Gimnasztika

1. Gimnasztika Ureczky Dóra

2. Gimnasztika eredete, meghatározása: • görögöktől ered • gimnosz= mezítelen 1.Palesztrika: férfiaknak(pentatlon, avatási próbák) 2.Orkhesztika: nőknek( tánc, mozgásművészet, ügyesség) 3. Testnevelési gyermek játékok( játékos mozgás; 1-7 éves korig)

3. Pestelozzi: „elemi gimnasztika”;a szabad gyakorlatok rendszerének megteremtője. • Guts-Muts: újkori testnevelés megalapítója

4. Definíció • A gimnasztika általánosan és sokoldalúan képző, a sportágak előkészítő és szinten tartó gyakorlatait és az ember természetes mozgásait foglalja magába.

5. A gimnasztika feladatai: - bemelegítés - mozgástanulási folyamatok felgyorsítása - baleset megelőzés - regenerálódás - rehabilitáció - képességek megalapozása - felgyorsítja a fejlődés ütemét - szinten tartás - mozgásműveltség bővítés - egészségmegőrzés

6. A gimnasztika jellemzői •  gyakorlatok sokfélesége jellemzi • bármilyen életkorban alkalmazható • egyénileg és csapatban is végezhető • időjárástól és évszaktól függetlenül alkalmazható • kondicionális, koordinációs képesség fejleszthető vele • ízületi mozgékonyság, egyensúly, ritmusérzék kialakítható vele • pontosan alkalmazható • kis szerigényű

7. A gimnasztika területei: • általános(óvoda, közoktatás) • speciális(sport, fegyveres testületek)

8. Alapforma: Egyszerű testhelyzeteket, egy ízületben, egy forgástengely körül történő, egyirányú és kifejezett mozgásokat alapformának nevezzük. • Egyszerű gyakorlatok: Egy vagy két alapforma kapcsolása. • Összetett feladatok: Kettőnél több alapforma kapcsolódása. • Gyakorlathalmaz: gyakorlatok rendezetlen egymásutánisága. • Gyakorlatsor: gyakorlatok ütemenkénti összekapcsolása. • Gyakorlatlánc: Olyan gyakorlatsor, ahol az előző gyakorlat befejező helyzete megegyezik a következő gyakorlat kiinduló helyzetével.

9. A gimnasztika hatása lehet: - erősítő - nyújtó - ernyesztő - intermuszkuláris koordinációt fejlesztő

10. A gimnasztikai gyakorlatok felosztása: 1. Rendgyakorlatok: - vonal, tanulók közti távolság, térköz; általában tenyér távolság, de lehet könyök, kar, két kar, 1m…stb. - oszlop: közöttük lévő távolság, távköz: kartávolság, 1 m….stb. - kör: arckör, hátkör, jobb- , bal oldalkör - Egyéb alakzatok: téglalap, négyzet, …stb.

11. 2. Általánosan sokoldalúan képző gyakorlatok: Szabadgyakorlatok=határozott formájú gyakorlatok=alapformájú gyakorlatok A, eszköz nélküli gyakorlatok: Izomrendszerre gyakorolt hatása szerint: Erősítő Nyújtó Ernyesztő Testrészek szerint: Nyak Kar Törzs Láb gyakorlatok

12. B, eszközzel végzett gyakorlatok: kézi szer ( kézzel megemelhető) kötél, karika, bot, labda, medicine labda…stb egyéb gyakorlatok (nem vagy nehezen mozdítható szerrel) pad, bordásfal, zsámoly, tornaszerek…stb. páros és társas gyakorlatok

13. 3.Természetes gyakorlatok: - járás futás - ugrás - dobás - húzás-tolás - emelés-hordás - kúszás- mászás - függeszkedés - küzdőgyakorlatok - versenyek: - sor-váltó - egyéni - küzdő - dobó- labdás

14. SZAKNYELV

15. A test helyzete a szerhez viszonyítva: • Oldal helyzet: test szélességi tengelye, párhuzamos a szer a főtengellyel. • mellső oldal • hátsó oldal • bal oldalsó • jobb oldalsó • oldalhelyzet a szeren • Haránt helyzet: test szélességi tengelye merőleges a szer főtengelyével. • mellső • hátsó • jobb • bal • haránt • haránthelyzet a szeren

