Japán és Korea

1. Japán ésKorea

2. I.A költségvetés törvényi szabályozása

3. Japán • 1946, Alkotmány • 1947, Közpénzügyekről szóló tv. (PFA) • 1947, Parlamentről szóló tv. állami szintű • 1947, Nyilvános elszámolásról szóló tv. szabályozás • 1947, Könyvvizsgáló Bizottságról szóló tv. (BOA) • 1947, A helyi önkormányzatokról szóló tv. (LAA) • 1948, A helyi pénzügyekről szóló tv. (LFA) • 1950, A helyi adókról szóló tv. (LTL) helyi szintű • 1950, Az átengedett helyi juttatásokról szóló tv. (LATA) szabályozás • 1955, Az átengedett helyi útadóról szóló tv.

4. Reformok: Közpénzügyekről szóló tv. negyedik cikkelye, mint „aranyszabály” 1975-2004: a reformok időszaka → makrogazdasági stabilitás helyreállítása • 1973-as olajválság hatásainak kezelése → 1975: rendkívüli tv. elfogadása ↔ évente megújítják → „hatálytalanítja az aranyszabályt” • 1997. évi Kincstári szerkezeti reformról szóló tv. (FSRA): - visszaállítja az aranyszabályt - egyes kiadások maximalizálása - cél: a pénzügyi deficit csökkentése • 1999: kötelező információszolgáltatás • 2001: - Kabineti Hivatal létrehozása - Gazdasági és Pénzügyi Politikai Tanács létrehozása

5. Korea Állami szinten: • 1948, Alkotmány • 1948, Nemzetgyűlésről szóló tv. (NAA) • 1961, Költségvetésről és elszámolásról szóló tv. (BAA) • 1991, Az alapok igazgatására vonatkozó kerettörvény (FAFM) • 1963, A Könyvvizsgáló Bizottságról és a vizsgálatról szóló tv. (BAIA) • 1961, A közvállalatok költségvetéséről és elszámolásáról szóló tv. (PEBAA) • 2002, A törvényes kiadásokról szóló alaptörvény • 2002, A Kincstári Alap kezeléséről szóló tv. • 1950, Kormányzati vagyon-kezelésről szóló tv. • 1949, A közösségi adókról szóló tv.

6. Helyi szinten: • 1949, A helyi önkormányzatokról szóló tv. • 1963, A helyi pénzügyekről szóló tv. • 1961, A helyi megosztott adókról szóló tv. • 1990, Az átengedett helyi forrásokról szóló tv.

7. Reformok: A 90-es évekig nincs jelentősebb reform. 1997: ázsiai pénzügyi krízis → radikális változtatások a pénzügyi politikában • 2001-2003: reformok a FAFM-ban - a közbefektetések a Nemzetgyűlés jóváhagyásához kötöttek - erősebb parlamenti felügyelet → nő a Nemzetgyűlés hatalma • 2002: Alaptörvény a vezető törvényen alapuló kiadásokról - új adó bevezetése a Tervezési és Költségvetési Minisztérium jóváhagyásához kötött - a minisztériumok évente beszámolnak a Nemzetgyűlésnek - növekszik a Nemzetgyűlés ellenőrző hatalma a közpénzügyek menedzsmentje felett • 2004: Nemzeti költségvetési tv. tervezete

8. Ii.A költségvetési rendszert meghatározó alapelvek

9. Japán Tradicionális elvek dominálnak, de megjelentek a modernebbek is. Forrás: Alkotmány, Közpénzügyekről szóló tv. (PFA) • Átláthatóság elve • Hatékonyság elve • Felelősség elve • Elszámolhatóság elve • Éves költségvetés elve (április 1-től következő év március 31-ig) • Egységesség elve • Egyetemesség elve • Specifikusság elve • Mérlegalapú költségvetés elve

