Egyiptom

1. Egyiptom Ősi civilizációk

2. Történelmi áttekintés Az ősi Egyiptomban jött létre a világ egyik legrégibb civilizációja. Sokkal fejlettebb volt, mint az akkori európai törzsek, amelyek még kőkorszaki szinten éltek. Mivel Afrika északi részében található, Egyiptom fontos civilizációvá nőtte ki magát a Nílusnak köszönhetően. Szokták mondani, hogy „Egyiptom a Nílus ajándéka”. Eredetileg két országra volt felosztva: Felső és Alsó Egyiptom királyságára.

3. Fáraó Az egyiptomiak a fáraót egy felsőbbrendű lénynek hitték, akit az istenek jelöltek ki arra, hogy a népet vezesse. Azt hitték, hogy amikor valaki fáraóvá vált, ugyanakkor istenné is lett. Annak érdekében, hogy megőrizzék vérvonaluk tisztaságát, a fáraók gyakran vették feleségül lánytestvérüket, édesanyjukat, unokatestvéreiket. A fáraó elnevezés a nagy ház (per aa) szóból ered, eredetileg a királyi palotát jelölte és csak később vonatkoztatták a benne lakó uralkodó személyére.

4. Egyiptom a Biblia szemszögéből • József, Jákob és Ráhel fia volt a kedvenc gyermek a családban. Az édesapa cifra ruhát csináltatott neki. Testvérei féltékenyek voltak rá, ezért eladták rabszolgának Egyiptomba. Potifár házába került, aki jól bánt vele. Megfejtette a fáraó álmát és így az ő kegyeltje lett. József testvérei magot vásárolni mentek Egyiptomba, ahol Józsefbe botlottak, de nem ismerték fel őt. József probára tette őket, majd felfedte kilétét. Megbocsátotta nekik azt, hogy olyan csúnyán bántak vele. Azt mondta, hogy Isten volt az, aki Egyiptomba vezérelte őt, hogy itt életeket mentsen. • Amikor egy új fáraó uralkodott Egyiptomban, aggógott amiatt, hogy az izraeliták fellázadnak ellene. Azt parancsolta, hogy az összes fiúgyereket dobják a Nílusba. Egy nő azonban, hogy fiát védje, elrejtve tartotta 3 hónapon keresztül, majd egy kosárba rakta, s útjára engedte a Niluson. A fáraó lánya találta meg a csecsemőt, és Mózesnek nevezte el, ami annyit jelent: „a vízből húztam ki őt”. Mózes Isten parancsára kérte meg a fáraót, engedje el az egyiptomiaikat. A fáraó megtagadta ezt, következett a tíz egyiptomi csapás. A fáraó végül mégiscsak kénytelen volt elengedni őket.

5. Egyiptom fontosabb korszakai • Óbirodalom amikor a fáraók a piramisokat építették • Középbirodalom a hódítások, terjeszkedés időszaka • Újbirodalom amikor Kleopátra királynő elveszítette földjét és ez Octavianus Augustus és Róma kezébe került

6. Piramisok • Kb. 80 piramis épült a Nílus mentén • A legnagyobb, a Gízai Nagy Piramis, amit Kheopsz fáraó építtetett Kr.e. 2550 körül • A piramisok sírhelyek voltak • Hajóépítés • A Níluson szállítottak embereket és különféle javakat külföldre • Az első hajókat papiruszból készítették. • Ahogy a kereskedelem virágzásnak indult, a hajókat cédrus-, illetve tölgyfából készítették, amelyek gyorsabban tudtak haladni • Hieroglifák • képírás, az első írott nyelv volt a világon • Naptár • egy év 365 napot tartalmazott • a naptárt a Nílus áradására alapozták • az év első napja június 1-e volt Megvalósítások

7. Szótár • kartus – a fáraók neveiket ovális, végén egyenes függőleges vonallal lezárt gyűrűbe írták, mely mágikusan védeni volt hivatott a király nevét • hieroglifás írás – képek és szimbólumok bonyolult rendszere, amit az egyiptomiak használtak információközlés céljából • Nílus folyó – az Egyiptomon keresztülhaladó folyó • ankh – a halál utáni élet szimbóluma • piramis – királyok temetkezési helye • fáraó – Egyiptom uralkodója • nekropolisz – halottak városa, királyok és királynők részére • papyrus – növényféle, amelyből papírt készítettek

8. A szegények mindennapjai • A szegényekegész nap dolgoztak, hogy a megtermelt/elkészített javakat elcseréljék a piacon más árucikkekért. • A földművelésvolt a leggyakoribb foglalkozás, tehát a szabad emberek többsége ezzel foglalkozott. • A fiúk az apjuktól mesterséget tanultak, alányokat pedig anyjuk tanítota meg arra, hogyan viseljék gondját otthonuknak és családjuknak. • A nők és asszonyok, egyenes, durva szabású, fehérítetlen vászonruhákat hordtak. • A férfiak és fiúk ágyékkötőt viseltek. • Földszintes, 4 szobás, pincével is rendelkező házaik napon szárított téglákból készültek.Kevés bútor volt. Lépcső vezetett fel a sima tetőre, ahol a családnapnyugta után élvezhette a hűvös éjszakát.

