AZ ANYANYELV ELSAJÁTÍTÁSA

1. AZ ANYANYELV ELSAJÁTÍTÁSA (Ontogenetikus nyelvfejlődés)

2. Magzatnyelv • A magzat érzékeli az anyai beszéd néhány fizikai jellemzőjét (ritmus, hanglejtés, prozódiai sajátosságok) • Befogadói (recipiensi) magatartás

3. PREVERBÁLIS HANGJELENSÉGEK • 1. Kifejező sírás • Fájdalom-sírás (a legnagyobb intenzitás- és frekvenciakülönbségek) • Éhség-sírás (szűkebb frekvenciatartomány, nincsenek nagy mértékű intenzitásváltozások, szünetperiódusok) • Diszkomfort jelzésére szolgáló sírás (az intenzitás erősen csökkent szintje, szűk frekvenciatartomány) • Unalomsírás (rövid hangzó szakaszok és csendes periódusok, alacsony intenzitás)

4. Preverbális hangjelenségek 2. Gőgicsélés • Nem fiziológiás eredetű hangjelenségek • (3-6. hét között jelenik meg) • Két oka és fenntartója: • az artikulációs mozgások következtében érzett öröm • a létrejött hangok akusztikai sajátosságai nyújtotta élmény

5. Gőgicsélés • Egyetlen hangféleséggel indul: [ø], [a:] • 2. hónap vége, 3. eleje: áj, ej, öj, öh, áh, uh … eju, áju, uvu, öhö • 3. hónap vége: gú, gő, ebu, geu, ágő, héj, áju, gáj, egu, háj • 6. hónap: [b, m, f, l], prpr, brbr, grgr, khrkhr

6. Gőgicsélés • Dallamos ejtés • Azonos szótagok ismétlése • 6-9. hónap: gőgicsélés kommunikációs céllal • A hangállomány bővülése és szűkülése • Első év utolsó negyede (jellemzően magyar nyelvi sajátosságok): auvabam, ömgéj, bubububu, gogogo, mamama

7. Szókezdemények • A későbbi szavak közvetlen előzményei • toka, takaj, takatoka, dada, dej, begbeg, mábaba • Hátul képzett magánhangzók és két ajakkal, illetve ajakkal és foggal képzett mássalhangzók előnyben részesítése

8. Mondatszók/szómondatok, holofrázisok (egyéves kor körül)

9. Telegrafikus beszéd (12-24 hónapos kor) • A szintaktikai viszonylatoknak eleinte csak szupraszegmentális jelzésük van • A toldalékok esetlegesen jelennek meg • Andics beütöttem fáj puszika • Szemantikai fejlődés: • kiterjesztés • szűkítés

10. A toldalékok elsajátításának sorrendjét meghatározó elvek • Kognitív elsőbbség (pl. feltételes mód) • Kognitív bonyolultság: a nyelvi forma szempontjából összetettebb elemek később jelennek meg) (előbb jelennek meg az igevonzatok=állandó határozók, mint az egyéb határozók) • Egyértelműség elve (-nak/-nek toldalék) • Gyakoriság elve

11. A toldalékok megjelenésének sorrendje • -t tárgyrag, -é birtokjel • -ba/-ban határozórag • Egyes szám, harmadik személyű, jelen idejű, egyes szám, második személyű, felszólító módú igei személyragok • Birtokos személyragok (egyes számban) • A többes szám jele (-k)

12. A toldalékok megjelenésének sorrendje • Kicsinyítő képző (-ka/-ke) • Részeshatározórag (-nak/-nek) • További határozóragok (-ra/-re, -ból/-ből, -nál/-nél, -hoz/-hez/-höz, -val/-vel) • Igei személyragok: jelen idő, egyes szám első személy (-m/-k); múlt idő, egyes szám, harmadik személy (-t/-tt), jelen idő, egyes szám második személy (-sz/-d)

13. Mély hangrendű toldalékok elsődleges megjelenése • Kontextusfüggő ejtés

14. Gyermeknyelvi hangtörvények • Hasonulási folyamatok • Helyettesítő folyamatok • Metatézisek • Időzítési folyamatok

15. Hasonulás • Szomszédos hangok hasonulása: amma, kömme, kiffiú, memmosta, pikkos • Nem szomszédos hangok hasonulása: kuko • Mássalhangzó beillesztése: elengáncs, kalampács • Hasonulás hiánya: malacval, vízvel

16. Helyettesítő folyamatok • téjé, bocánat, motoj, mézset, ana, lóka • Zéró helyettesítés: fóó, sapa, helikóter • Nem normatív zöngésítés: díznót, legváros, krumblit, mígrofonba, kivli, kizsnyúl, mozsmá, éhezs vagyok • Szóvégi zöngétlenítés: kopok, szabat, Balás

17. Metatézisek • bodoz, pázsiri, lovacsak, hummlázik, letomblizázom, Titasz

18. Időzítési folyamatok torzítása • Rövidülés: szapa, vilamos, cipömet • Nyúlás: cippőmet, iskolla, cicca, róssz, tójást • Rövidülés és nyúlás ugyanazon hangsoron belül: úja, pílangó

19. A telegrafikus beszédtől hároméves korig (20-36 hónapos korig) • Csökken a hiányzó és torzan ejtett beszédhangok száma • Analógiás tévesztések: láttam elefánt, majomok, könyvök, egérek, látottam, eszett, iszott, nyávogik a macska, • Az első összetett mondatok megjelenése

20. Önállóan létrehozott szemantikai egységek • ebédlőbácsi, ördögbácsik, • Ezt ollózni kell, Szűrőzd le nekem • Nehézséget jelent a múlt, jelen és jövő kifejezése, egymáshoz viszonyítása

21. A beszédészlelési és beszédmegértési folyamat fejlődése • A beszéd jelentést nem tartalmazó összetevői • Globális beszédmegértés • Kulcsszó-stratégia • Kettős tárolás: a gyermek mentális lexikonában kétféle forma létezik: felnőtt nyelvi hangsor és a gyermek saját ejtése

22. Nemi különbségek az anyanyelv-elsajátítás folyamatában • Fiziológiás magyarázat: corpus callosum • Szociolingvisztikai magyarázat: a környezet megerősítése

23. Ikrek • Kialakulhat egyéni kommunikációs forma • „Felosztják” egymás közt a felnőtt megnyilatkozásra adott választ • Ritkán beszélnek egyszerre • Az egyéni nyelvi készségek fejlődésében némi késében vannak, ugyanakkor ügyesebbek a társalgás fenntartásában és a felnőttekkel folytatott interakcióban