1 / 10

Arisztotelész: Nikomakhoszi Etika I, II, VI

Arisztotelész: Nikomakhoszi Etika I, II, VI Arisztotelész: Kr. E. 4. sz., Platón tanítványa és filozófiai ellenfele Ránk maradt művei: jegyzetek a Lükeiónban tartott előadásairól ezoterikus művek Exoterikus művek: sajnos elvesztek. Peripatetikus iskola: Kr. e. 1. századtól

garron
Download Presentation

Arisztotelész: Nikomakhoszi Etika I, II, VI

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Arisztotelész: Nikomakhoszi Etika I, II, VI Arisztotelész: Kr. E. 4. sz., Platón tanítványa és filozófiai ellenfele Ránk maradt művei: jegyzetek a Lükeiónban tartott előadásairól ezoterikus művek Exoterikus művek: sajnos elvesztek. Peripatetikus iskola: Kr. e. 1. századtól Keresztény középkor: 13. sz.-tól (Aquinói Tamás, skolasztika) Editio princeps: Immanuel Bekker, Porosz Tudományos Akadémia, 1831-37 Bekker-számok: oldalszám, hasáb betűjele (a,b) De az eredeti értelemben!

  2. Etika: Hogyan éljünk? Mi a helyes cselekedet? Mi a boldogság? Mire kell törekednünk? Kezdeményezői: Szókratész, Platón Arisztotelész: 3 etikai mű Nikomakhoszi etika: fiának címezve Módszer, habitus, stílus: Platón: egyenes kifejtés kérdve-kifejtő módszer értekező próza dialógus vita korábbi szerzőkkel vita megszemélyesített ellenféllel alapelvek, definíciók leszögezése (?) alapelvek, definíciók keresése esetszétválasztás, apró részletek követése a cél: az egész minden tudományt kutat a matematikával kapcsolatban van, de nem elsődleges a dialektika alárendelt a bizonyító a dialektika a megismerés tudományhoz képest legmagasabb formája dogmatikus szkeptikus

  3. A bizonyító tudomány jellemzése (Második Analitika, Anal. Post.): Elsődleges igazságokból indul ki . (Háromszorosan is: megismerhetőség, oksági lánc, létezés). Ezekből logikai úton vezeti le a további tételeit. Ezért a tételek igazságát a kiinduló elvek (princípiumok, arkhék) igazsága és a logika tévedhetetlensége együttesen garantálja. Logika: a szillogizmusok elmélete (Első Analitika). Platón: mindig készen kell állnunk a legelső kiindulópontunk felülvizsgálatára amíg csak el nem érkeztünk a Jó ideájának ismeretéhez.

  4. 1. könyv: mi a jó? 2.: mi az erény? 6.: egyes észbeli erényekről 1. könyv : A jó és a boldogság Jó az, amire minden irányul (Eudoxosz) Minden tudatos cselekedetnek célja van. A célt valamiért választjuk, tehát valamire jó. Jó: az, ami közös minden célt kitűző cselekvő és a célja viszonyában. (absztrakciós lépés) Vö. Az állam a jóról. A jó, az valamilyen közös vonás, ami minden jó dologban benne van? ‘Jó’: minden kategóriában mondható. Az ideaelmélet kritikája (Amicus Plato …) Más dolog az, ha valaki cipésznek jó, és ha ugyanaz a személy emberként jó. Kategóriák: Csoportosítjuk az állítható dolgokat aszerint, hogy mit válaszolnak meg:Létező (mi?), minőség (milyen), mennyiség (mennyi?), stb. (10 kategória) Ezek a legfelső állíthatók. Platónnál egy legfelső állítható van: a Jó (avagy Létező)

  5. Amit keresünk: az emberi értelemben vett jó. Azaz a boldogság. I. 6. : „… minden munka csak akkor jó, ha a cselekvő alany sajátos természetére jellemző kiválóságnak megfelelően megy végbe. Akkor mindezek alapján megállapíthatjuk, hogy az emberi értelemben vett jó nem más, mint a léleknek erény szerinti – ha pedig több ilyen erény van, a legjobb és a legtökéletesebb erény szerinti – tevékenysége.” (1098 a) Erény: eredetiben areté, inkább „kiválóság” Boldogság és erény viszonya: „[N]em is lehet erényes ember az, aki nem örül, ha erényes cselekedeket hajthat végre; aminthogy senki nem mondhatja igazságos embernek azt, aki nem leli kedvét az igazságos tettekben, sem nemes lelkű adakozónak szt, aki nem örvend a nemes lelkű adakozásnak;…” (1099a) Anti-Kant? A boldogság csak tartós állapot lehet. Érheti-e az embert holtában szerencsétlenség? Elveszíthetik-e a halottak a boldogságukat?