10. Korea Forrás: Alkotmány, Költségvetésről és elszámolásról szóló tv. (BAA) • Évenkéntiség elve (jan. 1- dec. 31) • Egyetemesség elve • Mérlegszerűség elve • Felelősség elve • Specifikusság elve • Átláthatóság elve • Stabilitás elve • Teljesítmény (hatékonyság) elve • Törvényi jóváhagyás elve

11. Iii.Jogi alapok a költségvetési rendszer intézményei és szereplöi számára

12. Japán Áttekintés: • Unitárius állam • Parlamentáris rendszer → Miniszterelnök • 3 szintű kormányzat: - központi kormányzat - regionális elöljáróságok - települési önkormányzatok • Végrehajtás csúcsszerve: Kabinet • Törvényhozás: Parlament (Képviselőház + Tanácsosok Háza)

13. Kabinet és a miniszterek: • Kabinet • = miniszterelnök + miniszterek, maximum 17 fő • Feladata: -kormányoz - igazgatja a közszolgáltatásokat - előkészíti és prezentálja a költségvetést a Parlament számára • 2001: Kabineti Iroda (Miniszterelnöki Hivatal + Gazdasági Tervezési Ügynökség) • Miniszterek • Kollektív felelősség

14. Minisztériumok és végrehajtó ügynökségek • 1948. évi nemzeti szervezetekről szóló tv. (NOA): - általános alapelvek - függelékében felsorolja a minisztériumokat, bizottságokat, ügynökségeket • Szervezeti törvények ↓ • 2000: Pénzügyminisztérium szervezetéről szóló tv. - Költségvetési Iroda, Adóügyi Iroda - központi kormányzat pénzügyi menedzsmentjéért felel → nemzeti költségvetés előkészítése, költségvetés végrehajtásának felügyelete • 2001: Gazdasági és Pénzügyi Politikáért Felelős Hivatal (CEFP) - Kabinet tanácsadó szerve - tanácskozik: gazdasági és pénzügyi menedzsment, irányvonalak

15. Köztisztviselők: • Mindegyik köztisztviselőre azonos magatartási előírások • Nemzeti közigazgatási etikáról szóló tv. (2000), mint „magatartási kódex”: - igazságos, diszkrimináció nélküli eljárás - kapott információk tiszteletben tartása - egész nemzet szolgálata Parlamenti bizottságok: • A Parlament az állami hatalom legfőbb szerve, tv. alkotására jogosult • 1947. évi Parlamentről szóló tv. → Költségvetési Bizottság → Értekező Bizottság

16. Szabályok és felelősség szub-nacionális szinten: • Alkotmány: helyi önkormányzatokra vonatkozó alapelvek - helyi autonómia - közvetlen és nyilvános választások - saját vagyon önálló kezelése, önálló ügyintézés, saját jogszabályok • 1947. Helyi önkormányzatokról szóló tv. (LAA) - helyi önkormányzás fogalma - kétlépcsős szerkezet (47 prefektusság, 3100 település) - választott testületek és szerveik összetétele, szerkezete, hatalma • Helyi pénzügyekről szóló tv. (1948) • Bevételek: - helyi adók - kötvénykibocsátás (felettes szerv jóváhagyáshoz kötött) - közvetlen adományok (előirányzati; megosztott adók kiegyenlítésre és különleges célok teljesítésére)

17. Korea Áttekintés: • Unitárius állam • Prezidenciális rendszer → Elnök • 3 szintű kormányzat: - központi kormányzat - felsőbb szintű helyi önkormányzatok - hagyományos (alacsonyabb szintű) települési önkormányzatok • Végrehajtás csúcsszerve: Államtanács • Törvényhozás: Nemzetgyűlés

18. Államtanács és a miniszterek: • Államtanács • A végrehajtó hatalom legfőbb döntéshozó szerve • Tagjai: - Elnök; - Miniszterelnök; - Pü. és gazd-i miniszter (MOFE) összesen15-30 fő - Tervezésért és költségvetésért felelős miniszter (MPB) - Egyéb miniszterek • Feladata: -politikaitanácskozásokat folytat • Miniszterek • Személyes felelősség (nem tartoznak kollektív felelősséggel a Államt. döntéseiért)

