Regionális gazdaságtan

1. Regionális gazdaságtan A közgazdaság viszonya a térbeliséghez A telephelyelmélet (location theory)

2. Irodalom • Nemes-Nagy J.: A tér szerepe a társadalomkutatásban • Lengyel I. – Rechnitzer J.: Regionális gazdaságtan • Illés I.: Regionális gazdaságtan és területfejlesztés

3. A regionális gazdaságtan tárgya, területei A regionális gazdaságtan tárgya: • a gazdaság általános törvényszerűségeinek térbeni érvényesülése, • a térben létező gazdaság mozgástörvényei, • a gazdaság térbeli szervez(őd)ésének sajátos törvényszerűségei, • a társadalmi újratermelés folyamán létrejövő térbeli kapcsolatok, a jövedelem, a pénz és az áru területi áramlása és annak törvényszerűségei. A regionális gazdaságtan 2 fő területe: • területi mikrogazdaságtan (a gazdasági tevékenységek térbeli eloszlása, azok elhelyezkedése és kölcsönhatása, telephely-választási döntések) b) területi makrogazdaságtan (regionális növekedés, a gazdasági teljesítmény térbeli ingadozása) Fő módszerei: • absztrakció • dedukció

4. A regionális gazdaságtan szereplői Regionális mikroökonómia: • profitorientált szervezetek (vállalatok): letelepedés, telephely-választás; olyan (térbeli) működés, melynek outputjait értékesítik és kiadásait főként ezen bevételekből fedezik; • közszolgálati, kormányzati szervezetek és intézmények: tevékenységüket főként költségvetési pénzből vagy tagdíjakból, egyéb támogatásokból végzik, s a kiadásaikat meghaladó bevételeket az alaptevékenységre fordítják; • háztartások: lakó- és munkahely-választási döntések. Regionális makroökonómia: térségek (pl. régiók)

5. A közgazdaság viszonya a térbeliséghez (1)

6. A közgazdaság viszonya a térbeliséghez (2)

7. A telephelyelmélet (location theory) tárgya: • a gazdasági egységek térbeli elhelyezkedésének és működésének vizsgálata; • a telephely, azaz az üzem, a vállalat elkülönült működési helyének kiválasztása; • a gazdaság bármelyik mikroszervezete gazdasági tevékenységének vizsgálata, amennyiben abban térbeli sajátosságok figyelhetők meg.

8. A telephelyelméletek kialakulása Tudatos telephely-választás: üzleti kalkulációk alapján próbálják a gazdasági szereplők a megfelelő (optimális) működési helyet megtalálni. A telephelyválasztás, a gazdasági tevékenységek térbeli helyének kiválasztása és az egységek térbeli működése az árutermelés meghatározott fokán bontakozhatott csak ki. Ennek előfeltételei: • az árutermelő gazdaság térbeli kiterjedése (specializáció, munkamegosztás); • technikai oldalról a nyersanyagok és a termékek tömeges szállíthatósága (közlekedési infrastruktúra, szállítási eszközök); • a tőke és a munkaerő térbeli mozgásának szabadsága.

9. A telephelyelméletek fejlődési szakaszai • Mezőgazdasági telephely-elmélet (a XIX. sz. első harmada): a mezőgazdasági termelés térbelielhelyezkedésének, telephelyének és a kapcsolódó helyzeti járadéknak a magyarázata (Thünen); • Ipari telephely-elmélet (a XX. század első évtizedei): az ipari üzemek telepítési helyének meghatározása analitikus eszközökkel, a főbb termelési költségeket minimalizálva (pl. Roscher, Launhardt, Weber, Predöhl, Palander); • Monopolisztikus piaci verseny térben (a két világháború között): a telephelyválasztásnál a bevételek maximalizálása; a termelés helyett a fogyasztás jellemzőinek figyelembe vétele (pl. Lösch, Hotelling); • Területi termelési függvények (az 1950-es évektől a ’70-es évek közepéig): a legmegfelelőbb telepítési hely meghatározása az összes tényező figyelembe vételével kialakított (matematikai) modell optimalizálásával (pl. Isard, Greenhut, Smith); • Komplex, egymástól kölcsönösen függő telepítési döntések (az 1970-es évek közepétől): az infrastruktúra térben nagyjából egyenletes kiépülése után a mikroelektronikára és az informatikára alapozott innovációk és csúcstechnológiák kerülnek előtérbe (pl. Stöhr, Malecki, Scott).