  6. 2. könyv: az erény Az erények (kiválóságok) két fő csoportja: észbeli és erkölcsi. Arisztotelészi definíció: legközelebbi nem (genus proximum) + fajalkotó különbség[ek] (differentia specifica) Amit definiálunk, az egy faj (species), azaz dolgok egy bizonyos osztálya. Nem, faj: viszonylagos fogalmak/dolgok tágabb, ill szűkebb osztálya. Az erény távolabbi neme: lelki jelenségek. A lelki jelenségek egyik faja a lelki alkat. (A többi az érzelem és a képesség.) Differentia specificák: Akarati elhatározásra vonatkozik. A helyes közepet találja meg, pl. a gyávaság és a vakmerőség között a bátorságot, az élvhajhászás és az érzéketlenség között a mértékletességet. Közép:nagyon jellemző Arisztotelészre!

  7. II. 6.: „Az erény tehát olyan lelki alkat, amely az akarati elhatározásra vonatkozik, abban a hozzánk viszonyított középben áll, amely egy szabálynak aránynak megfelelően határozható meg, mégpedig azon aránynak megfelelően, amely szerint az okos ember határozná meg.” (1107a) A kérdéses szó: logosz. A gondolat: a közép azt jelenti, hogy a két véglettől: a túlzástól és az elégtelenségtől megfelelő távolságra vagyunk. Persze nem érvényes mindenre: nem lehet valaki túlzó (vagy elégtelen) mértékben gyilkos vagy parázna.

  8. 6.könyv: az észbeli erények • Bevezetés: az értelmes lélekrészről és annak felosztásáról. • Ezekre nézve a kiválóság („erény”) olyan lelki alkat, amely igaz gondolkodással párosul. Ötöt sorol fel: • Tudomány: változatlan dolgokra vonatkozik, bizonyít. • Következtetésen és „rávezetésen” (epagógé, indukció) alapul. • Mesterség: létrehozásra vonatkozik. • Okosság (phronészisz): • A helyes megfontolás, mérlegelés képessége, a saját személyünket és embertársainkat illető dolgokban. • Cselekvésre vonatkozik. • Mértékletesség: „megmenti” az okosságot, a gyönyör és a fájdalom [vagy: az élvezet és a szenvedés] eltorzítja. • Ész: A tudomány legelső alapelveire vonatkozik (pl. az ellentmondástalanság elve). • Bölcsesség: „A természettől fogva legbecsesebb dolgokra irányuló tudomány és ész.”(1141b)

  9. Az egyes észbeli kiválóságok egyenkénti megtárgyalása után: egymáshoz való viszonyuk. Az okosságot sokszor a saját ügyeinkre vonatkoztatjuk. Ezért a kiváló, bölcs ember néha nam tűnik okosnak. (Euripidész: Philoktétész:) „ ’Hogy is volnék én okos, mikor módomban lett volna szép csendben, a sereg közemberei közé elvegyülve, a többivel egyenlő részt élveznem?! Mert aki nagyobbra lát és többre vágyik …’” (1142a) „ … az okosság az ésszel éppen ellentétes szerepet játszik; az ész ugyanis azokra a határt alkotó tételekre vonatkozik, amelyek nem okolhatók meg, az okosság viszont a végső egyedi esetre vonatkozik, amelyet nem ragadhat meg a tudomány, hanem csak az észlelés; nem az egyes érzékszervek sajátos tárgyaira vonatkozó észlelés, hanem olyanfajta észlelés, amilyennel a matematikában azt észleljük, hogy az előttünk álló egyedi alak háromszög …” (1142a) Tudománya csak az általánosnak van A tudományban használatos következtetés (szillogizmus) általános terminusok közötti viszonyokat mutat ki. A következmények egyedi esetre való alkalmazásának képessége: okosság

  10. „… még a jó eredményt is el lehet érni hamis következtetéssel, éspedig úgy, hogy amit meg kell tenni, azt eléri ugyan az ember, csakhogy nem avval, amivel kellene, hanem úgy, hogy a következtetés középfogalma hamis.” (1142b) Szillogizmus: 1. premissza: Az A és B terminusok („fogalmak” ) Q viszonyban vannak. 2. premissza: B és C között R viszony áll fenn. Konklúzió: A és C között S viszony van. A: főfogalom, felső v. nagyobb terminus. B: „középfogalom”. C: kisebb terminus. „A középfogalom hamis”: valamelyik premissza hamis. A szillogizmus azt garantálja, hogy ha igazak a premisszák, igaz a konklúzió is. De hamis premisszákból is lehet helyes következtetésre jutni. Például: Minden hal vízben él. A bálna hal. Tehát a bálna vízben él. A ‘hal’ volt a rossz középfogalom.

More Related