19. Minisztériumok és végrehajtó ügynökségek • 1948. évi kormányszervezetekről szóló tv. (GOA): - valamennyi kormányzati szervre vonatkozó szabályok • létrehozás, átalakítás szabályozása • Pénzügyi menedzsment és felügyelet szempontjából fontos: - Tervezésért és költségvetésért felelős minisztérium (MPB) - Pénzügyi és gazdasági minisztérium (MOFE) - Kormányzati ügyekért és belügyi igazgatásért felelős minisztérium (MOGAHA) • 1999. évi végrehajtó ügynökségek létrehozásáról és működéséről szóló tv. - cél: teljesítmény és színvonal emelése - toborzás nyílt versenyeztetéssel - jelentős mozgástér (kinevezés, áthelyezés, prémiumok, szerződéses dolgozók) - különleges számla → rugalmasabb elszámolás - beszámolási kötelezettség az alapító minisztérium felé

20. Köztisztviselők: • Mindegyik köztisztviselőre azonos magatartási előírások • Nemzeti köztisztviselői tv. (1949): - tudás, képzettség, képességek → vizsgák, minősítések - közérdek szolgálata - információ tiszteletben tartása - tilos: - privát társaságban, profit-orientált szervezetben tisztséget betölteni - részt venni politikai cselekményekben • Magatartási szabályrendszer: - Közigazgatási etikáról szóló tv. (1981) - Közigazgatási etikai kódex ↓ államhoz való hűség, becsületesség, emberek szolgálata, szakmai és személyes tisztesség, feddhetetlenség

21. Parlamenti bizottságok: • 1948. évi Nemzetgyűlésről szóló tv. (NAA) ↓ • Különleges Költségvetési és Elszámolási Biz. (Költségvetési Bizottság) - a tagok száma 50 fő - a tagok parlamenti pártok tagjai, kérelmükre a Házelnök választja meg - hivatali idejük 1 év - május: Bizottság elnökének megválasztása • Pénzügyi és Gazdasági Bizottság • 2004: Nemzetgyűlés Költségvetési Hivatala (NABO) - ~100 fős személyzet - segíti a parlamenti tagokat → erősíti a Nemzetgyűlés költségvetési felülvizsgálatát - vizsgálja és kiértékeli a a kormány fiskális politikáját, a tervezeteket

22. Szabályok és felelősség szub-nacionális szinten: • Alkotmány: helyi önkormányzatokra vonatkozó alapelvek - önálló hatalom - jogszabályalkotás - önálló döntés a helyi önkormányzat, helyi tanácsok szervezetéről, működéséről • 1949. Helyi önkormányzati tv. - helyi önkormányzati struktúra és funkciók meghatározása - kétszintű szerkezet (2004-ben: 16 nagyobb és 232 alacsonyabb szintű helyi önk.) - helyi autonóm feladatok elvégzése - központilag rábízott feladatok • Helyi pénzügyekről szóló tv. (1963): - önállóság a költségvetési eljárásban, adót szedhetnek • Mérlegszerű költségvetés, kölcsönfelvétel központi jóváhagyással • Átutalások, transzferek → különbségek mérséklése • 2003: új, regionális fejlődést szolgáló különleges pénzügyi alap bevezetése