10. Telephelyelméletek: Johann Heinrich von Thünen (1783-1850) • A klasszikus telepelmélet első jelentős képviselője; a gazdasági fejlettség preindusztriális fejlődési szintjén álló autark gazdasági berendezkedésű állam telephelyrendszerének térbeli konfigurációját írta le. Az elméleti mag Friedrich List (1789-1846) gazdasági autarkia-elméletéből származik. • Elméletében a földrajzi munkamegosztás rendje olyan, amelyben a különböző specializáltságú övezetek koncentrikus köröket alkotnak a piacközpont körül. • Az övezetek meghatározói: • a termékek árában realizált jövedelem; • a termékek szállítási igényessége; • a kettő kombinációja. • Thünen elsőként ismerte fel a társadalmi-gazdasági centrum és a periféria funkcionális kölcsönhatásait. • Az elmélet alkotja a kiindulópontját a később kialakult gazdasági nagytérelméletnek.

11. Thünen korának meghatározó tényezői: • A romlandó élelmiszerek tárolása és szállítása nehézkes (nagy távolságról nem lehet romlandó élelmiszereket szállítani a városba). • A szállítási lehetőségek rosszak (földutak, folyók; nagy tömegű terményeket a városhoz közel kell termelni). • A munkaerő közlekedése nehézkes (gyalogosan közlekednek, a nagy távolságra lévő földeket nem tudják megművelni).

12. Telephelyelméletek: Johann Heinrich von Thünen Mezőgazdasági telephelyelmélet • külpiactól elszigetelt, önellátó (autark) állam, középen az egyetlen piacot alkotó várossal, amelyet jövedelemérdekelt termelők látnak el mezőgazdasági termékekkel; • a város körüli földek minősége mindenütt azonos, termékenként a termelési költségek is azonosak; • a városi piacra történő szállítás lehetőségei és fajlagos költségei azonosak. Kérdés: az egyes mezőgazdasági kultúrák termelése hol helyezkedik el a város, a piac körül. Válasz: A termelési zónák elhelyezkedését és sorrendjét a termékek bruttó jövedelmezősége (a termékegység árának és termelési költségének különbsége) és a szállítási költségek (a távolság) függvényében határozta meg. Koncentrikus körök a város, azaz a piacközpont körül: • szabadon művelt termőföld (zöldség-, gyümölcs-, tejtermelés); • erdőgazdaság (fakitermelés); • szántóföldi termelés vetésforgóval, ugarolással (burgonya, búza, rozs); • háromnyomású gazdálkodás (ipari növények, tenyész- és vágómarha); • külterjes állattenyésztés (juh).

13. AThünen-körök Extenzív állattenyésztő öv II. állattenyésztő öv I. legelőváltós "háromnyomásos" gazdálkodás öve gabonaöv I. erdőöv zöldség-gyümölcsös öv igénybe nem vett pusztaság igénybe nem vett pusztaság Piacközpont(város)

14. Telephelyelméletek: Walter ROSCHER (XIX. sz. második fele) • Minél nagyobb méretűvé és kiterjedtebbé válik a munkamegosztás, annál jobban feloldódik a telephelyi elszigeteltség és kötöttség. A termelés primer adottságai (pl. egyes nyersanyagok és a munkaerő) a nagyobb térségekben hozzáférhetőbbek, ami egyéb kedvező feltételek (pl. éghajlati és természeti adottságok, kedvező tőkeellátottság) megléte esetén bizonyos ágazatokat decentralizáltabb térbeli elhelyezkedésre ösztönöz. • A telephely-választás lényege: a termelés sajátos igényeinek és a telephelyi adottságok által nyújtott előnyöknek a minél ésszerűbb összeegyeztetése. • A telephely-választás szempontjából kedvező feltételek: - előnyös éghajlati és természeti adottságok; - nyersanyag-lelőhelyek; - munkaerő-kínálat; - kedvező tőkeellátottság.

15. Telephelyelméletek: Carl W. F. LAUNHARDT (1832-1918) • A tér kérdése elsősorban távolságprobléma, ahol a geometriai törvényszerűségek szerepe a meghatározó. • A termelést 3 fő komponens, a nyersanyag-lelőhely, az energiabázis és a fogyasztópiac által bezárt térbeli háromszög súlypontjába kell helyezni. • Bár az elmélet logikus, a gyakorlat nem igazolta (ld. kohászati bázis példája)! • Első kísérlet matematikai módszerek (geometriai formulák) alkalmazására a társadalmi-gazdasági alapszituációk szimulálásában.

