Gimnasztika

1. Gimnasztika Készítette : Dr. Müller Anetta Ph.D

2. A Gimnasztika eredete: • A gimnasztika a „gymnos” vagy „gümnosz” latin eredetű szóból származik. • Eredeti jelentése: mezítelen.

3. A gimnasztika célja: • A gyakoratok tanítása, tanulása során olyan mozgáskészségek kialakítása illetve a motoros képességek fejlesztése, amelyek előmozdítják: • Az egészséges testi fejlődést, • Mozgáskultúrát fejlesztik, • Sportteljesítményt fokozzák, • Felkeltik a rendszeres mozgás iránti igényt ( életmód elem)

4. Bemelegítés ( ált, és spec.) Mozgástanulás gyorsítása Balesetek, sérülések elkerülése Regenerálódást fokoz-prevenció rehabilitáció Képességek megalapozása Képességfejllesztés gyorsítása Képességek szinten tartása mozgásműveltség bővítése Egészség megőrzése Pszichikai, erkölcsi tulajdonságok kialakítása A gimnasztika feladatai:

5. A gimnasztika jellemzői: • Az egészséges fejlődést biztosítja a gimnasztikai gyakorlatok sokfélesége • A gyakorlatok életkornak, edzettségi állapotnak megfelelően változtathatóak • Nem függ az időjárástól, évszakoktól • Kondicionális és koordinációs képességek fejleszthetők • Fejleszti: ízületi mozgékonyságot, hajlékonyságot, egyensúlyozási képességet, ritmusérzéket • Egész testre hat, izoláltan is alkalmazható • A hatása pontosan adagolható • Minimális szerszükséglet.

6. Kisgyermekek, óvodások testnevelésében, Közoktatás és felsőoktatás kül. Típusaiban, Testnevelés és sportünnepélyeken Rekreációs céllal végzett foglalkozásokon Versenysport, élsport. Fegyveres testületek Egészségügyi, kórházi rehabilitációban. A gimnasztika alkalmazási területei:

7. ALAPFORMA: Egyszerű testhelyzeteket, Egy ízületben, egy forgástengely körül történő, egyirányú és befejezett mozgásokat. Tovább nem bontható, minden gimn.gyak. Ezen alapelemek összekötéséből jön létre EGYSZERŰ GYAKORLAT: 2 alapforma kapcsolódik. ÖSSZETETT GYAK: 3-nál több alapforma kapcsolata A Gimnasztika alapfogalmai:

8. Gyakorlathalmaz: A gyakorlatok, spontán, rendezetlen egymásutánisága Gyakorlatsor: több gyakorlat ütemenkénti összekapcsolása, egymásutánisága Gyakorlatlánc: Olyan gyakorlatsor, ahol az előző gyakorlat befejező helyzete a következő gyakorlat kiinduló helkyzete lesz.

9. A gyakorlatok tartalma: • Gyakorlatokat, céltudatosan, a hatásukért alkalmazzuk. • A célok elérésére tett gyakorlatok jellemzik a gyakorlatok tartalmát: • Erősítő, nyújtó, ernyesztő. Intermuszkuláris koordinációt fejlesztő gyakorlatok

10. A gimnasztikai gyakorlatok felosztása Hatásai alapján: • Nyújtó, • Lazító • Ernyesztő • Erősítő

11. A gyakorlatok formája: • A gyakorlat külső megjelenése, azaz a látható és érzékelhető mozgás.

12. A Gimnasztikai gyakorlatok felosztása: • Rendgyakorlatok ( óra szervezéshez szükséges) • Általánosan és sokoldalúan képző gyakorlatok ( szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatok- eszköz nélküli, eszközzel, kéziszer, egyéb, páros- és társas) • Természetes ( járás, futás, emelés, hordás, ugrás, húzás, tolás, kúszás, mászás, függeszkedés, küzdőgyak., egyensúly gyak.) • Testnevelési játékok gimnasztikai feladatokkal ( fogó és futójátékok, sor és váltóversenyek, egyéni versenyek, küzdőjátékok, dobó és labdás játékok)

13. A gyakorlatok szaknyelve: • Gyakorlatok, helyzetek, mozgáselemek szakkifejezése.

14. A test tengelyei: • Szélességi • Hosszúsági • Mélységi

15. Szélességi tengely

16. Hosszúsági tengely

17. Mélységi tengely

18. A test síkjai: • Oldalsík (szélességi tengely mentén) Mellső-hátsó • Harántsík(hosszúsági tengely) Bal-jobb fél • Mélységi(Oldal és függőleges síkra merőleges)=Vízszintes

19. A szaknyelv alapelvei: • Egységesség elve • A legjellemzőbb sajátosság elve • A gyakorlatok szakleírása(cím, alcím, kiindulóhelyzet,ütemszám, mozgás, irány, kiterjedése, befejező helyzet)

20. Rajzírás szabályai: • Talaj • Testarányok: Fej:1/7-1 négyzet Törzs:2,5 négyzet Láb:3,5 négyzet Kar:2,5 négyzet

21. Test ábrázolása • Elölnézet • Hátulnézet • oldalnézet

22. Elölnézet

23. Oldalnézet

24. Hátulnézet

25. Vízszintes vonal= zárt fogás, zárt állás • Félkörív= alsófogás • Vonal nyíllal= a mozgás megindításának iránya • Körív nyillal: A körzés iránya • Félkörív nyillal:végtagok helyzetcseréje

26. Vízszintes cikk-cakk: rugózás • Függőleges cikk-cakk:bokázás • Talajvonal alatti szám: ütemszám • Talajvonal alatti összekötő íves vonal: egy ütem alatt kerül végrehajtásra • Talajvonal alatti szám (2-3): mozgásszünet

27. Talajvonal altti X: ismétlésszám, pl 2X • Talajvonal fölötti szám, pl90, 180:fordulat nagysága • +: ellentétes irányba, másik oldali végtag. • Páros, társas gyakorlatnál:6, A,B: Résztvevők száma, tagok

28. TÁMASZOK FÜGGÉSEK VEGYES HELYZETEK TÁMASZOK: Állások Térdelések Ülések Fekvések Kéz-és lábtámszok Kéztámaszok Egyéb támaszok Statikus gyakorlatelemek:

29. Alap és vigyázzállás Pihenjállás Terpeszállás Szögállás Lábujjállás Sarokállás Zártállás Lépőállások Kilépőállások Hajlított állás, guggolóállás, zsugorállás 11. Támadóállás 12. Védőállás 13. Lebegőállás 14. mérlegállás Állások 16 db

30. Térdelés, terpesztérdelés féltérdelések Térdelőülés térdelőmérleg Nyújtottülés Lebegőülések Hajlított- és zsugorülések Ülések tornaszereken Térdelések, ülések

31. Fekvések fekvőmérlegek Guggolótámaszok, Fekvőtámaszok Térdelőtámaszok, Hidak, Fekvések,kéz-és lábtámaszok

32. Támaszok, tornaszereken Lebegőtámaszok Kézállások Támaszmérlegek talajon és tornaszereken Alkartámsz Fejállás Tarkóállás Felkarállás Vállállás spárgák Kéztámaszok, , egyéb támaszok

33. Függések lefüggések Függőtámasz függőállás Függések, vegyes helyzetek