23. Iv.Jogi rendelkezések a költségvetési ciklus állomásaihoz

24. A japán költségvetés jogi rendelkezései

25. I. A végrehajtó hatalom költségvetésének tervezése • Általános számla:A kormány legfontosabbnak ítélt programjai tartoznak ide, pl. oktatás, kutatás, gazdasági együttműködés, biztonság, adók. • Különleges számla: 31 db. csak a törvényhozás által lehet létrehozni. • Miért?: • Különleges projektek elkészítése miatt • Különleges alapokat lehessen véghezvinni • Bevételek és kiadásokat külön adminisztrálják az általános számlától. Pl: Nemzeti Nyugdíj- és Munka Biztosítás Speciális Számla • Kormánnyal kapcsolatos számlák: 9 db.A kormány támogatást nyújt nekik, ezek teljesen tőzsdére vitt vállalatok Pl: Japán Fejlesztési Bank, Nemzeti Élet Pénzügyi Vállalat

26. A költségvetés elfogadásának menete • Április 1.: megkezdődik az új költségvetési év • Áprilistól- Augusztusig: miniszterek elkészítik a költségvetési becsléseiket • Júliustól- Augusztusig: a 2001-ben alakult CEPF (Gazdaságért és Pénzügyi Politikáért Felelős Hivatal) megvizsgálja, az általános irányelveket a költségvetési becslésekben, majd átadja őket a Kabinetnek • Augusztus vége: Pénzügyminisztérium is megkapja ezekez a becsléseket • Szeptembertől- Decemberig: A szakminiszterek által beadott becslések alapos megvizsgálása és tárgyalások kezdése a pénzügy minisztériummal azért, hogy a költségvetés tervezetét be tudják nyújtani a Kabinetnek.

27. December eleje: A költségvetés megszövegezéséről szóló irányelvek elkészítése a pénzügyminisztérium által és a Kabinet jóváhagyása mellett. • December közepe: A pénzügyminiszter előadja költségvetési javaslatot a Kabinetnek. Utolsó tárgyalások a pénzügy min. és a különböző szakminiszterek között, hogy elrendezzék a még fennmaradó nézeteltéréseket • December vége: Kabinet elfogadja a költségvetési javaslatot • Kora január: benyújtják az Országgyűlésnek • Március: Országgyűlés elfogadja a költségvetést

28. 5 terület, amit mindenképp érintenie kell a költségvetésnek • Általános rendelkezések • A bevételek és kiadások: Részletesen kell szerepelnie a bevételeknek és kiadásoknak, ezt mellékelni kell a költségvetéshez. • Folyamatos kifizetések : Azok a kiadások, amelyek kivételt képeznek az egyéves költségvetés alól. Korlátozzák a folyamatos költségvetés jogosultságát max. 5 évre. Ezen kiadások hatálya és hossza az Ogy. döntésének tárgya. • Egy elfogadott kiadási tétel átvitele a következő gazdasági évre: Ez akkor merül fel, amikor a tartalék nem valószínű, hogy a vonatkozó gazdasági évben lesz elköltve természetéből, vagy más, a költségvetés elfogadása után kiderült okból adódóan. • Jövőben kötelezettség, ami a Kincstár által születhet :Ez a rendszer lehetővé teszi a kormánynak, hogy szerződéseket kössön projektekre, amelyeknél szükséges a tartozásokat a vonatkozó gazdasági évben vállalni, de a kifizetések a következő évben történnek.

29. A költségvetési tervezetéhez csatolt dokumentumok • A bevételi költségvetés részletezése • Minden minisztérium és ügynökség tervezett kiadásai • Jelentés az előző 3 év (mostanit is beleértve) végső pénzügyi jelentésének nettó és bruttó mennyiségéről • Jelentés a az Állami Kincstár tőkéjéről, az előző 3 évben( mostanit is beleértve) • Jelentés: az állam nemzeti kötvényeiről, kölcsöneiről, a becsült egyensúlyról és az egy évben történt közkötvények és kölcsönök visszafizetéséről • Jelentést kell készíteni az előző 3 év nemzeti vagyonáról, ennek az egyensúlyáról. • Jelentés a nyereségről, kiadásokról, profitról és veszteségről azoknál a vállalatoknál ahová a kormány befektetett az előző 3 évben • Jelentés a bármilyen a Nemzeti Kincstárnál felmerülő költségről, beleértve a visszafizetés tervét. • Jelentés a folyamatos kiadásokról