16. Telephelyelméletek: Alfred WEBER (1868-1958) Ipari telephely-elmélet – kiinduló feltételek: • szabadversenyes kapitalizmus; • a termelési tényezők korlátlanul rendelkezésre állnak; • a munkaerő a szükséges számban és képzettségben rendelkezésre áll, • egyetlen pontszerű piac. Fix eladási ár mellett cél: olyan telephely, ahol a termelési és a szállítási költségek együttes összege a legkisebb (mikroökonómiai megközelítés) Két mutatószám: • anyagindex (1 tonna késztermék előállításához mennyi beszállított nyersanyag szükséges); • telephelysúly (1 tonna késztermék előállításához megmozgatott összes nyersanyag és a késztermék együttes súlya)

17. Weber ipari telephelyelmélete Forrás: Lengyel I. – Rechnitzer J. Smahó Melinda

18. Telephelyelméletek: Andreas PREDÖHL Gazdasági nagytér-elmélet: • A telephely-problémát nem lehet csupán egy település mikrokörnyezete alapján kezelni. • A főbb telephely-választási tényezők között bizonyos határokon túl nem alakul ki verseny. • Gazdasági nagytér: olyan kiterjedésű gazdasági tér, mely autark fejlődésre képes, a legtöbb termelési ágban a telephelyek vertikálisan együttműködő rendszerét tudja kialakítani. • A nagytéren belül: szoros munkamegosztás. A nagytéren belül elhelyezkedő államok külkereskedelmi forgalma szabadkereskedelmi jellegű. • A nagytéren kívül: protekcionista jellegű kereskedelem.

19. Lösch térgazdasági elmélete • A nyereség maximalizálását állította középpontba. • Két dinamikus elemet kapcsolt be: az árak és a kereslet-kínálat hatását a telephelyválasztásra. • Felismerte, hogy „gazdasági tér” is létezik, amely a piaci és gazdasági kapcsolatok összességének térbeli vetülete, ezáltal a térelmélet fejlődését is előrevitte. • Helyesen felismerte, hogy a gazdasági tér fejlődése során különböző egyensúlytalanságok érvényesülnek.

20. Az elmélet kiinduló feltételei: Egyenletes népsűrűségű és azonos természeti adottságokkal, mindenirányú szállítási lehetőségekkel rendelkező síkság: • mindegyik telephelyen a gazdasági tevékenység a termelő számára jövedelmező, a fogyasztók számára pedig hasznos terméket, szolgáltatást hoz létre, • a telephelyek olyan „sűrűn” helyezkednek el, hogy piackörzeteikkel a teljes teret kitöltik, • bármilyen gazdasági tevékenységet bárki és bárhol végezhet, • a termelés és a kereskedelem térbeli kiterjedése (piackörzetei) a lehető legkisebb, • a piackörzetek határánál a fogyasztók „közömbösek".

21. Betelepülés fázisai 1. fázis: a síkságra odatelepül egy üzem, 2. fázis: ha ez a tevékenység jövedelmező, akkor újabb vállalkozók települnek; 3. fázis: a vállalkozások a síkságot befedik; a „sűrűsödés" mindaddig tart, amíg a profit el nem tűnik. Piackörzetek: körök - sokszögek - térbeli háló (a többféle termék piackörzeteinek összessége)

22. A gazdasági tér kialakulásának fázisai Lösch-nél Dr. Rechnitzer János Forrás: Lengyel, Rechnitzer 2005.

23. Telephelyelméletek: Walter ISARD Optimalizáláson alapuló telephelyelmélet: • Kísérlet egy átfogó, mindegyik ágazatra érvényes telephelyelmélet kidolgozására; • az összes fontos tényező figyelembe vételével történő optimalizálás; • a korábbi elméletek felhasználása; • a nagyobb településekhez kötődő funkciók, különös tekintettel az infrastruktúra kiemelése; • a telepítési tényezők köre nem állandó, hanem folytonos mozgásban vannak; • a tényezők helyettesíthetőségének elve (pl. a munkaerő bizonyos mértékig helyettesíthető a tőkével); • telephely-választási függvények: területi termelési függvények (a termelési tényezők árai döntő módon függnek a termelés térbeli helyétől, ill. az eltérő termékvolumenekhez más-más optimális telephely tartozhat) • regionális gazdaságtan tárgya: a gazdasági tevékenységek egymással összefüggő, konzisztens térbeli rendszere.

24. A telephelyelméletek napjainkban • nem-gazdasági motivációk, a nem mérhető tényezők és a gazdasági externáliák figyelembe vétele a telepítési döntéseknél; • szakít a statikus alapállással, mivel a telepítési döntések általában hosszú távon hatnak; • a történelmi-politikai változások, a nagy nemzetközi cégek hatása; • a tér fogalmának kiterjesztése: gazdasági (költség-) tér mellett időtér, kognitív tér, a társadalmi tér, ökológiai tér; • racionális „gazdasági ember”: tisztában van a telepítés összes tényezőjével és képes költségét minimalizáló vagy a profitot maximalizáló döntést hozni – korlátozott racionalitás - döntés: keresési folyamat; - a kockázatok becslése; - nem az optimális, hanem a kielégítő döntés elég; - a szubjektív élmények befolyása. A gazdasági életben megjelent új innovációk, a mikroelektronikai és informatikai forradalom átrendezi nemcsak a gazdaság, hanem az élet minden területét. Komplex, egymástól kölcsönösen függő telepítési döntések.

