuló export 4,5 %-ról 7,5 %-ra emelkedett. A világgazdasági növekedés hajtóerői Európán kívül keresendőek, az ottani növekedés keresletet támaszt mind a versenyképes európai beruházási javak, mind a fogyasztási javak iránt. MAGYAR EXPORT (2004)

27. Magyarország és a régió külkereskedelmi forgalma az EU országokkal 2011 Az EU export/import aránya a külkereskedelmi forgalomban 2011(%) Forrás: Eurostat

28. Külgazdasági stratégia: külföldi befektetések szerepe Hatásuk kedvező a gazdasági növekedésre és foglalkoztatásra, hozzájárulnak a magyar gazdaság szereplőinek nemzetközi piaci pozíciói javításához, illetve a modern technológiák magyarországi behozatalához és a költségvetési bevételekhez - az állandó párbeszéd fenntartása mellett - a nagyobb külföldi befektetőkkel stratégiai partnerségi viszonyra törekszünk Célok: a Magyarországon elért nyereségük újra-befektetése, a szakképzésben való részvételük ösztönzése, magyarországi K+F tevékenységük növelése és a beszállítói kapcsolatok fejlesztése.

29. FDI állomány alakulása Mrd € Forrás: MNB

30. A VÁLLALATI TEVÉKENYSÉG SEGÍTŐI:A KÜLGAZDASÁGI SZAKDIPLOMATÁK Az egységes külképviseleti rendszer keretében: nagykövetségek, főkonzulátusok + tiszteletbeli konzulátusok 6 20 4 . 61 4 Kormányközi, illetve gazdasági együttműködési vegyes bizottságok 42 GVB

31. III. A kereskedőház létrehozása Integrátor jellegű szervezet, amelynek létrehozása és működtetése a hazai kkv-k (távoli, nehezen és csak magas költségekkel megközelíthető) piacokra jutásának segítését célozza. Cél: komplex támogatás nyújtása azoknak a kkv-knak, amelyek • exportképes termékkel/szolgáltatással vagy ahhoz szükséges kapacitással rendelkeznek, • növekedésükhöz állami segítséget igényelnek, • termékeik, szolgáltatásaik révén hosszú távon alkalmasak lehetnek bekapcsolódni a nemzetközi kereskedelem és gazdasági együttműködés vérkeringésébe.

32. kereskedőház működtetése • Felépítés: BUDAPESTI KÖZPONT (NGM – MKIK tulajdon) + 5-6 viszonylati kereskedőház (kisebbségi, jelzésértéket képviselő állami tulajdonnal) • Kezdeti időszakban a finanszírozás a költségvetés terhére történik, cél a rendszer önfenntartóvá válása • A kereskedőház tevékenysége: • I-es szint: mindenki által elérhető, ingyenes szolgáltatások: általános tanácsadás, információnyújtás, piackutatás, partnerközvetítés és –szervezés, tárgyalási helyszín biztosítása, fordítás, tolmácsolás • II-es szint: fizetős szolgáltatások: konkrét, létrejött ügyletekhez kapcsolódó szolgáltatások

33. A kereskedőház által érintett viszonylatok • Első körben 3-4 viszonylati kereskedőház (VHK) létrehozására látunk esélyt, ezek közül az azeri van a leginkább előkészített állapotban • További potenciális célországok: távol- és közel-keleti (arab) országok, volt szovjet tagköztársaságokból létrejött független államok, Fekete-Afrika, Latin-Amerika

34. Azerbajdzsán „kereskedőház létrehozása Bakuban pilot projektként”

35. A magyar-azeri áruforgalom alakulása

36. Köszönöm megtisztelő figyelmüket!