9. A gazdagok mindennapjai • A férfiak elfoglalt kereskedők voltak, akik a Níluson üzleteltek. Mások a napi munkát felügyelték a hatalmas termőföldeken. • Sokan a leggazdagabb egyiptomi férfiak közül papok voltak. • A fiúkat írni és olvasni tanították. • A nőknek lehetett saját birtokuk, üzletük, megvádolhatták a férfiakat és tanúskodhattak a bíróságon. • A nők felügyelték a háztartást, a szolgákat és vigyáztak a gyerekekre. • A gyerekek sokat játszhattak. A lányok énekelni és táncolni tanultak, a fiúk „háborúsdit” játszottak. • A nők és lányok egyenes, finom szálú anyagból készült ruhákat és sok ékszert viseltek. Az összejöveteleken tömjént tartalmazó kúpot viseltek a fejükön, ami kellemes illatot árasztott. • A férfiak és fiúk ágyékkötőt hordtak. • A nők és a férfiak egyaránt festették szemüket, egyfajta szembetegség megelőzésére. • A gazdagok házai téglából és fából készültek, sok szobával, fallal körülvett kerttel és egy oltárral a legkedvesebb istennek.

10. Élet a halál után • Az egyiptomiak úgy hitték, hogy a halál utáni élet szép, békés és nyugodt. • Mivel a legtöbb egyiptominak nehézségekkel volt tele az élete, várta a halált, amely megnyugvást hozott számára. • Hitték, hogy a lelküknek még szüksége lesz a testükre, ezért kitalálták a test bebalzsamozását vagyis a mumifikálást. • Csak a gazdagok engedhették meg maguknak a mumifikálást, a szegények testét pedig tartósította a ivatagi homok.

11. A balzsamozás lépései • 70 napig tartott. Először egy éles rudat nyomtak fel az agyba az orron keresztül. Feltörték az agyat és kiszívták az orron keresztül. • Egy lyukat készítettek a testen, és ezen keresztül húzták ki, a szív kivételével, az összes belső szervet. • A lyukat vászonnal betömték és a testet egy kristályszóda nevű, sótartalmú szer alatt hagyták, hogy kiszáradjon. • 40 nap elteltével a testet gondosan vászontapaszokkal becsomagolták. Mialatt a testet kötözték, papok imádkoztak.

12. Festészet és szobrászat • Az egyiptomiak remek szobrokat készítettek. A régészek a sírokban fából, elefántcsontból, bronzból, aranyból és türkizből készült mestermunkákat is találtak. • Az egyik legnépszerűbb szobor a világon Nefertiti (Nofretete) hercegnő feje. • Egy másik híres alkotás az emberfejű, oroszlántestű Szfinx, amelyet állítólag azért készítettek, hogy a gizai piramisokat őrizze.

13. Tutankhamon • Tutankhamon, vagy Tut Király, másnéven „gyerekkirály” • Kilenc évesen lett fáraó Kr.e 1350-ben. • Egy gyönyörű palotában élt Théba városában. A szolgák mindent megtettek érte, ő maga pedig istennek hitte magát. • Egy átlagos nap számára a palota tárgyalótermében kezdődött, ahol a trónon ült és aranyból készült lángformájú fejdíszt viselt. Idegen országok nagykövetei ajandékokat vittek neki és bocsánatáért esedeztek. Az egyiptomiak azért járultak elébe, hogy döntsön vitás ügyeikben. Ítélet: napi 3 órán keresztül kellett imádjanak bizonyos isteneket. Este egy ceremóniának is beillő vacsorán vett részt, aztán meglátogatta a feleségét, Ankeshament, aki két évvel volt fiatalabb nála. • Tutankhamon 19 évesen halt meg. Senki sem tudja, hogy betegségben hunyt-e el vagy az ellenségei keze által. A sírját az angol Howard Carter találta meg 1922-ben.Tutankhamon kincseinek nagy részét a Kairói Múzeumban lehet megtekinteni.

14. Ismétlő kérdések • Melyik kontinensen található Egyiptom? • Melyik folyó szeli át Egyiptomot? • Sorold fel a 3 legfontosabb történelmi korszakot! • Mi történt Egyiptommal, amikor a fáraó nem engedelmeskedett az isteni parancsnak? • Nevezz meg legalább négy hires egyiptomi megvalósítást! • Soroljatok fel legalább három hasonlóságot és különbséget az egyiptomi gazdagok és szegények között! • Foglald össze röviden a balzsamozás lépéseit! • Nevezz meg két egyiptomi művészi alkotást! • Hány éves volt Tutankhamon, amikor trónra került? • Ki és mikor fedezte fel a sírját?