16. A szaknyelv alapjai: - egységesség nyelve: minden mozgásnak pontos neve van, ami mindenkinek ugyanazt jelenti) - legjellemzőbb sajátosság elve(pl.: karkörzés előre, nem tesszük hozzá, hogy mindkét karral) - szabályai: meghatározott sorrendben tartalmaznia kell az alábbi elemeket: - címe - alcíme - kiinduló helyzet - ütemszám - mozgás megnevezése - irány - kiterjedés - befejező helyzet

17. képírás • nem igényel rajztudást • kisebb helyet igényel, mint a leírás • gyors • szemléletes (nem szakember számára is kivehető) • mindenki számára hozzáférhető • nemzetközi (nem kell nyelvtudás)

18. Talaj ábrázolása: • Vízszintes vonal • Vonal feletti a levegőben • Vonal alatti a földön

19. Arányok ábrázolása: • Fej 1 • Törzs nyakkal együtt 2,5 • Láb 3,5 • Kar 2,5 Az ember 7 egység magas

30. Kiinduló helyzet: guggoló támasz; (minden ütem végén ; , a legvégén pont.) 1.:lábnyújtás jobb lebegőállásba, bal láblendítéssel balra; karlendítéssel, oldalsó középtartásba; majd kilépés balra bal támadó állásba, törzs függőleges, és törzsfordítás jobbra karlendítéssel jobb oldalsó középtartásba; 2.ü.: törzsfordítás balra emelkedés jobb lebegőállásba, és karlendítés oldalsó középtartásba, majd ereszkedés guggoló támaszba

31. 3.)(2-3) Talajvonal alatti szám zárójelben: adott ütemekben mozgás szünet 4.) „x” Talaja vonal alatti(feletti) szorzás jel: - ütemszám mellett a rugózások, után mozgások számát jelöli - talajvonal végén a vonal alatt az egész gyakorlat ismétlésszámát jelöli - talajvonal felett a végtag mellett a mozgás, utána pedig a mozgás számát jelöli

32. 5.) „+” összeadás jel(pluszjel): - talajvonal alatt a gyakorlat végén: az egész gyakorlat ellentétes oldalra való végrehajtását jelöli, illetve szerepcserét - ütemszám előtt, talajvonal alatt a mozgás ellentétes oldalra történő végrehajtását jelenti - végtag mellett a +=jobb végtag; zárójelben a végtag mellett : (+) jobb végtag nem végez mozgást (bal végtag) jelenti.

33. 1-8.ü: jobb karkörzés lefelé 2x; 9.ü.: ereszkedés szögállásba csípőre tartással; 10.ü: törzshajlítás előre; 11-12.ü: utánmozgás2x; 13.ü.: törzsemelés vissza szögállásba; 14.ü.: karnyújtás magas tartásba; 15-18.ü.: bal karkörzés előre 4x; 19-36.ü.: ellenkezőleg; Gyakorlat végrehajtása 8x.

36. 1.) Támaszok állások: • alap, vigyáz állás (1/a) • pihenj állás: bal térd enyhén hajlított (2/a) • szűk, váll széles és széles terpesz állás (3/a) • bal és jobb haránt terpesz állás (4/a) • szögállás (alap állás vm. kartartással) (5/a) • lábujj állás (6/a) • sarokállás (7/a) • zártállás (8/a)

37. lépő állások (testsúly támaszban marad; előre, hátra, jobbra ,balra) (9/a) • kilépő állások (10/a) • hajlított állás (11/a) • guggoló állás (12/a) • zsugorállás (13/a) • támadó állás (előre, hátra, jobbra, balra) (testsúly mindkét irányba) (14/a)-> az ellépő lábról nevezzük el • védő állás ( testsúly a hajlított helyben maradó lábon) (15/a) • lebegő állás (törzs egyenes)- > a támaszlábról nevezzük el • -mérleg állás (törzs a láb meghosszabbítása) (17/a)

38. térdelések: • Térdelő állás (b/1) • terpesztérdelés (b/2) • fél térdelés (b/3) (térdelő lábról nevezzük el) • térdelő ülés (b/4) • térdelő mérleg (b/5)