30. II. Költségvetési eljárás a Parlamentben Képviselőház egésze Képviselőház Bizottsága Tanácsosok Házának egésze Tanácsosok Házának Bizottsága Megegyezés esetén: Április 1-jén Hatályba lép a költségvetés Ha nem: Értekező Bizottság

31. Ideiglenes és módosított költségvetés • Ideiglenes költségvetés:Kormány munkaképtelenségének elkerülése végett • Módosítások:Országgyűlés, törvényi felhatalmazás alapján módosíthatja a költségvetés tervezetét, feltétele: • Legalább 50 tag a a Képviselőházból vagy 20 tag Tanácsosok Házából • Ahhoz, ami növeli a költségvetés teljes mennyiségét,a Kabinet beleegyezése szükséges • Csak a Kabinet nyújthat be költségvetési javaslatot DE! • Kabinetnek még sincs vétójoga az Országgyűlés általi módosítások felett • A végrehajtás az Országgyűlés összetételén alapszik, általában minden módosítás nélkül fogadják el a költségvetést( II. vh. után összesen 4szer módosították) • Ha az Országgyűlés mégis módosítaná a kormány költségvetési tervezetét, az egyenértékű lenne a kormányhoz rendelt bizalmatlansággal

32. Kiegészítő költségvetés • Kiegészítő/ pót költségvetés: A Kabinet készíti el és nyújtja be az Országgyűlésnek, • hogy pótolja a költségvetést azért, hogy egyensúlyba legyen a további kiadásokkal, vagy a szerződésekkel s hogy teljesíteni tudja azokat a követelményeket amik a költségvetés után keletkeztek, • költségvetés megalkotása után felmerülő okokból kell módosítani a költségvetésen Például: • Gazdaságösztönzés szükségessége, • Egy természeti katasztrófa utáni felépülés miatt

33. A felhasználás és kölcsönök átvitele a következő évre:A felhasználás általában 1 év, kivétel ha folyamatos kifizetésről van szó. Ilyenek például a szerkezeti és gyári munkák, amelyeknél néhány évet igénybe vesznek a munkálatok, ezeknél az Országgyűlés előzetes döntése szükséges. A folyamatos kiadás, nem haladhatja meg az egymást követő 5 évet. • Adók:Az alkotmány a végrehajtó hatalomtól megköveteli, hogy a Parlament előzetes felhatalmazását kérje adózással és közbefektetések kiadásaival kapcsolatban. • Költségvetés kihirdetése: Nincs törvényi követelménye a kihirdetésnek, mert a költségvetés nem tekinthető törvénynek, ami megkövetelné a kihirdetést. Az Alkotmány és a PFA előírja a kormánynak, hogy tegye elérhetővé az elfogadott költségvetést.

34. Struktúra • A PFA kiköti, hogy a költségvetés: Paragrafusok (kwan) Adminisztratív Módon + Osztály Divízió cikkelyek (Kou) PFA kiköti, hogy a költségvetés –adminisztratív módon és továbbá paragrafusokra legyen osztva a kifizetések célja szerint. A minisztériumokon belül a PFA előírja a kiadási paragrafusok cikkelyekre osztását.

35. III. Költségvetés végrehajtása • Kabinet feladata a szakminisztereknek meghatározni a felhasználást • Pénzügyminisztériumnak is kell készítenie egy végrehajtási irányelveket, ezt Kabinet jóváhagyja • Szükségállapot: A Kabinet félretesz egy meghatározott mennyiségű összeget az eredeti költségvetésben, nem vonatkoztatva semmilyen konkrét okra- a pénzügyminisztériumé a feladat, hogy ezt használja • A használatáról a PFA azt mondja: hogy a szakminisztereknek készíteniük kell egy dokumentumot, annak részletezéséről, hogy milyen okból használják ezt, a kiadások mennyiségéről és kalkulációkat, ami alapján felhasználják és ezt, Pénzügyminisztériumnak nyújtják be • Ezek után a Pénzügyminisztérium ellenőrzi ezt. Majd amikor a Kabinet elfogadja a pénzügyminisztérium javaslatát, a kiadásnak elérkezhet az ideje. • Miután azt az alapot használják, a szakminisztereknek el kell készíteniük egy jelentést, hogy használták a pénzt. • Ok: rendkívüli katasztrófa, gazdasági problémák

