A becslési eljárás módszerei az ellenőrzési gyakorlatban

1. A becslési eljárás módszerei az ellenőrzési gyakorlatban Készítette: Beke Krisztián

2. A prezentáció felépítése: • A szakdolgozat célkitűzései. • A becslés fogalma. • A becslés funkciói. • A becslés alkalmazása. • A becslés módszerei. • Következtetések, javaslatok. • A bírálók kérdései. • Az összehasonlító becslés. • A klasszikus becslés. • Az átlagadó. • Az áfa becslése. • A járulékalap becslése. • Statisztika az ellenőrzésekről. • A vagyonosodási vizsgálat. • Statisztika a vizsgálatokról.

3. Miért a becslés? Helyezzük ela becslést az adózásban (lokalizálás). ↓ Szélesítsük az adózó látókörét a becslés globális ismertetésével (tájékoztatás). ↓ A megfelelő tájékoztatással segítsük a helyes adózói magatartás kialakítását (terelés).

4. A becslés fogalma. • Az adóalap valószínűsítésére irányul: → amennyiben az egyértelműen nem állapítható meg! • Rendkívül szabályozott, speciális adóztatási technika. • A becslés kulcselemei: • a hitelt érdemlő adat, bizonyítás, • a bizonyítási teher megfordulása, és • a valószínűsítés. • Csak akkor, ha az alkalmazhatóság feltételei fennállnak, és más módszer már nem jöhet szóba!

5. A becslés funkciói. • Meghatározott esetekben alkalmazható. • A valós adóalap megállapítására - más megfelelő információ híján - alkalmazott bizonyítási módszer. • Nem hátrányos jogkövetkezmény, de ha kell, szankció jellegű. • Terelő hatással bír.

6. A becslés alkalmazása. • Az Art. alkalmazható ellenőrzési eszközként definiálja: → vagyis általánosságban nem kötelező! • Az adóalapot nem lehet megállapítani (bizonyíték hiánya): → nincs mérlegelés! • A bejelentési kötelezettség eltitkolása: → mérlegelés kizárólag az összegszerűségben! • A nyilatkozattétel megtagadásakor: → és a kétségbe vont nyilatkozatok?

7. Az összehasonlító becslés. • Kézzel fogható bizonyíték hiányában az adóhatóságnak becsülnie kell, tekintettel: → az azonosidőszakra, → a hasonlókörülményekre, és → a hasonlótevékenységre. • Nagy segítséget nyújtanak a megfelelő adatbázisok. • A hatóság számára rugalmasabb becslési mód. • A probléma vele, hogy csak a „kis halak” akadnak horogra.

8. A klasszikus becslés. • Alapmódszer. • A becslésre okot adnak: → a kétségbe vont gazdasági események, → a nem megfelelő iratok, és → a hiányos bevallás, nyilatkozat. • A választott módszer attól függ, hogy milyen adatok állnak a hatóság rendelkezésére! • Vizsgálati módszerei: nyilatkozat,helyszíni szemle,próbagyártás,leltár,egyéb módszerek.

9. Az átlagadó. • Az összehasonlító becslés speciális változata. • Megállapítása két ellenőrzésből áll össze: →azoperatív vizsgálatból, és →azutólagos adónem vizsgálatból. • Szankció jellegű, ezért: →adóbírságnak, késedelmi pótléknak helye nincs! • Az adóalaptól való eltérést az adózó bizonyítja: →újabb példa a bizonyítási teher megfordulására!

10. Az áfa becslése. • „Közkedvelt” adóelkerülési cselekmény az áfa csalás: → az itt realizált nyereség a jogtalanul visszaigényelt áfa. • Különösen jellemző: → a kereskedelemre(számítástechnika, gépjárművek), és → azépítőiparra. • A bevallás, visszaigénylés alapját képező bizonylatok hiánya: → jogalapot teremt a becslés alkalmazásához! • A becslésre az előzetesen felszámított és a fizetendő adótekintetében alkalom nyílik!

11. A járulékalap becslése. • A „legnépszerűbb” ellenőrzési terület: → célja a feketefoglalkoztatás visszaszorítása. • A valós adó alapjának megállapítása meghiúsul - be nem jelentett foglalkoztatás. • Két dolog vizsgálandó: → a keresetnek megfelelő bejelentés, → a foglalkoztatási minőségnek megfelelő bejelentés. • A feketefoglalkoztatásban leginkább érintett az építőipar!

12. Statisztika az ellenőrzésekről. Munkáltatók: Munkavállalók:

13. A vagyonosodási vizsgálat. • Speciális becslési eljárás. • A bevételek és az életvitel vagy a vagyongyarapodás között aránytalanság áll fenn. • A vizsgálat két részből áll: a felkészülésből, és az ellenőrzésből. • A vizsgálat megindítását számtalan ok eredményezheti. • Eljárási cselekmények: a bizonyítás, az adatgyűjtés, elemzés, értékelés, kronologikus mérlegmódszer, és a megállapítások írásba foglalása(jegyzőkönyv, észrevétel, határozat).

14. Statisztika a vizsgálatokról. A vizsgálatok hozadéka: A feltárt adókülönbözet:

15. Következtetések, javaslatok. • Körülményesen alkalmazható, bizonyos tényezők tovább nehezítik. • A nyilatkozatok értékelése sokat számít. • Folyamatosan javul az adatbázisokhoz való hozzáférés. • Növelni kellene az információcsere hatékonyságát. • Továbbra is problémát jelentenek az offshore cégek. • A határidők különös jelentőséggel bírnak. • Megváltoztak az „erőviszonyok”. • Az elévülésnek is nagy szerepe van.

16. A bírálók kérdései. Mennyiben egyszerűsödhet a becslési eljárás bizonyos adónemek megszűnésével?

17. Köszönöm megtisztelő figyelmüket!