1 / 9

R ma alap t sa

A monda szerint:. Rhea Silvia (Vesta szuz) ?s Mars isten gyermekei Romulus ?s Remus.Egy anyafarkas ?s egy hark?ly neveli oket.Ezut?n Acca Laurenti?nak gondjaira lettek b?zva.Kr.e. 753-ban alap?tott?k meg a v?rostA testv?rek visz?lyaRemust meg?lik/meg?li RomulusEzut?n Romulus lett a kir?ly ?s

isi
Download Presentation

R ma alap t sa

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


    1. R�ma alap�t�sa

    2. A monda szerint: Rhea Silvia (Vesta szuz) �s Mars isten gyermekei Romulus �s Remus. Egy anyafarkas �s egy hark�ly neveli oket. Ezut�n Acca Laurenti�nak gondjaira lettek b�zva. Kr.e. 753-ban alap�tott�k meg a v�rost A testv�rek visz�lya Remust meg�lik/meg�li Romulus Ezut�n Romulus lett a kir�ly �s k�vetkezett a h�t kir�ly kora.

    3. A h�t kir�ly N�v Uralkod�s�nak ideje Romulus Kr. e. 753�Kr. e. 716 Numa Pompilius Kr. e. 715�Kr. e. 674 Tullus Hostilius Kr. e. 673�Kr. e. 642 Ancus Marcius Kr. e. 642�Kr. e. 617 Lucius Tarquinius Priscus Kr. e. 616�Kr. e. 579 Servius Tullius Kr. e. 578�Kr. e. 535 Lucius Tarquinius Superbus Kr. e. 535�Kr. e. 510

    4. A h�t kir�ly N�v Uralkod�s�nak ideje Romulus Kr. e. 753�Kr. e. 716 Numa Pompilius Kr. e. 715�Kr. e. 674 Tullus Hostilius Kr. e. 673�Kr. e. 642 Ancus Marcius Kr. e. 642�Kr. e. 617 Lucius Tarquinius Priscus Kr. e. 616�Kr. e. 579 Servius Tullius Kr. e. 578�Kr. e. 535 Lucius Tarquinius Superbus Kr. e. 535�Kr. e. 510

    5. T�rt�nettudom�ny szerint: T�bb alap�t�si idopont: Fabius Pictor : Kr.e. 747 Cincius Alimentus : Kr.e. 728 M. Terentius Varro : Kr.e. 753. �prilis 21. Ez a hivatalosan is elfogadott v�ltozat!

    6. T�rt�nettudom�ny szerint: T�bb kis falu egyes�lt R�ma v�rosa (osi v�ros magja: Roma Quadrata) Az Esquilinus, Viminalis �s Quirinalis dombokon a hagyom�ny szerint a szabinok telep�ltek le. A Palatinus lak�ival val� egyes�l�s�kkel befejezod�tt R�ma megalap�t�sa.

More Related