36. Belső Ellenőrzés • A szakminiszterek pénzügyi tevékenysége a Pénzügyminisztérium ellenőrzése alatt áll. • A PFA előírja a szakminisztereknek, hogy a Pénzügyminisztérium által kiadott irányelvek szerint (amit a Kabinet fogadott el) hajtsák végre a költségvetésüket. • A belső ellenőrzési procedúrák a szakminiszterek irányelveiben vannak, és a belső ellenőrzés a Könyvvizsgálás témája is

37. IV. Könyvelés, pénzügyi jelentés • Kormány bankügyletei: A Nemzeti Kincstári Alap számla a Japán Banknál van, ahonnan az általános és különleges számla bevételei be és kifizetődnek és ahonnan a kiadások mindkét számláról találkoznak. • Jelentési kötelezettség Az Alkotmány elvárja, hogy meghatározott időközönként, de legalább évenként, a Kabinet tájékoztassa a Parlamentet és a nyilvánosságot a nemzeti pénzügyekről. – negyedéves- Országgyűlésnek - hónaponta- a Kincstár Számla bevételeiről • Éves beszámolók: • Pénzügyminiszter, pénzügyi év lezárását követően záró kimutatást/ beszámolót készít • Ezt elküldik, a Kabinet jóváhagyása után, a Könyvvizsgáló Bizottságnak ellenőrzésre-8 hónappal az lezárás után

38. V. Külső ellenőrzés Könyvvizsgáló Bizottság( BOA) • Független a Kabinettől igazgatási, pénzügyi és kinevezési vonatkozásban • 3 biztosból és egy Általános Végrehajtóból áll • A biztosokat a Kabinet jelöli ki, mindkét ház jóváhagyása mellett. • A BOA elnökét a Kabinet nevezi ki, a többi megbízottal egyetértésben. • 7 évre szól a kinevezésük, és 1szer újra választhatók. Mindkét Ház döntése mellett lehet őket elmozdítani, ha képtelen ellátnia a feladatát mentális vagy fizikai akadály miatt, vagy megsérti a kötelességét. Ellenőrzése lefedi: • A kormány kiadásait és bevételeit • Elfogadása és elosztása pénzeknek, javaknak és államkötvényeknek • A jogi vállalatok számlái, ahol az alaptőke fele a kormány befektetéseiből származik, • Azok az értékpapírok amiket a kormány tulajdonában vannak vagy felügyelete alatt vannak, és pénzek és javak a kormány felügyelete alatt • A direkt vagy indirekt kormányzati támogatásokban, ösztönző segélyekben vagy más pénzügyi segítségben részesülő testületek számlái

39. A vizsgálat eredményei • Az 1947-ben született törvény a Könyvvizsgáló Bizottságról.( BOAA) • BOAA előírja a BOA-nak, hogy ellenőrizze az éves beszámolót, hogy megvédje az hatékonyságot, és hogy kiigazítsa a hibákat a pontosság,gyakoriság,gazdaságosság és teljesítmény tükrében. • A BOA ellenőrzésének eredményeként: ha egy hivatalnok a kormányzati munkájában súlyos vesztséget okozott a kormánynak szándékosan vagy vétkes gondatlanságból, a hivatalnok ellen, eljárást kezdeményezhet az illetékes szakminisztérium vezetőjénél vagy a hivatalnok munkahelye szerinti illetékes személynél.