39. ülések: • nyújtott ülések (zárt ill. terpesztett lábbal) (c/1) • lebegő ülések (c/2) • hajlított ülés (c/3) • zsugor ülés (c/4) • törökülés (c/5) • gátülés (c/6) • ülés szeren (c/7)

40. felvések: • hanyadt • hason • oldal fekvés • combon fekvés

41. kéz és láb támaszok: • guggoló támasz( terpesz, lábnyújtással, előre hátra, stb.) • fekvő támasz (mellső, hátsó, jobb oldalsó, bal oldalsó, magas , mély) • térdelő támasz ( terpesz, lábnyújtással előre, hátra) • hidak • támasz szeren • lebegő támaszok • kézállások (nem kézen állás!!!) • támaszmérlegek • alkar támasz • fejállás (nem fejen állás!!!) • felkar és váll támasz (szeren) • spárgák

42. 2.) Függések: • függések kézen, a láb nem éri a talajt • lefüggés; fejjel lefelé történő függés

43. 3.)Vegyes helyzetek: • függő támasz ( egyik kézzel függés, a másikkal támaszkodás)  • függő állás

44. Kartartások: nyújtott, hajlított, egyéb(pl.: íves) csukló keresztezések Pl.: mellső középtartás, magas tartás, csípőre tartás, tarkóra tartás, bal oldalsó közép tartás;) Kéztartások: felső, alsó, orsó (hüvelykujj van felül), sing (kisujj van felül), vegyes; Ujjtartások: • nyújtott zárt • természetes • ökölbe szorított • nyitott • ujjfűzés

45. Fogás módok: felső, alsó, fordított (sing), orsó, vegyes; a) Ujjak helyzete szerint: • madár: 4 ujjal szemben a hüvelyk ujjal; • teljes fogás: mind az 5 ujj egy oldalra • befogás: csukló felső széléig történő fogás b)Ezek egymástól való távolsága szerint: • rendes- • tárt- • szűk- • zárt- • kereszt fogás

46. Emelkedés-ereszkedés: • egész test súlypontjának alacsonyabb helyzetből magasabb helyzetbe való mozgatása( ereszkedés a magasabból alacsonyabba) • pl.: ereszkedés guggoló állásba Hajlítás, nyújtás: • egy vagy több ízülethez tartozó testrész vagy testrészek közelednek egymáshoz- hajlítás • ellentéte a nyújtás, amikor a testrészek távolodnak Döntés, dőlés: • döntés-> törzs egyenes v. homorított, csípőízületben történik a hajlítás • dőlés: egész testtel

47. Lendítés, lengetés, lebegtetés: • kar, v. láb élénk tempójú egyszeri elmozdulása- lendítés • lendítés oda- vissza: lengetés • lebegtetés: oldalsó középtartás kis terjedelmű fel- le történő mozgatása a karnak Emelés, leengedés: • testrészek közepes tempójú mozgatása Húzások, csúsztatások, kar és láb vezetések: • végtagok ízületi mozgáshatárig történő mozgatása: húzás • csúsztatás: kéz v. láb a talajon, v. vm-ben ill. tornaszeren történő súrlódással járó mozgatása • kar és láb vezetés: végtagok vízszintes irányú lassú mozgatása

48. Fordítás, forgatás: • végtag vagy testrész függőleges tengely körüli egyszeri elforgatása • forgatás: oda- vissza fordítás Fordulat, forgás: • egész test hosszúsági tengely körül- fordulat • forgás: többszöri teljes fordulat (360o) Átfordulás: szélességi vagy mélységi tengely körül

49. Körzések: végtag vagy testrész körpályán történő mozgatása Után mozgás, rugózás: • kis terjedelmű, ismétlődő végre hajtása; • rugózás: térdízületben Helyzetcsere: végtagok helyzetének megcserélését jelenti Ugrás, szökdelés: • ugrás: súlypontemelkedés, egész test elemelkedik a talajtól (egyszeri) • szökdelés: kis vagy közepes magasságú ismétlődő ugrások Gurulás: fekvésben, test hosszúsági tengelye körüli folyamatos fordulás Összetett törzs mozgás: törzsdöntés, hajlítás, fordítás közül legalább kettő egyidejű végrehajtása

50. A gyakorlatok ismertetésének és vezetésének módszerei - verbális • vizuális • vegyes