25. A telephelyválasztások főbb tényezői „A” változat A telephelyválasztások komplex döntési problémák, mindig a különböző tényezők és szempontok kombinációit veszik alapul. Főbb tényezői: • természeti környezet; • termelési tényezők (föld – munkaerő – tőke); • kereslet, szállítás és térbeli kapcsolatok; • technológia; • szervezeti, politikai és társadalmi tényezők.

26. A telephelyválasztások főbb tényezői: természeti tényezők Csoportosításuk: a) szűkösségük szerint: • ubikvitás, a mindenhol előforduló és könnyen felhasználható javak, • kommonalitások, a viszonylag széles körben elérhető és felhasználható javak, • ritka javak, amelyek csak néhány helyen fordulnak elő, • unikális javak, amelyek csak egy-két meghatározott helyen találhatók; b) kiaknázás szerint; c) megújíthatóság szerint.

27. A telephelyválasztások főbb tényezői: termelési tényezők A gazdasági tevékenységek inputját a térben egyenlőtlenül eloszló termelési tényezők alkotják. a) a föld A föld területhasznosítása szempontjából: termőföld és egyéb hasznosítású ingatlanok. b) a munkaerő • mobilitás (ingázás – migráció); • a főbb gazdasági ágakban foglalkoztatottak száma, aránya; • a munkaképes korú lakosság aránya; • a munkaerő típusa (a nemek és a képzettség szerinti térbeli megoszlás); • strukturális és globális munkanélküliség; • bérköltség (a munkaerő ára); c) a tőke • fizikai (reál-) tőke • pénztőke

28. A telephelyválasztások főbb tényezői: kereslet, szállítás, térbeli kapcsolatok a) Kereslet A piaci kereslet szintje (nagysága) és szerkezete (összetétele) elsősorban a gazdasági fejlettségtől, azaz a felhasználók, a fogyasztók fizető-képességétől függ • végső fogyasztók; • termelő felhasználók. b) Szállítás • állandó költségek; • változó költségek, az aktuális nyersanyag, termék jellemzőitől, távolságtól függő kiadások. A legfontosabb szállítási módok: közúti, vasúti, vízi és légi szállítás, illetve speciális anyagoknál csővezeték. c) Térbeli kapcsolattartás • üzleti partnerek közötti kapcsolatok, ill. „közönségkapcsolatok”.

29. A telephelyválasztások főbb tényezői: technológia A technológia olyan eljárást jelent, ahogyan és amelynek során az inputból a termék vagy a szolgáltatás előáll: a know-how és az információ. Az innovációk csoportosítása: • Folyamatos (meglévő termék vagy szolgáltatás megújítása); • radikális (az új termékek vagy szolgáltatások megjelenése ágazati hatású); • technológiai (az egész gazdaságra kiható változások). A termékek és a technológiák életciklusa: • kutatás, fejlesztés (a termék bevezetése); • az érettség szakasza (konkurencia); • hanyatlási periódus.

30. A telephelyválasztások főbb tényezői: szervezeti, politikai és társadalmi tényezők a) Szervezeti tényezők: kettős tendencia: • a tömegtermékek piacát birtokló világcégek kialakulása; • néhány fős kisvállalkozások gyakori létrejötte és megszűnése. b) Politikai tényezők c)Társadalmi tényezők

31. Telepítési tényezők a gazdasági tevékenység jellege szerint, „B” változat (1) • Üzleti tényezők: • a nemzeti piac közelsége • az egységes európai piac közelsége • a hasonló cégek jelenléte • a támogató szolgáltatások / kutatóintézetek jelenléte • rendelkezésre álló telek • Nemzeti és helyi jellemzők: • a vállalatok adóztatása • kommunikációs lehetőségek • a kormányzat magatartása, viselkedése • pénzügyi támogatás • Foglalkoztatási tényezők: • rendelkezésre állás • minőség / képzettség • munkakapcsolatok / beállítottság

32. Telepítési tényezők a gazdasági tevékenység jellege szerint, „B” változat (2) • Költségtényezők: • telek- és épületköltségek • bérköltségek • Infrastruktúra: • közutak / vasutak minősége • kikötő, repülőtér közelsége • egyéb vonalas infrastruktúra kiépítettsége • a távközlés minősége • Életminőség, személyi tényezők: • kulturális tényezők • nemzetközi iskolák • oktatási intézmények • szabadidő / sportlétesítmények • a térség általános vonzereje