40. Korea: Költségvetési előkészítés és előterjesztés a végrehajtásban

41. A költségvetés intézményei A nemzeti költségvetés intézményei: • Elnöki Hivatal, • Nemzet Gyűlés, • Bíróság, • Minisztériumok, • Bizottságok, • Ügynökségek.

42. A fiskális kapcsolatokat rendező főbb törvények • 1961-es helyi megosztott adókról szóló tv. • 1971-es helyi oktatási adóról szóló tv. • 1963-as nemzeti segélyekről szóló tv. • 1990-es átengedett helyi forrásokról szóló tv. • 2003-as regionális egyensúly fejlesztéséről szóló tv.

43. Költségvetési aggregátumok • jogi szerkezet nem tartalmaz rá pontos definíciót, • 2003-ig utólagosan voltak elszámolva, • 2004 elején az Állami Tanács döntésével új aggregátum rendszert vezettek be, • mint kötelező irányelvek funkcionálnak.

44. Fiskális szabályok Az Alkotmány megköveteli, hogy a kormányzat a Nemzet Gyűlés előzetes jóváhagyását kérje: • kötvények kibocsátásához, • valamint hitelek felvételéhez.

45. Az előkészítés és az előterjesztés időbeosztása • a költségvetési év egybeesik a naptári évvel (január 1.-december 31.) • az időbeosztást a költségvetési eljárás szakaszaihoz az Alkotmány és az 1961-es a költségvetésről és elszámolósról szóló tv. Rögzíti.

46. Február vége:a tervek alávetése a kiemelkedő, folyamatban lévő projekteknek • Március 31. :a költségvetési előkészítés irányelveinek meghatározása • Május 31. :az írott költségvetés előkészítése • Október 2. :a költségvetési előterjesztés alávetése a Nemzet Gyűlésnek • December 2. : Nemzet Gyűlés jóváhagyása.

47. Általános rendelkezések: irányelveket ad Bevételi és kiadási költségvetés: részletes megállapításokat tartalmaz Folyamatos kiadások: BAA határozza meg az eljárásokat Kiadások átvitele a következő fiskális évre: a Nemzet Gyűlés előzetes jóváhagyásával Jövőbeli kötelezettségek Költségvetési előkészítési program Bruttó és nettó elszámolása a költségvetésnek Kincstári terhek Kimutatás az összes projekt tervről A költségvetési szervek személyzetének létszáma Kimutatás az állami tulajdon értékéről Egyéb dokumentumok A költségvetési terv részei5 fő rész: Mellékletek:

48. Költségvetési eljárás a Parlamentben • A költségvetés felülvizsgálatát októberben kezdi meg a Nemzet Gyűlés • Elnöki beszéd a költségvetési tervezet alap irányáról, valamint főbb tartalmáról • Állandó bizottságok általi felülvizsgálat • Képviselőház elnöke előterjeszti a tervezetet a Pénzügyi Bizottságnak • A Pénzügyi Bizottság vizsgálatának lezártával a plenáris ülésen szavaznak .

49. Átmeneti költségvetés • Alkotmány intézkedik róla, • abban az esetben, ha nem fogadják el a költségvetési tervezetet. A kormány az előző évi költségvetéssel összhangban és a Nemzet Gyűlés jóváhagyásával forrásokat biztosít az alábbi célokra: • az Alkotmány vagy törvény által létrehozott ügynökségek és hivatalok fenntartására és működtetésére • a kötelező kiadások végrehajtására, • a korábban jóváhagyott projektek folytatására.

50. Módosítási hatáskör Az Alkotmány rögzíti, hogy a Nemzet Gyűlés: • nem emelheti meg a költségvetési tételek összegét • és új tételeket sem hozhat létre. A végrehajtás jóváhagyása nélkül, csak a tételek csökkentéséről dönthet szabadon, az előterjesztett adózási törvényjavaslatokat azonban korlátlan hatalma van módosítani.